Az úr végig nem szólalt meg. Főleg én beszéltem, de Eszter is megpróbált mosolyogva közbeszólni, hátha feloldja egy kicsit a zavart, de sikertelenül. Egyikünk sem értette, hogy miért olyan kínos a helyzet, de kínos volt. Az első pillatanokban zavaromban el is nevettem magam, de aztán hirtelen átragadt rám is egy rossz érzés: a félelem. Az úr arcán az első pillanattól az utolsóig főleg rettegés látszott, és azt láttam a szemében, mintha valami nagyon nem illendő dologról kérdeznék, mintha valami olyat firtatnék, amiről mindenki tudja, hogy tilos róla beszélni. Dehát az USA-ban vagyunk, "Land of the Free", bárki, bármiről beszélhet, akkor itt most mi történik? Az úr, mielőtt szégyenlősen, elköszönés nélkül, lehajtott fejjel becsukta előttünk az ajtót, egy pillanatra egész testében megremegett. Ez volt az első, máig meghatározó élményem Barta Tamással kapcsolatos felderítő munkánk során 2010-ben, Los Angelesben. Feleségemmel, Hajdú Eszter filmrendezővel és anyukájával, Hajdú Judittal (aki Barta Tamás jogörököse) kutatunk, interjúzunk, emailezünk, beszélgetünk, csetelünk régóta Bartáról.
Barta Tamás rockgitáros, aki játszott az LGT-ben is egy turné során disszidált az USÁ-ba. Az életéről szóló film édesanyjával folytatott hangleveleiből áll össze. A film egy mozijegy árának megfelelő összegért megtekinthető az alábbi linkeken. A járványhelyzetre való tekintettel az interneten /otthonról is/ nézhető a Siess haza, vár a mama! c. zenés dokumentumfilmünk, mely Barta Tamásnak állít emléket, rendező Hajdú Eszter. A magyar nyelvű változat linkje: bartadocumentary Az angol nyelvű változat linkje: tamasbarta Barta Tamás rockgitárost mai napig az egyik legjobb és legegyedibb hangú magyar rockgitárosként tartják számon. A gitáros, zeneszerző és énekes Barta által írt rengeteg sláger, köztük a legismertebb például az Ő még csak 14. Barta 1974-ben karrierje csúcsán volt az LGT-vel. 1974-ben, Amerikai turnéjuk közben úgy döntött, hogy nem tér vissza többet Magyarországra, Amerikában akar élni. Elvette feleségül amerikai turnéjuk menedzserét, és új életet kezdett. "Cserben hagyta" zenekartársait, és leginkább az őt hazaváró özvegy édesanyját, Editet.
Edit heroikus küzdelme az útleveléért, majd amerikai útja, és az azt követő küzdelmek- egy megható és drámai kapcsolat legmélyére engedik be a nézőt. Barta Tamásról olyan részleteket ismer meg a néző, amelyet eddig senki sem ismerhetett. Ki volt Barta valójában? Hogy ért véget az amerikai álma? Az izgalmas és fordulatokkal bővelkedő dráma közben a néző megismeri Barta Tamás amerikai környezetetét, barátait, az egykori gyanusítottat, menyasszonyát, és még sosem látott koncertfelvételeken láthatta a máig legnagyobb magyar rockgitárosnak tartott Bartát. A film nyilvánosan, ingyenesen, reklámok nélkül elérhető itt a youtube-on 2021. feburár 16-áig.
