Ezután visszakerülünk az Internetfiókok ablakba. Itt kattintsunk a Tulajdonságok gombra, majd a Kiszolgálók fülre. Tegyünk be pipát alul, A kiszolgáló hitelesítést igényel opció elé. Biztonsági opciók: Az Invitel Zrt. Bejelentkezés - Invitech Ügyfélportál. mail-szerverein a SSL -TLS támogatott, a titkosított jelszó nem támogatott. Ezután kattintsunk a speciális fülre, majd a Kimenő levelek (SMTP) mezőben szereplő port-számát írjuk át 587-re. IMAP kiszolgáló esetén a Beérkező levelek (IMAP) port száma alapesetben 143-s, biztonságos kapcsolat (SSL) használata esetén 993-s. POP3 kiszolgáló esetén a Beérkező levelek (POP3) port száma alapesetben 110-s, biztonságos kapcsolat (SSL) használata esetén 995-s. Levélküldésnél SSL titkosítás javasolt. Az SSL titkosítást jelöljük be az SMTP szervernél is. A Kimenő levelek (SMTP) mezőben szereplő port-számát írjuk át 465-re.
Cím: 2040 Budaörs, Puskás Tivadar utca 8-10. Weboldal: E-mail: Telefon: 1443 FAX: (+36 28) 530 540 POP3 kiszolgáló: IMAP kiszolgáló: SMTP kiszolgáló: SMTP hitelesítés kell? : nem kell Felhasználó hitelesítés: E-mail cím @ előtti része (felhasználó név) Beállítási segítségek:
Email postafiók beállítása Az Outlook Express program megnyitása után a fejlécben az Eszközök/Fiókok menüpontot válasszuk ki A megjelenő képernyőn válasszuk a Levelezés fület majd a Hozzáadás/Levelezés... menüpont segítségével hozhatunk létre új postafiókot. A Megjelenített név: mezőbe írjunk be egy nevet. Ez a név fog leveleink feladó mezőjében szerepelni. Utána kattintsunk a Tovább gombra Az E-mail cím: mezőbe Írjuk be a teljes e-mail címünket, majd kattintsunk a Tovább gombra. Invitel Webmail Belépés. A beérkező levelek kiszolgálója mezőben választhatunk POP3 vagy IMAP kiszolgáló között. POP3 A beérkező levelek kiszolgálója: POP3 levelezés esetén: A Kimenő levelek (SMTP) kiszolgálója: A beállítások után kattintsunk a Tovább gombra. IMAP IMAP elérés esetén: A Fióknév mezőbe írjuk be a szerződésen szereplő e-mail felhasználónevet és írjuk utána a domain végződést is. Ez legtöbbször megegyezik az e-mail címmel, azaz ide a teljes e-mail címet írjuk be. A jelszó mezőbe Írjuk be a megkapott e-mail jelszót is. Kattintsunk a Tovább, majd a Befejezés gombra.
A DK-s Dr. László Imrét például épp a 2019-es önkormányzati választások előtt támadták, amikor Újbuda polgármesteri székéért versenyzett: szexuális zaklatással vádolta lényegében a teljes kormányközeli média. Végül nyert a választáson, ahhoz viszont több mint egy év kellett, hogy az elindult sajópereknek a végére érve kimondják: a 888, a Magyar Nemzet, a Pesti Srácok, a Ripost, a TV2 és az Origo is valótlanságokat állított az ügyben. Hasonló módon nyert pert az Origo ellen Donáth Anna, a Momentum politikusa (azóta a párt elnöke), akiről szintén 2019-ben a lap azt írta:"Egy fiatal lány állítja: Donáth Anna szexuálisan zaklatta a Sziget Fesztivál után". Azonban ennek az ítéletnek a kimondására is több mint fél évet kellett várni. Ráadásul ez csupán a jéghegy csúcsa, a bejegyzett sajtótermékek esetében legalább tudható, kivel szemben lehet jogi lépéseket tenni. De mi a helyzet az olyan oldalakkal, amelyekről nem tudni, kihez köthetők? Ezzel a problémával mind kormánypárti, mind ellenzéki szereplők szembesültek már.
