Ráadásul mindenhonnan azt hallották, hogy a középszintű érettségi is elég a felsőoktatásba való bekerüléshez. Magyar nyelv és irodalomból például kilencvenezren érettségiztek, de csak háromezren emelt szinten. Csikesz Tamásnak meggyőződése, hogy a slágerszakokat a korábban érettségizettek töltik fel. Kodolányi János Egyetem - Pontrendszer. Miközben a most végzettek alig-alig kerülhettek be, sok felsőoktatási intézményben emelkedett a keretszám, amire azért volt szükség, mert ugyanakkora pontszámmal jelentkező aspiránsok közül kellett volna szortírozniuk. "Csak egyet tanácsolhatok azoknak az idén érettségizetteknek, akik pórul jártak a felvételin: jövőre mindenképpen válasszák az emelt szintűt, és nyelvvizsgázzanak, mert így kétszer hét pluszpontot szerezhetnek. És semmiképp se gondolják, hogy az idei eredményükkel jövőre újra nekirugaszkodnak a felvételinek. Ne higgyék, hogy jövőre ők lesznek a korábban érettségizettek, nekik fognak kedvezni az idei előnyök" - mondta Csikesz. Slágerszakok 2005-ben a felvételizők száma alapján a legnépszerűbb szak a közgazdász szak volt (4165 jelentkező), második a jogász képesítés, harmadik az idegenforgalmi és szálloda szak, negyedik a pszichológia, ötödik a gazdálkodási, hatodik a főiskolai kommunikáció, hetedik az egyetemi kommunikáció, nyolcadik a mérnök informatikus, kilencedik legnépszerűbb a művelődésszervező szak volt, tizedik a magyar nyelv és irodalom (2423 jelentkező).
Maximum ponthatár sehova sem kellett, és természetesen születtek kiemelkedő eredmények, azonban nem lehet elhanyagolni azt a tényt sem, amit az alacsony ponthatárok tükröznek, hogy sok helyen gyenge eredménnyel is felvételt nyerhettek a jelentkezők. Eduline.hu - Érettségi-felvételi: Pontszámítás 2021-ben: minden amit tudni kell az érettségiről, fellebbezésről, szóbeliről és a pontokról. A természettudományos képzésekre Szegeden már 240 ponttal be lehetett kerülni, Pécsett 206-tal, a Nyugat-magyarországi Egyetemen 200 alattiak voltak a ponthatárok, az ELTE-n 200 és 325 között mozogtak. "Az informatikai, műszaki és pedagógus képzésben a jelentkezők száma nagyjából azonos volt a meghirdetett helyek számával, viszont a természettudományos szakokra és a felsőfokú szakképzésben meghirdetett szakokra kevesebb jelentkezés érkezett a rendelkezésre álló helyek számánál" - mondta Kerekes Gábor, az Educatio Kht. ügyvezetője a felvételi ponthatárokat elemző sajtótájékoztatóján. A Budapesti Műszaki Főiskolán - amely a magyarországi műszaki képzésben a BME után, előkelő helyen áll - több karon 200 pont alatti ponthatárt várt el leendő hallgatóitól, néhol kellett 300 pont felett teljesíteni.
Itt volt az országban a legmagasabban megállapított határ, 475 pontot kellett a nemzetközi gazdálkodás szakra jelentkezőknek elérniük. Ezen kívül az összes, nagy népszerűségnek örvendő szakon (kereskedelem és marketing, turizmus-vendéglátás, gazdálkodási és menedzsment, de még kommunikáció és médiatudomány szakon is) 450 pont feletti pontot kellett teljesíteniük a felvételizőknek, itt a költségtérítéseseknek is 400 pont feletti teljesítmény szükségeltetett. Mesterképzések az új rendszerben A mesterképzések esetében belső felvételit kell tenniük a jelentkezőknek, a felvételi menetét az intézmények határozhatják meg, az értékelés azonban egységes, 100 pontos rendszerben történik. A mesterképzésekre jelentkezőknek a Corvinus egyetemen a legtöbb pontot a regionális kertészmérnöki mesterszakon kellett teljesíteniük, itt a 100 pontból 78-at kellett produkálniuk. Az ELTE-n a legmagasabb ponthatár 90 pont volt programozó-informatikus mesterképzésre, a Debreceni Egyetemen 84 pontot kellett elérni az egészségügyi szociális munkás szakon, elegendő volt azonban 28 pont a létesítménymérnöki mesterképzésre való bejutáshoz.
