Tálalás előtt egy vékony késsel vágjuk körbe a tortát a forma körül.
Sütőpapírral bélelt 26 cm-es formában 180 fokra előmelegített sütőben kb. 10-15 perc alatt megsütjük, és rácson kihűtjük. A z étcsoki mousse-hoz a csokit felolvasztjuk mikróban vagy vízgőz fölött. Erős sűrű rövid kávét főzünk, hozzáadjuk a vaníliás cukrot. A tejszínt habbá verjük a cukorral, a zselatint kb. fél dl vízben felolvasztjuk és melegen tartjuk, hogy folyós legyen. A forró kávét ráöntjük az olvadt csokira és jól elkeverjük. A tejszínből kiveszünk néhány kanállal és elkeverjük a zselatinnal, majd hozzáadjuk a többi tejszínhabhoz és robotgéppel alacsony fokozaton jól elkeverjük. A z egészet a csokihoz adjuk és összekeverjük A piskótát tálra tesszük, köré kapcsoljuk a torta karikát, jó ha magasabb az átlagnál, mert szép magas torta lesz. A krémet a piskótára öntjük eligazgatjuk és mehet a hűtőbe. Málnás csokis mousse torta. Közben elkészítjük a málnazselét. A gyümölcsöt a cukorral egy lábasban melegíteni kezdjük, és kevergetve addig melegítjük, amíg szétfő. Robottal pürésítjük, a feloldott zselatint belekeverjük, langyosra hűtjük és a megdermedt csokis rétegre öntjük, eligazítjuk és mehet is vissza a hűtőbe.
A habtejszínt a cukorral verjük kemény habbá, majd forgassuk a csokoládés keverékhez. A zselatint 0, 5 dl forró vízben olvasszuk fel, majd kavarjuk a krémhez. A hűtőből kivett fehér csokoládés mousse körül vegyük le a tortakarikát, és helyezzük az egész torta köré. Málnás csoki mousse torta :: Happy-girl-kitchen. A tejcsokoládés krém felét öntsük rá, helyezzük rá a megfagyott málnazselét, majd borítsuk be a maradék krémmel, és tegyük vissza a hűtőbe minimum 2 órára. A csokoládé zseléhez a kockára tört csokoládéra öntsük rá a felforralt habtejszínt, és kavarjuk csomómentesre. A zselatint forró vízben olvasszuk fel, majd adjuk csokoládéhoz. Végül öntsük a torta tetejére, és tegyük egy éjszakára hűtőbe. Nehézség: közepes Elkészítési idő: 2 óra + hűtés Sütési idő: 20 perc Sütési hőfok: 180°C Jó étvágyat hozzá! :)
Ettől még nem kell a megrendelőnek különadót fizetnie, sőt, a kisvállalkozónak sem, mert a 3 hónapra az ő szempontjából vizsgálva is 'jut' 3 millió forintnyi keret. Szintén érdekes probléma, hogy úgy tűnik, a jogszabály eltérően kezeli a kata alanyiság alatt kiszámlázott, de csak a megszűnést követően kifizetett összegeket a 12 milliós bevételi és a 3 millió forintos kifizetés határ esetén. Az általános bevételi keret esetén ugyanis a bevétel megszerzésének időpontja számít, ami a törvény szerint a kata alanyiság idején kiszámlázott, de be nem folyt összegek esetében a kata alanyiság utolsó napja. Ezzel szemben a 3 millió forintos értékhatárnál a juttatás, azaz a kifizetés napját kell figyelembe venni. 3 válasz a katások 3 millió forintos kérdésére - Haszon. Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy ez nem jelenti azt, hogy érdemes lenne folyamatosan ki-belépkedni a kata alá, erre nincs is lehetőség. Ugyanis, ha valaki más adózási módra tér át, akkor a kilépés évében és az azt követő évben nem választhatja újra a kata szerinti adózást.
