Információk a BME Ipari termék- és formatervező mérnöki alapszak, illetve Ipari terméktervező mérnöki mesterszakra jelentkező hallgatók számára. A rajzi alkalmassági vizsga kétféle feladatból áll, mindkettő kidolgozására 1-1 óra áll rendelkezésre. A vizsgára 3 db A3-as rajzlapot, grafit ceruzát valamint radírt kell minden jelentkezőknek hozni. A feladatok a következők: 1. 1 db. kézbeadott, síklapokkal határolt test tónusos, perspektivikus ábrázolása. (10 pont) 2. a. ) 2 db. [ FELVÉTELI ] Rajzalkalmassági vizsga | Gép- és Terméktervezés Tanszék. kézbeadott, síklapokkal határolt test Monge-féle, 3 képsíkos vetületi ábrázolása (5 pont) b. ) 1 db. 3 vetületével adott, síklapokkal határolt test rekonstrukciója axonometrikus rajz formájában. (5 pont) A "megfelelt" minősítéshez rajzi alkalmassági vizsga mindkét feladatából legalább 5-5 pontot el kell érni. A szakra csak az vehető fel, aki a rajz alkalmassági vizsgán "megfelelt" minősítést kap. A "Rajz és vizuális kultúra" c. tárgyból indított Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első 20 helyezettje a képzésre való jelentkezés esetén rajzi alkalmassági vizsga nélkül "megfelelt" minősítést kap.
Az idei alkalmassági vizsgák időpontja: 2021. június 01-04. (A pontos vizsgabeosztásról a meghívóból értesültök. ) Miből is áll a rajzfelvételi? 1. feladat: térrekonstrukció: 3 vetületével adott belső tér ábrázolása egy vagy két iránypontos perspektívában. Rajz alkalmassági vizsga. Méret: A/3-as lap, idő: 1 óra 2. feladat: Enteriőrszerű beállítás ábrázolása perspektívában. A beállítás általában tartalmaz valamilyen geometriai alakzatot, ami segít a perspektíva felvázolásában (kockaháló), egy bútort, aminek lerajzolása pontos arányérzéket követel (legjobb példa a szék). Méret: A/3-as lap, idő: 3 óra A rajzok elbírálását egy többtagú bizottság végzi. A rajzok értékelése nagyon egyszerűnek tűnik, mivel "megfelelt" és "nem felelt meg" kategória van. Ám valójában minden rajz igen nagy fejtörést okoz a bírálóknak, ugyanis a cél nem azt eldönteni, hogy kit vegyenek fel biztosan, hanem, hogy kit nem. Mindkét feladatnál adott szempontok alapján történik a válogatás: Az első feladatból azt szűrik le, hogy van-e a felvételizőnek térlátása, arányérzéke és mennyire tudja ezt rajzban megjeleníteni.
Fontos, hogy nagyjából kitöltsük a rendelkezésre álló lap teljes egészét, valamint vonalaink ne legyenek kuszák, szaggatottak. Szeretik a határozottságot látni: az egyenes tényleg egyenes legyen, ne pedig görbék egybehatása. A második feladat összetettebb, így jóval több dologra kell odafigyelni: Az első a perspektíva hihetősége. Ez nem azt jelenti, hogy észreveszik, hogy a Te helyedről nem pont úgy látszik a beállítás, de azt azért tudják a bírálók is, hogy mekkora a legnagyobb horizontmagasság, tehát mi az, amire még rá lehet látni, és mi az, amire már nem. Általános tapasztalat, hogy sokan megijednek a beállítás méretétől, ugyanis elég nagy (kb. Rajz alkalmassági vizsga teljes film. 2x2m). A középiskolai rajzórákon ill. rajztermekben nem tudnak erre kellő felkészülési lehetőséget biztosítani. Ezen úgy lehet segíteni, ha kisebb tárgyakat, próbálunk úgy rajzolni, hogy alálássunk. Fontos szerepe van a bútornak (széknek), mivel az emberi test arányait követi, és így az arányérzék felmérésére szolgál. Ennél a feladatnál nagyon fontos a tónusok, fények-árnyékok megjelenítése.
2017 novemberében nyugdíjprémium és egyszeri juttatás kifizetésére került sor hazánkban, ami a siket és nagyothalló személyek közül is sokakat érintett. Mivel az egyszeri juttatásokra vonatkozó kormányrendelet csak néhány hete, közvetlenül a kifizetések előtt született meg, most tudunk erről pontos tájékoztatást adni. Nyugdíjprémium jöhet a 13. havi pénz helyett. NYUGDÍJPRÉMIUM A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján, ha a GDP (bruttó hazai termék) növekedése az adott tárgyévben a 3, 5%-ot meghaladja, akkor nyugdíjprémiumra lesznek jogosultak a nyugdíjas személyek. Magyarország 2017-ben 4, 1% gazdaságnövekedéssel számol, ezért idén először került sor a nyugdíjprémiumok kifizetésére, melyet az arra jogosult személyek a novemberi nyugdíjjal kaptak meg. Nemcsak az öregségi nyugdíjban részesülő személyek, hanem más, nyugdíjszerű ellátásban részesülő személyek is megkapták novemberben a nyugdíjprémiumot.
