A kiállított szobormásolatok közül vannak olyan hatalmasak is, melyek az eredeti épületbe nem férnek be, ezeknek az épület belső udvarában egy új csarnokot alakítanak ki. Az építkezés várhatóan 2018 végén készül el, azonban meg kell várni, míg a felújított terekben olyan hőmérséklet és páratartalom alakul ki, mely nem károsítja a gipszmásolatokat. Az intézmény várhatóan 2019 közepén fogadhat látogatókat. A Csillag erőd A Csillag erőd a komáromi erődrendszer egyik tagja, az erődrendszer az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnagyobb katonai beruházása volt, 200 ezer fős sereget is képes volt befogadni. A komáromi erődöket az örökkévalóságnak építették, azonban befejezésük idejére megjelentek a repülőgépek, ezzel az erődítmények elvesztették hadászati jelentőségüket. A Csillag erődöt a Monarchia hadserege laktanyaként és raktárként használta. Miután Németország lerohanta Lengyelországot, a lengyel menekültek kaptak itt menedéket. A nyilas hatalomátvétel után az erőd internálótábor lett; zsidók és cigányok ezreit indították innen megsemmisítő táborokba.
08. 10-én 18 órakor megjelent bejegyzése szerint "Az Erődben az előző rendezvény utómunkálatai még tartanak, így a mai napon még nem lehet A Monostori Erőd saját gyártású websorozata. Monostori Erőd A Monostori erőd - Közép-Európa legnagyobb újkori erődje - 1850 és 1871 között épült. Az UNESCO Világörökségi Várományosi Listáján szereplő, klasszicista stílusú hadtörténeti műemlék lenyűgöző látványt nyújt hatalmas, precízen faragott kövekből épített falaival, a védműveket borító 3-4 méter vastag földtakarójával és több kilométer hosszú földalatti folyosórendszerével (kazamata-hálózatával). Monumentális méreteit bizonyítják a következő adatok: az erőd 25 hektárt foglal el, teljes területe lőterekkel együtt 70 hektár, épületek alapterülete 25 680m2, a helyiségek száma 640. Az erődben élő katonák legmagasabb létszáma 8000 fő volt. Csillagerőd A Csillag erőd - melynek elődje a törökkori Szent Péter palánk - az Öregvár keleti bástyájával szemben fekszik. Pállfy Miklós főkapitánysága alatt, 1568-ban kezdték építeni.
A Liget Budapest Projekt részeként megújul a komáromi Csillag Erőd, a beruházás hatmilliárd forintba kerül. A tervek szerint 2019-re megújuló erőd kulturális központként ad majd helyet a Szépművészeti Múzeum eddig hányatott sorsú gipszgyűjteményének. A tervek szerint az új létesítmény interaktív múzeumként oktatási, ismeretterjesztési feladatokat is ellát majd. A komáromi Csillag Erőd egyik látványterve. A tervező Mányi István, a látványterveket a Pelaga készítette. Forrás: Origo Letették az alapkövet Czunyiné Bertalan Judit országgyűlési képviselő, Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa és Molnár Attila, Komárom polgármestere ünnepélyes keretek között helyezte el a beruházás alapkövét csütörtökön a komáromi Csillag Erőd udvarán. A tervek szerint a beruházás 2019-re elkészül és itt lehet majd megtekinteni a Szépművészeti Múzeum gipszgyűjteményének legjelentősebb darabjait. Az állandó kiállítás mellett vetítő- és előadóterem, múzeumpedagógiai foglalkoztató, múzeumshop és kávézó is helyet kap.
A Liget Budapest Projekt egyetlen vidéki helyszíneként befejeződött a komáromi Csillag erőd felújítása. A létesítmény egy 7000 négyzetméteres kiállítótérrel gyarapodott, ahol a Szépművészeti Múzeum gipsz szobormásolatait mutatják be – mondta el Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa az épület pénteki sajtóbejárása előtt. Baán László hozzátette, hogy a Mányi István építész tervei alapján elvégzett rekonstrukció megmentette az épített örökség értékeit, azonban funkciójában és vizuálisan is megjeleníti a 21. századot. A Szépművészeti Múzeum főigazgatója emlékeztetett arra, hogy a görög, római és reneszánsz szobrok gipszmásolatainak gyűjteményét 1945 után már nem állították ki, a tárgyak egy jelentős részét a komáromi Igmándi erődben tárolták, a műtárgyakra veszélyes körülmények között. Az épület a mostani hétvégén nyitva áll a látogatók előtt, majd megkezdődik a műtárgyak beköltöztetése. Az új létesítmény 2020 tavaszán nyílik meg, oktatási, ismeretterjesztési feladatokat ellátva, korszerű, interaktív múzeumi körülmények között.
Szintén még az ősszel birtokba vehetik a családok Budapest egyik legnagyobb és legkomplexebb játszóterét a Városligetben. Molnár Attila (Fidesz-KDNP), Komárom polgármestere elmondta, hogy a városba az elmúlt években csaknem 80 milliárd forint fejlesztés érkezett, ezzel a település az Európai Unió egyik legdinamikusabban fejlődő kisvárosa. Emlékeztetett arra, hogy itt épül az új Duna-híd, valamint az ipari parkban zajlik Magyarország legnagyobb zöldmezős beruházása. Nemsokára megépül a Brigetio Látogatóközpont és sor kerül a gyógyfürdő kétmilliárd forintos fejlesztésére. A Monostori erődöt évente mintegy 100 ezer ember keresi fel, érdeklődésükre számot tarthat majd a Csillag erőd is – tette hozzá. A komáromi Csillag erőd felújítását megelőzően a bécsi katonai archívumban megtalálták az épület tervrajzait, ennek köszönhetően – ahol lehetséges volt – az eredeti állapotában állították vissza az erődöt. A két évig tartó felújítás során 32 ezer köbméter földet mozgattak meg, 1200 négyzetméternyi kőfelületet újítottak fel és 115 ezer bontott téglát építettek be.
A történelemkönyvekből elsőnek a galíciai Przemyśl-erőddel ismerkedtünk meg mint Európa harmadik legnagyobb katonai erősségével – Antwerpen és Verdun után –, amelyben az Osztrák–Magyar Monarchia 128 ezer katonája állomásozott az első világháború kitörésekor. A várrendszer orosz ostroma, végül elfoglalása bevonult a magyar történelembe. Mint ahogy a péterváradi erőd is, amit volt alkalmunk személyesen is megtekinteni, nem is egyszer. Az Újvidékkel szemközt a Duna szerémségi partján álló erősséget a történelem legzseniálisabb erődépítő hadmérnöke, a francia Vauban – becsületes nevén Sébastien Le Prestre, Seigneur de Vauban, azaz Vauban márkija – tervezte és építette 1692 és 1780 között. Az erőd az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc idején fontos szerepet játszott, a császári hadak nem is tudták elfoglalni, Hollán Ernő várparancsnok kedvező feltételeket tudott kicsikarni az ostromlóktól, és csak hetekkel az augusztus 13-i világosi fegyverletétel után adta meg magát a várat védelmező 8000 magyar honvéd szeptember 7-én, megkapván az osztrákoktól a szabad elvonulás lehetőségét.
Később az állam visszavásárolta az erődöt, az épület 2005 óta látogatható műemlék. Komárom, 2019. szeptember 23. A Liget Budapest Projekt keretében megújult komáromi Csillag erõd 2019. szeptember 23-án. A létesítmény 7000 négyzetméteres kiállítótérrel gyarapodott. MTI/Krizsán Csaba MTI Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.