Ugyanakkor a kataalanyiság megszűnésének szabálya szerint már a kiszámlázott, de még be nem folyt számlák összegével kell számolni, azaz március végén ki kellene lépnie, mert a kiszámlázott bevétele eléri a 3 millió forintot. Melyik a helyes értelmezése a 3 millió forintos felső határnak? " – kérdezte olvasónk. A katatörvény 2. paragrafus 13. pontjának e) alpontja értelmében a kisadózói bevétel megszerzésének időpontja az adóalanyiság utolsó napja, ha a kisadózó eddig a pontig az általa kiállított bizonylat alapján a bevételt nem szerezte meg. Szakértőnk álláspontja szerint a katás bevételként kezelendő pénzösszeg mindenképpen beleszámít a 3 millió forintos összeghatárba, akkor is, ha annak kifizetésére csak a kataalanyiság megszűnését követően kerül sor. Ugyanezt erősítette meg szakértőnk megkeresésére adott válaszában a NAV is. Az adóhatóság állásfoglalása szerint minden kiszámlázott bevétel beleszámít a 3 millió forintos összeghatárba. Katások, figyelem! Fontos állásfoglalás a 3 millió forintos bevételi korlátról - Adózóna.hu. Tehát a februári munkák miatt kiállított számlán szereplő nettó árbevétel mindenképpen beleszámít a juttatási határba, azt a kataalanyiság utolsó napján megszerzett bevételnek kell tekintenie mind a kisadózónak, mind a kifizetőnek.
Továbbra sem csillapodnak a hullámok a januárban hatályba lépett új KATA szabályozás körül, amely a 3 millió forint feletti kifizetések után 40%-os adót ró a juttatás kifizetőjére. A Niveus Consulting Group néhány, a gyakorlatban gyakran felmerülő kérdést járt körül. A 3 millió forintos keret nem egész évben működő vállalkozóknál A KATA-t régóta használó vállalkozások bizonyára tisztában vannak vele, hogy a KATA 'hagyományos' keretét, a 12 millió forintos bevételi értékhatárt arányosítaniuk kell azoknak, akik nem az egész évben működnek. Ebben az esetben a bevételi értékhatár egymillió forint a működés minden hónapja vonatkozásában. 3+3 millió támogatás. Amikor az a kérdés, hogy a 3 millió forintos kifizetési értékhatárt átlépte-e egy adott vállalkozó és megrendelő, akkor az értékhatár nem változik akkor sem, ha a kisadózó vállalkozás nem az egész évben működött. Nincs tehát akadálya annak, hogy valaki január és március között kiszámlázzon 3 millió forintot egy megrendelőnek, majd március végével megszüntesse a KATA státuszát.
Minden esély megvan tehát arra, hogy a bérnövekedés üteme a 2019-es pénzügyi évben is hasonló mértékű legyen, így pedig jó eséllyel a magyar NBI bekerül az európai ligák top 20-as mezőnyébe. Bruttó 3, 3 millió forint az átlagos focistafizetés Az UEFA jelentése szerint 2018-ban tehát 16 százalékkal, 8 millió euróval 64 millióra, vagyis a 2018 végi 321 forintos árfolyamon számolva 20, 5 milliárd forintra emelkedtek a bérkiadások az NBI-es kluboknál. Ebből egy átlagos magyar csapatra éves szinten 5, 3 millió euró, azaz 1, 7 milliárd forint jutott. Ugyan a magyar csapatok mögött álló gazdasági társaságok éves beszámolójából kiderül, hogy személyi jellegű ráfordításként mennyit költenek el, a közzétett dokumentumok a legtöbb esetben nem fedik fel, hány sportolót foglalkoztat az adott társaság. Az eredménykimutatásban feltüntetett személyi jellegű ráfordítások, ezen belül a bérköltség ugyanis minden egyes alkalmazott költségigényét magába foglalja. 3+3 millió felújítás. Igaz, a kiegészítő mellékletben van olyan klub, mely külön feltünteti a sportolók létszámát és a rájuk eső bérköltséget, ez távolról sem nevezhető általános gyakorlatnak.
Ebből adódóan, ha a NAV arra jut, hogy mesterségesen került a díj megosztásra (például ilyen eset lehet, ha az egyik kapcsolt vállalkozás végül tovább számlázza a KATA-s alvállalkozó díját a másik megrendelőnek), akkor tekintheti úgy, mintha a teljes összeg egy cég részére lett volna számlázva. Nem lehet csak amiatt megbontani a számlát több cég felé, hogy ezzel az egyes cégeknek számlázott összeg 3 millió forint alatt maradjon.