Megjelenése, felépítése [ szerkesztés] Az alfaj alapszíne szürkés vagy sárgásbarna, hátán a keresztes viperáéra emlékeztető, egyedenként más és más rajzolatú, sötétbarna cikcakkmintázat fut végig, amit az oldalakon hasonló színű foltok kísérnek. A szürke hasoldalt piszkosfehér foltok tarkítják. Létezik egy ún. "babos" változata is, amelynek hátszalagja apró foltokra, "babokra" esik szét. [3] A rákosi vipera meglehetősen rövid kígyóféle: a legnagyobb mért hím 47, 1, a leghosszabb nőstény 59, 8 centiméteres volt. A méret mellett a nemeket a farok hossza és a farokpajzsok száma (a hímeknél 32–38, a nőstényeknél 22–30) alapján különböztethetjük meg. Magyarországi kolostorok térkép Civertan Grafikai Stúdió , m. Életmódja, élőhelye [ szerkesztés] A gyepes élőhelyeket kedveli. Hazánkban nyugati populációi elsősorban nedves réteken, lápokon, legelőkön élnek, a Duna-Tisza közi állomány viszont a Kiskunság száraz sztyeppjein. A fiatal példányok elsősorban ízeltlábúakkal, különösen egyenesszárnyúakkal ( sáskákkal, tücskökkel) táplálkoznak, a kifejlett egyedek már kisemlősöket, gyíkokat és madárfiókákat is zsákmányolnak.
Kizárólag Magyarországon előforduló, rendkívül ritka mérgeskígyó, a Kárpát-medence faunájának elismerten legveszélyeztetettebb állata. Az idők folyamán – Rákosi Mátyásra tekintettel – politikai okokból (és a faj szempontjából helytelenül) parlagi viperának és rákosréti viperának is nevezték. Az Alföldön a homoki vipera névvel illették, azonban a hivatalos természettudomány ezt a megnevezést egy másik faj (Vipera ammodytes) megjelölésére alkalmazza. Rendszertani besorolása és annak története [ szerkesztés] A rákosi viperáról már Entz Géza is írt az "Adalékok Erdély herpetológiájához" c. művében, de itt a keresztes vipera egyik változataként mutatta be, nem mervén önálló fajként leírni. A fajt 1892 -ben kezdte kutatni Méhelÿ Lajos, a kor jeles zoológusa, miután Herman Ottó 1892. április 28-án a Királyi Magyar Természettudományi Társulat Állattani Szakosztályának 5. Magyarország vipera térkép műholdas. Értekezletén két, a Rákos-patak rétjén fogott "keresztes viperát" mutatott be. Vizsgálódásai eredményeképpen Méhelÿ 1893. május 29-én megjelent esszéjében a szóban forgó példányokat külön alfajként (Vipera berus var.
A mai magyarországi Beregen a történeti Bereg vármegye Tisza melletti területeit értjük, amely a Beregi Tiszahát néven is ismert. Itt található a történelmi emlékeket is őrző, népi építkezés szempontjából is kiemelkedő jelentőségű Tarpa. A tájegység neves települése Tákos is, központjában a "mezítlábas Notre Dame"-ként emlegetett paticsfalú templommal. A falvak környékéről mára eltűnt a régi tölgyerdők javarésze, így természetvédelmi területekké kellett nyilvánítani a fennmaradt erdőket. Sok helyen találni - az árvízvédelmi töltések készítésekor keletkezett - ún. kubiktavakat. Könyv: Magyarország néprajzi térképe. A két leghíresebb a Bábtava és a Nyíres-tó. A Lónyai - és Bockereki-erdőkben él Magyarországon a legtöbb keresztes vipera.
Termék kosárba helyezése Kiegészítő termékként ajánljuk A termék elérhetősége: Általában kapható a Budai Térképboltban. Magyarországi várai térkép, Magyar várak térkép. Színes látványtérkép Ferenc Tamás rajzaival. Adatok Kiadó Civertan Grafikai Stúdió Szállítási Költség 1590 Szállítási Idő 1-2 munkanap Cikkszám magyarorszagi-varak-latvanyterkep Vélemények Gratulálunk! 5 csillagos véleményt írtak a vállalkozásodról! "A legcukibb hely, ahol valaha voltam. Kedvesek, értenek hozzá, ötletekkel segítenek. Nagyon pozitív... " Fizetés - készpénzzel vagy bankkártyával - előre utalással Kérjük, várja meg a tényleges visszaigazolást! Magyarország vipera térkép google. Budapest Bank: 10101360-41668100-01004001 Tanúsítvány