A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Száraz család címerével foglalkozik. Száraz Györgyöt III. Károly király, mint királyi személynökét 1731. március 2-án királyi adománylevelében a családi birtokjogában megerősítette, s a királyi háznak tett szolgálata jutalmául 1731. április 27-én bárói rangra emelte. Báró Száraz György 1743-ban bekövetkezett halála után a birtok Száraz Julianna bárónőre szállt, aki 1773-ban báróságot nyert - Báró dezséri Rudnyánszky József szeptemvir felesége lett. A Száraz család történetével az 1719. év eseménye során találkozunk, amikor III. Károly király királyi adományleveleket adományoz alattvalóinak, melyről a Collectane Heraldica: numero 396. Címerhatározó/Andreovich címer – Wikikönyvek. szám alatt az alábbiakat olvashatjuk: "Száraz Péter 719-ben, szeptember 23-án III. Károly királytól kapott czímeres nemeslevelet, mely szerint czímere a pajzs kék udvarában, zöl tér fölött, fehér lovon ülő és száguldó magyar vitéz: nyeregtakarója zöld, nadrágja és dolmánya vörös, csizmája sárga, fején vörös, prémes kalpag, oldalán kard lóg, jobb kezével fehér-vörös zászlót emel és lenget.
Már megjelentek első verseim is, 17 éves koromban írt költeményeimet a Nyugat publikálta. Csodagyereknek tartottak, pedig csak árva voltam. A VI. osztály elvégzése után otthagytam a gimnáziumot meg az internátust, mert elhagyatottságomban nagyon tétlennek éreztem magamat: nem tanultam, mert a tanárok magyarázata után is tudtam a leckét, hiszen erről jeles bizonyítványom is tanúskodott. Kukoricacsősznek, mezei napszámosnak mentem Kiszomborra és házitanítónak szegődtem el. Két kedves tanárom kérésére mégis elhatároztam, hogy érettségizem. A VII. és a VIII. osztályból összevont vizsgát tettem s így egy évvel előbb végeztem, mint volt osztálytársaim. Tanulásra azonban mindössze három hónap állt rendelkezésemre s így történt, hogy a hetedikből tiszta jó, a nyolcadikból pedig tiszta elégséges osztályzatot kaptam. Érettségi bizonyítványom már jobb a nyolcadikosnál: csak magyarból és történelemből kaptam elégségest. Ekkor már egy versemért istenkáromlás miatt pörbefogtak. Dr fehér józsef tiszaújváros. A Kúria fölmentett. Ezután egy ideig könyvügynök voltam itt Budapesten, majd az infláció idején hivatalnokoskodtam a Mauthner-féle magánbankházban.
1857-ben osztrák bárói rangot nyert. Fiai: István (szül. 1824, 1866) és Lajos (szül. 1828, †1910) 1875-ben magyar bárói méltóságra emelkedtek. Halála után a németsági uradalmat örökbefogadott leánya, Konstanczia, férj. gróf Szápáry Istvánné örökölte. István fia Béla (szül. 1850, †1900 márc. 29) cs. és kir. kamarás, volt orsz. képviselő, a Park-Club megalapítója. A nemesi ágból József (†1845) huszárkapitány, Sándor 1834-1838-ig Arad vármegye másodalispánja és János 1849-1852-ig Arad várm. csász. kir. biztosa. Fia Péter (szül. 1836, †1901 szept. 11. ) Arad város polgármestere, majd Arad város és vármegye főispánja, 1892-96 orsz. képviselő. Curriculum vitae (József Attila) – Wikiforrás. Címer (bárói): négyelt pajzs, kék szívpajzzsal. Ebben zöld alapon álló természetes daru, csőrében a markolat fölött élével lefelé fordított aranymarkolatú görbe kardot tart. Nagy pajzs. és 4. ezüstben lángokból kiemelkedő kék főnix-madár. és 3. veresben, zöld alapon, fehér kövekből rakott négyszögletes vár, melynek negyedik oldala sánckarókból áll, elül kapuval és három saroktoronnyal: Sisakdísz: a daru, csőrében természetes patkót tartva.