Tény, hogy művészileg nem tudta magát igazán megvalósítani, bár szerintem volt benne annyi előrelátás, hogy sejtette: kint nem megy majd minden úgy, mint idehaza. Tominak választania kellett a szakmai karrierje és a között, hogy egy szabad országban éljen. Megértem, hogy az utóbbi mellett döntött. Ön több mint tíz évig dolgozott a filmen. Miért ilyen sokáig? A saját költségünkön kezdtük el a film előkészítését, ami rengeteg kutatómunkával járt. Az adott lökést, amikor a Nemzeti Filmalap beszállt a támogatásába, így tudtunk Los Angelesben is forgatni. Én már előtte tíz évvel kimentem oda, megkerestem Tomi egykori házát és az ismerőseit. Amikor becsöngettem hozzájuk, és megmondtam, hogy Barta Tamásról akarok forgatni, mindenki rémülten csukta be az ajtót. Látszott rajtuk, hogy valamitől még mindig félnek. A zenész halálának körülményei máig tisztázatlanok: fényes nappal lelőtték a házában. A rendőrség végül öngyilkossággal zárta le az ügyet, ami elég abszurd, mert nehéz elképzelni, hogy kétszer mellkason lőtte magát.
Barna és mások is korábban többször nyilatkoztak a sajtónak arról, hogy a zenész kokainnal kereskedett, tartozott egy drogbandának, ezért végeztek vele. Barna nehezményezte, hogy az ő verziója miért nem került teljes egészében a filmbe. Azért nem, mert nem tudjuk, hogy a drogos leszámolás teóriája mennyire bizonyítható. A híreszteléseket pedig nem akartam megerősíteni. Amúgy Tomi volt menyasszonya nekünk azt mondta: a vőlegénye sohasem kábítószerezett, együtt éltek, de a drognak nyomát sem látta. Miért nem próbálta ezt a vitát valahogy lerendezni Fekete Barnával? Dehogynem próbáltam! Beszéltünk telefonon, felajánlottam neki, hogy jöjjön el a film közönségtalálkozóira, vegyen részt ezeken. Úgy tűnt, ezt elfogadta. Majd két nap múlva a Facebookon megfenyegetett a "befolyásos barátaival", és hogy be fog perelni minket. Nemcsak a saját nyilatkozatát akarja átvágatni a filmben, hanem azokét is, akik vele kapcsolatban megszólaltak. Az ügyvédje leveleket írt azoknak a moziknak, amelyek a filmünk bemutatójára készültek, hogy halasszák el a vetítést, amíg ez az ügy nem rendeződik.
2010. feb 20. 10:46 LOS ANGELES — Ma senki sem kapja fel a fejét, ha a rádióban a Gyere, gyere ki a hegyoldalba avagy az Ő még csak tizennégy című slágereket hallja, de 1974 és '79 között ez csoda lett volna. A pártállam kultúrafelügyelői ugyanis öt évre minden Barta-szerzeményt letiltottak. Pedig jól indult a karrierje. Amikor 1971-ben a Hungáriából átigazolt az LGT-be, a szakma őt tartotta a legjobb magyar gitárosnak. Irigykedve tekintett "amerikai kollégáira", de arra is tett utalásokat, hogy szívesen élne Kaliforniában. Édesapja halála után csak a zene tartotta itthon, és amikor a Loksi '74ben turnézott az USA-ban, Barta az ígéret földjén maradt. Húrmester Emigrálása előtt a szakma is Bartát tartotta a legjobb magyar gitárosnak "Fantasztikusan játszott, de tudtam, hogy csak Kaliforniában ezer hasonlóan tehetséges srác vár az áttörésre" – emlékezett Presser Gábor. Fájó, hogy igaza lett, annál is inkább, mert Barta megkapta a sorstól a lehetőséget. Stúdiózenészként a Beach Boysnak is besegített, aztán olyat hívtak helyette, akinek a zenésznyelv is a kisujjában volt.