Névtelenül, bizonyítékok nélkül Emlékezetes eset volt például 2018 szeptemberében, amikor Orbán Ráhel szülése körül alakult ki komplett hazugság-univerzum. A miniszterelnök lányát olyan "nyílt levelekkel" támadták, amelyeket állítólag híres emberek (például Vajna Tímea, Kulka János, Stohl András) írtak. Az egyik ilyen levelet a Szent Imre Kórház főorvosához köttétek, miközben a mellékelt fotón nem a kórház főorvosa volt látható. De ugyanígy ki lehetne emelni azokat a hamis híreket is, amelyek évek óta terjednek az interneten a miniszterelnök állítólagos grazi kezeléséről. A Lakmuszon bemutattuk, hogy ezek közül az egyik például olyan kórházi számlával próbálja igazolni ezt az állítást, amelyben több helyesírási hiba is található, míg a fotó, amellyel azt illusztrálják, hogy Orbán kisbusza a grazi klinika előtt parkol, valójában máshol, egész pontosan Balatonfüreden készült. A miniszterelnöki kisbusz, állítólag egy grazi klinika előtt, valójában Balatonfüreden. Fotó: Botos Tamás / 444 (2016. szeptember 8. )
A plakátok a választásokig bizton hirdetik majd mindezeket az ellenzéki jelöltről, holott az azokon szereplő állításokat számos alkalommal cáfolta Márki-Zay Péter. Arról, hogy háborúba sodorná-e az ellenzék Magyarországot, mi is írtunk, arról, hogy szerinte ki privatizálná az egészségügyet, Márki-Zay itt beszélt. A rezsicsökkentésről több ízben ( például itt) is elmondta, hogy marad, sőt, ezt még plakátokon is hirdették. A migránsok beengedésével kapcsolatban pedig többször is hangsúlyozta már, hogy migránsokat legnagyobb számban épp az Orbán-kormány telepített be (amivel a letelepedési-kötvényes bizniszre utalt), a határkerítésről pedig kifejtette, hogy hatékony eszköznek véli az illegális migráció megfékezésére, ezért (a rezsicsökkentéshez hasonlóan) az is marad, ha győz az ellenzék. Fotó: Botos Tamás/444 És nem csak Márki-Zay küzd az ilyen támadások ellen. Nemrég például Jámbor András, az ellenzék közös jelöltje a 6-os választókörzetben tett ki egy posztot a Facebook-oldalára, amelyben részletesen leírta, miként forgatták ki a szavait egy interjúban, hogy a végén azzal vádolhassák, drogközpontot akar nyitni a Józsefvárosban.
Ám mivel az elsőfokú ítélet ellen az annak írásba foglalását és kézhezvételét követő 15 napon belül a két elmarasztalt fél fellebbezhet, így egy dolog már bizonyos: csak az április 3-án megtartandó parlamenti választás után várható jogerős döntés az ügyben. Vagyis a választások előtt a köztévé és a olvasói már nem fognak azzal szembesülni ezeken az oldalakon, hogy valótlanságot állítottak az ellenzéki miniszterelnök-jelöltről. Ráadásul nem egyedi esetről van szó. Az Átlátszó évről évre kikéri és közzéteszi az adatokat a sajtóhelyreigazítási perek számából. Ebből az látszik, hogy kormányközeli médiumok nagyságrendekkel több pert veszítenek el, mint a kormánytól független sajtótermékek, a vesztes perek száma pedig magasabb azokban az években, amikor választásokat tartottak. 2017-ben a kormányközeli lapok összesen 53 helyreigazítási pert vesztettek el, 2018-ban 109-et, 2019-ben 73-at, 2020-ban 57-et, 2021-ben 54-et. 2018-ban országgyűlési választások voltak, 2019-ben pedig EP- és önkormányzati választást is tartottak hazánkban.