A Hintz-rendszer bevezetése után itt a könyvelőségbe osztottak be s nem sokkal később idősebb kollégáim bosszúságára engem bíztak meg annak ellenőrzésével, hogy kasszanapkor milyen értékek adhatók ki. Iparkodásomat itt egy kissé kikezdte az, hogy saját munkámon kívül önnön dolgaik egy részét is nyakamba varrták idősebb kollégáim, kik nem mulasztották el különben sem, hogy bosszúságot okozzanak nekem a lapokban megjelenő verseim miatt. "Ilyen idős koromban én is írtam verseket" – mondogatta mindegyikük. A bankház később megbukott. Elhatároztam, hogy végképpen író leszek és szert teszek olyan polgári foglalkozásra is, amely szoros kapcsolatban van az irodalommal. Dr fehér józsef. Magyar-francia-filozófia szakra iratkoztam a szegedi egyetem bölcsészeti karán. Fölvettem heti 52 órát és 20 órából kollokváltam kitűnően. Napokat ettem, verseim honoráriumából fizettem lakásomat. Nagyon büszkévé tett, hogy Dézsi Lajos professzorom önálló kutatásra érdemesnek nyilvánított. De minden kedvemet elszegte az, hogy Horger Antal professzor, kinél magyar nyelvészetből kellett volna vizsgáznom, magához hívatott s két tanú előtt – ma is tudom a nevüket, ők már tanárok – kijelentette, hogy belőlem, míg ő megvan, soha nem lesz középiskolai tanár, mert "olyan emberre – úgymond –, ki ilyen verseket ír" s ezzel elém tárta a Szeged c. lap egyik példányát, "nem bízhatjuk a jövő generáció nevelését".
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ch Hat. kulcsok EGY (I. ) OSZ (I. ) Mutató Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként az Acél, Aczél, Atzél családok címerével foglalkozik. Aczél 1605 [ szerkesztés] Aczél. 4. T. 9. Bocskay István Aczél Péternek és 9253 hajdú társának c. n. l. és Vámos-Pércsre Szabolcs megyében donátiót ad. 1605. XI. 12. Kihird: Szabolcs vm. 1606. XII. – Eredeti Hajdu vm. lt. Turul 1905. évf. József Attila: Zúgó, fehér falkában ujból ránk tört a tél : hungarianliterature. 178. l. Irodalom: Magyarország címeres könyve (Liber armorum Hungariae) I. kötet (A-C). szerk. Alapi Gyula. Budapest, 1913 [1] [2] Külső hivatkozások: [3] Aczél 1619 [ szerkesztés] Aczél család 1619. VI. 28. kapott c. – Kihird: Abauj vm. 1620. – Kempelen M. N. Cs. I. 22. l. Magyarország címeres könyve (Liber armorum Hungariae) I. Budapest, 1913 [4] [5] A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel. Aczél 1633 [ szerkesztés] Aczél. 5. 1. II. Ferdinánd Aczél Jánosnak és fiának Istvánnak valamint testvéreinek: Péternek és Mihálynak c. ad 1633.
A család 1860-ig volt birtokos Temespéteriben. [7] TEMES VÁRMEGYE NEMES CSALÁDAI. tagjaIn: Borovszky [8] Lásd még: Címerhatározó A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke A │ B │ C │ Cs │ D │ E │ F │ G │ Gy │ H │ I │ J │ K │ L │ Ly │ M │ N │ Ny │ O │ Ö │ P │ Q | R │ S │ Sz │ T │ Ty │ U │ Ü │ V │ W │ X │ Y │ Z │ Zs
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ch Hat. kulcsok EGY (I. ) OSZ (I. ) Mutató Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként az Andreovich, Andreovits, Andreovics családok címerével foglalkozik. Andreovich 1763 [ szerkesztés] Nagy Iván: A nemességet szerzé Andreovich András 1763 júniusban. Címere ilyen: A pajzs fölső részének közepétől két hajlott vonal nyúlik le a pajzs jobb és baloldalához; és így három udvar alakul, melyek közül a jobb oldaliban ezüst mezőn fél fekete sas kiterjesztett szárnnyal s piros nyelvvel és körmökkel látható. A baloldali piros udvarban fehér vagy ezüst ló ágaskodik. Az alsó kúpos kékszín mezőben arany szalagról függ egy drágaköves postakürt. A vért fölötti sisak koronáján páncélos kar nyugszik, villogó kardot tartva. Körül van véve két kiterjesztett fekete sasszárnytól. A foszladék innen ezüst-vörös, onnan arany-kék. E család most Temes megyében birtokol. Belőle Péter 1812-ben a Ludoviceára tett adakozásával hagyta föl emlékezetét. [1] Irodalom: Nagy Iván: Magyarország családai.