Nem a BGF az egyetlen, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán például kommunikáció és médiatudomány szakon 411 pont kellett szerezni az állami támogatott helyhez, míg költségtérítésesként elég volt a minimum 160 pont. Régi nagypresztízsű szakok és a nagy egyetemek Az intézmények által bonyolított felvételik idején a jogi vagy építészmérnöki képzésre csak a legjobb eredményű felvételizők nyerhettek felvételt. Idén a győri Széchenyi István egyetem építészmérnöki képzésére 232 pont elegendő volt a 480-ból, a Debreceni Egyetemen jogász szakra államilag támogatottként 384 pontot kellett elérni, de fizetős képzésre mindössze 164-et. A legmagasabb ponthatárt az ELTE-n – amely a legnépszerűbb intézmény volt az idei jelentkezők körében is – a pszichológia szakon és az alkalmazott közgazdaságtan szakon kellett elérni, 456 pontot, de magasak voltak a keleti nyelvek szakokon előírt ponthatárok is, valamit a kommunikáció és médiatudomány szakon is (451). Alacsonyabbak voltak az informatikai és természettudományos képzésben meghirdetett szakok ponthatárai, ez azonban országos jelenség.
83 évvel az 1938-as budapesti eucharisztikus kongresszus után, és éppen 83 nappal a 2021-es világesemény előtt mutatták be sajtótájékoztató keretein belül az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) himnuszát, illetve a világesemény 12 hírnökét. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek szavait azzal kezdte, nem akármilyen eucharisztikus kongresszusra készülünk, s talán még egyszer sem fordult elő, hogy járvány miatt az egész rendezvényt el kelljen halasztani. Nem véletlenül imádkozunk most már ötödik éve a kongresszus sikeréért. Eleinte csak tudtuk, most már tapasztaljuk is, hogy nem csak a mi előkészítő munkánkon, hanem az isteni gondviselésen is múlik, hogy lesz-e és mi lesz ebből a nagy, és az egész egyháznak szóló ünnepségből – mondta. Vasárnapi újság: Bemutatták az Eucharisztikus Kongresszus himnuszát és 12 hírnökét | MédiaKlikk. A bíboros felidézte, aki ott volt 2019-ben Csíksomlyón a pápai misén, emlékszik rá, hogy ott százezer ember énekelte kívülről a szövegét az 1938-as eucharisztikus kongresszus himnuszának: minden strófát elejétől a végéig. Ez azt jelenti, hogy ahol magyar él, ezt az éneket ma is ismerik, ma is szeretik.
A zenekedvelők számára valamennyiük neve ismerős lehet, hiszen több tehetségkutató műsorban hallhattuk már őket. Nagy Bogi, Dánielfy Gergő és Czinke Máté alakítja azt a három fiatalt, akiknek megtérés történetével bátorítanak mindenkit a kongresszuson való részvételre és a találkozásra Jézussal. A forgatókönyvet Ákos írta. A film elkészítésében szerepet vállalt Farkas Attila atya, aki gyermekként vett részt az 1938-as eucharisztikus világkongresszuson, valamint Sára Bernadette Jászai Mari-díjas színésznő és Cseke Péter Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, színházigazgató, akinek csupán a karját láthatjuk egyetlen jelenetben, amikor a Czinke Máté által alakított feldúlt fiút elrántja egy száguldó autó elől. A sajtóbemutatón Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek köszöntötte az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus 12 hírnökét is. Eucharisztikus kongresszus himnusza szöveg. Az ő feladatuk az esemény és annak fő céljának - az Eucharisztiában jelenlévő Jézus közös megünneplésének – a népszerűsítése. A világesemény 12 hírnöke: Baricz Gergő zenész, dalszerző, Böjte Csaba ferences szerzetes, Csókay András idegsebész, Dolhai Attila színész, énekes, Kubik Anna színművésznő, Lackfi János író, költő, Petrás Mária népdalénekes, Sena Dagadu énekesnő, Szalóki Ági előadóművész, dalszerző, Szikora Róbert az R-GO frontembere, Pindroch Csaba színművész, Ürge-Vorsatz Diána fizikus, klímakutató.
Krisztus kenyér s bor színében Úr s Király a föld felett, Forrassz eggyé békességben minden népet s nemzetet! Zúgjon hát a hálaének, szálljon völgyön, tengeren, A szeretet Istenének dicsőség és üdv legyen. Az egész föld legyen oltár, virág rajta a szivünk, Minden dalunk zengő zsoltár, tömjénillat a hitünk. Krisztus kenyér s bor színében Úr s Király a föld felett, Forrassz eggyé békességben minden népet s nemzetet! István király árva népe, te is hajtsd meg homlokod, Borulj térdre, szórd elébe minden gondod, bánatod! A kereszt volt ezer éven reménységed oszlopa, Most is Krisztus jele légyen jobb jövődnek záloga. Krisztus kenyér s bor színében Úr s Király a föld felett, Forrassz eggyé békességben minden népet s nemzetet! "Az Eucharisztia a szeretet köteléke" XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszus 1938. május 25 – 29. között Budapest a "béke és a szeretet városává " változott " egy felfordult világ közepén " – fogalmazott a Szentatya követe, Eugenio Pacelli bíboros (a későbbi XII. Pius pápa).