A jelenlegi parlamentben kilenc DK-s és hat szocialista képviselő van, aki annak idején szavazott a 13. havi nyugdíj megvonásáról. A DK-sok közül Arató Gergely, Gy. Németh Erzsébet, Gyurcsány Ferenc, Hajdu László, a nemrég az MSZP-ből átlépett Molnár Gyula, Oláh Lajos, Szakács László (szintén idén lépett át az MSZP-ből), Vadai Ágnes és Varju László és a ma már az Európai Parlamentben ülő Molnár Csaba. A nyugdíjakról - Korhatáremelés, inflációkövetőés, nyugdíjprémium - Jogi Fórum. Ugyancsak az "igen" gombot nyomta meg a szocialista Hiller István, Korózs Lajos, Mesterházy Attila, Molnár Zsolt és Varga László, az akkortájt még parlamenti képviselő XIII. kerületi polgármester, Tóth József, valamint Botka László szegedi és Horváth Csaba zuglói polgármester, a Brüsszelbe távozott Ujhelyi István EP-képviselő, továbbá Burány Sándor is támogatta a megszorítást (ő most a Párbeszéd-frakcióban ül, de MSZP-tag). A baloldal eltörölné a rezsicsökkentést is A mai baloldal mindezek mellett nem támogatta a 2013-ban induló rezsicsökkentést sem. Ez érthető is, mivel a 2002-2010-es kormányzásuk alatt a rezsiárak 99, 8 százalékkal, tehát lényegében duplájára emelkedtek.
A Gyurcsány-kormány 2008-ban egy újabb megszorítással ismét változtatott a nyugdíj számításának szabályain, ami az induló nyugdíjat hét-nyolc százalékkal csökkentette. A 2007-ben megállapított öregségi nyugdíjak átlaga a 2010. évi nyugdíjemelés után 114 098 forint volt, a 2008-ban megállapítottaké viszont ennél 12, 4 százalékkal kevesebb, 99 990 forint. A 2009-ben megállapított öregségi nyugdíjak átlaga pedig még ennél is alacsonyabb, a januári nyugdíjemelés után 96 554 forint lett, tehát 5, 7 százalékos csökkenés történt. A Gyurcsány-kormány azt használta ki a nyugdíjasok megsarcolására, hogy válság idején a svájci indexálás nem alkalmas a nyugdíjak értékének megőrzésére. Az inflációkövető emelés ezzel szemben garantálja ezt. Az elmúlt tíz évben a nyugdíjak vásárlóértéke tíz százalékkal, az átlagnyugdíj 44 százalékkal emelkedett. Bokros Lajos is a nyugdíjasokat sarcolná Forrás: MTI/Kálmándy Ferenc Gyurcsányék elvették a 13. havi nyugdíjat Gyurcsány Ferenc nemcsak a beterjesztő kormány miniszterelnökeként vett részt a 13. havi nyugdíj felszámolásában, természetesen meg is szavazta azt az MSZP-frakció tagjaival együtt 2009. május 11-én.
Ez azonban nem igaz, Gyurcsányék kedvenc módszere, a svájci indexálás arra jó, hogy pénzt vegyenek el a nyugdíjasoktól. A svájci indexálás módszerét a Horn-kormány idején vezették be, az ötlet a Bokros-csomagban szerepelt - ebből is látszik, hogy nem jóléti intézkedésről, hanem megszorításról volt szó. Az 1997-es MSZP-SZDSZ-kormány időszakában úgy módosították a nyugdíjtörvényt, hogy a nyugdíjaknál harmincszázalékos súllyal szerepeltették a tervezett éves átlagos fogyasztói árindexet, hetven százalékkal pedig a bérkiáramlás növekedésének várható ütemét. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság számításai szerint a svájci indexálásra történő áttéréssel évente negyvenmilliárd forintot takarított meg a költségvetés a korábban alkalmazott módszerhez képest, vagyis pénzt vettek el a nyugdíjasoktól. A nyugdíjak reálértéke 2004-ben haladta meg először az 1989. évi szintet - nagyrészt még az első Orbán-kormány nyugdíjnöveléseinek következtében -, ám a növekedés 2007-ben megtorpant, 2009-ben pedig csökkenés következett be az átlagnyugdíjnál.