Egy éve nem gondoltam volna, hogy ennyi utazás és színház mentes hónap vár majd ránk. Az utazás mellett nekem a színház hiányzik a legjobban. Egy ideje rákaptam az online színházi előadások nézésére, össze is szedtem a legfontosabb oldalakat, ahol megtalálod a "fotelből színházba" lehetőségeket. Utoljára tavaly október közepén voltam színházban. Nagyon vegyes érzéseim vannak erről az előadásról. Egyrészt ott volt a belépésnél a lázmérés, az egész előadás alatti maszkviselés, a rengeteg üres szék látványa. Ugyanakkor ott voltak a teltházhoz szokott színészek, akik a negyed annyi néző előtt is lelkesen és mindenüket beleadva úgy játszottak, mintha semmi, de semmi nem változott volna. Pedig többen maguk is átélték a betegség gyötrelmeit, családtagjaiktól vagy kollégáiktól kényszerültek elbúcsúzni. “A színházi előadások online térbe helyezése minimum kétséges” - Interjú Cserepes Gyulával. A színházi előadások online nézése nem tudja pótolni a helyszíni színházi élményeket. Sosem lesz olyan hangulata, de még is jó, hogy vannak ezek a lehetőségek. Az online színház nézés hatalmas előnye, hogy előző évadok sikerdarabjait is megnézhetjük, amiről esetleg lemaradtunk vagy épp olyan hatalmas élmény volt, hogy szívesen átélnénk újra.
Most nem a jól-rosszul rögzített és az elmúlt hónapokban ipari mennyiségben közvetített színházi előadásfelvételekről lesz szó, hanem néhány olyan kísérletről, ami kifejezetten az online körülményekre szabva született. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA. Bár többször leírtam és elmondtam, hogy az online előadásdömping valóságos aranybánya volt a magamfajta hardcore színházrajongónak, bevallom, hogy az utóbbi hetekben észleltem magamon a fásultság jeleit. Az utolsó időkben alig volt már olyan közvetítés, amit az elejétől a végéig ugyanolyan lelkesültséggel néztem meg, és egyre égetőbbé vált a kérdés: a színház jelenidejűségének mantraszerű ismételgetésén túl vajon mit tud kezdeni a jellegéből adódóan gyors, gyorsabb, leggyorsabb reakciókra képes színházművészet a helyzettel? Pinceszínház. Teoretikus megfontolásokat itt nem pedzegetek, itthon nyomokban, külföldön bőségesen gondolkodtak szakemberek a színház online térbe migrálásának következményeiről és lehetőségeiről. Az idő múlásával egyre inkább az kezdett foglalkoztatni, hogy mik azok a formák, amelyek hitelesen működnek kifejezetten online térben, vagyis ahol az alkotókat nem a kompromisszumkeresés, nem az ő drága közönségük kiszolgálása foglalkoztatta elsősorban, hanem képesek voltak – talán nem is nagyon, de valamelyest mégis távlatosan – azon gondolkodni: mi van akkor, ha az a színház, amit mi ismerünk és szeretünk, nem tud mindenestül úgy működni, mint eddig?
Ebből lenne a következő versengés, szavazás, aminek végén a nyertesekkel Budapesten dolgoznánk együtt. Ezután kezdődhetne el a harmadik fázisa a projektnek, ahol a táncosokkal különböző helyszíneken (művház, fesztivál, tornaterem, focipálya, stb. ) megrendezett események keretén belül a helyieknek megtanítanánk a táncokat és együtt járnánk azokat velük. Kvázi egy kortárs táncházat alakítanánk ki így és ezáltal gondolom, hogy népszerűsíteni tudnánk a táncot stílustól, életkortól és lakóhelytől függetlenül. Online színházi előadások - linkekkel » Közel és távol utazás. Tervezel-e reflektálni a járvány okozta társadalmi jelenségekre? Véleményem szerint a Táncra Fel! projekt több tekintetben reflektál a járvány okozta társadalmi jelenségekre. Az online térben történő táncba hívás által megmozgatnánk azokat, akiknek mostanában erre nincs lehetősége. A projekt közösséget teremt, ami képes átívelni fizikai és generációs határokat. S ha sikerül megvalósítani a távlati célt, akkor ténylegesen ki- és megmozdítanánk az országot. Mit gondolsz, hosszú távon változtat-e a Covid a színházba járási szokásokon, és ha igen, hogyan?