Az intézmény neve 1986. szeptember 1-től Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem (KÉE) lett, Kertészeti, valamint Élelmiszeripari Karral, Kertészeti Főiskolai (Kecskemét), valamint Élelmiszeripari Főiskolai Karral (Szeged). 1992. szeptember 1-től az addigi táj- és kertépítészeti szak különválásával megalakult az egyetem harmadik budapesti kara, a Tájépítészeti, -védelmi és -fejlesztési Kar. Az egyetem és jogelődjeinek tanárai között bel- és külföldön egyaránt nagyra becsült szakemberek voltak, többek között Angyal Dezső, dr. Ballenegger Róbert, dr. Győry István, dr. Husz Béla, dr. Kadocsa Gyula, dr. Mohácsy Mátyás, Molnár István, dr. Rerrich Béla, dr. Silberszky Károly, dr. Fekete Zoltán, dr. Ormos Imre és sokan mások. Hagyományaikat ápolja és továbbfejleszti a jelenlegi oktatói kar. Többcampusú egyetem részeként (2000-től) A felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról, továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. Törvény módosításáról szóló 1999. évi LII. Törvény szerint karunk 2000. január 1-től a gödöllői székhelyű Szent István Egyetem karaként működött.
Később, a múlt század 80-as éveiben ismét új szerkesztőbizottsági tagok tűnnek fel, többek között Dr. Diófási Lajos, Dr. Filius István, Dr. Hódossy Sándor, Dr. Kokas György, Dr. Pethő Ferenc, Dr. Porpáczy Aladár, Dr. Sass Pál, Dr. Zatykó Lajos. Kritikus időszakot éltünk át az 1990-es évek elején, amikor a lapot szinte a megszűnés fenyegette, de a kertész összefogás végül is segített, a Kertészettudományi Kar és a Magyar Kertészeti Tanács vállalta a folyóirat megjelentetését, szakmai gondozását, hivatalos fórumot teremtve a szakma egészének. Folyóiratunk 1995-től a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, a Magyar Kertészeti Tanács és a Magyar Kertészeti Tudományos Társaság lapjaként Új Kertgazdaság néven jelent meg. A Kertészettudományi Kar akkori dékánjának Dr. Bálint Jánosnak a bátorsága és a kar anyagi támogatása mentette meg a folyóiratot a megszűnéstől. Újabb váltást hozott 1998, amikor a lap visszakapta régi nevét, s azóta ismét KERTGAZDASÁG néven adjuk ki az FVM, ma új nevén Agrárminisztérium támogatásával.
Az elméleti oktatás mellett története e korai szakaszában alakították ki több kataszteri holdat kitevő területen, a Gellért-hegy déli lankáin az iskola később Budai Arborétum néven ismert kertészeti telepét, ahol a gyakorlati munkát sajátíthatták el, illetve növénynemesítési, szelekciós kísérletekkel foglalkozhattak a diákok. 1894-ben az intézményt az 1893-ban alapított Budapesti Pomológiai és Kertészeti Intézet integrálásával párhuzamosan átszervezték. A hároméves képzést nyújtó, Kertészeti Tanintézet néven tovább működő iskolába ekkortól fiúk és lányok egyaránt járhattak, amennyiben előzőleg elvégezték a gimnázium hatodik osztályát vagy valamely középfokú gazdasági tanintézetet. A hároméves tanulmányi időszak végeztével és a záróvizsgák sikeres letételével a diákok oklevelet kaptak. 1939-ben akadémiai rangra emelték Kertészeti Akadémia néven, ahova csak érettségizett fiatalok jelentkezhettek felvételre. [1] 1943-ban a tanulmányi időszakot négy évre emelték, s ekkortól Kertészeti és Szőlészeti Főiskola néven működött tovább a tanintézmény.
1945-ben önállóságát elveszítette, s a Magyar Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlészettudományi Kara lett. 1953-ban visszanyerte önállóságát, s ismét Kertészeti és Szőlészeti Főiskola néven működött. [2] Ebben az időszakban épült ki a főiskola Péteri-majori ( Soroksár) kísérleti üzeme és tangazdasága, illetve jelentős szervezeti átalakítások zajlottak az iskolában, megszervezték az élelmiszeripari üzemmérnökök és a tájépítészek képzését. Az 1968. évi 25. törvényerejű rendelet egyetemi rangra emelte Kertészeti Egyetem néven. [3] Az immár ötéves képzés ekkortól két karon folyt az egyetemen. A Kertészeti Karon leendő kertészmérnökök, kertészeti üzemmérnökök és kertépítő mérnökök tanultak, a Tartósítóipari Karon pedig üzemmérnöki oklevelet szerezhettek a hallgatók [* 2]. Az egyetemhez tartozott a Kecskeméten megnyitott, hároméves képzést nyújtó Kertészeti Főiskola. Az egyetemmé válás előzménye egy átmeneti felsőoktatási forma; két vegyipari technikum magasabb képzési formává alakult át. Ennek értelmében 1964-től működött a Budapesti Felsőfokú Élelmiszeripari Technikum az Izabella utcában, valamint a Szegedi Felsőfokú Élelmiszeripari Technikum is Szegeden a Marx téren (jelenleg Mars tér).
Itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy köszönetet mondjak a folyóiratot öt évtizeden keresztül szolgáló főszerkesztőknek, szerkesztőknek, szerkesztőbizottsági elnököknek, tagoknak, rovatvezetőknek áldozatos és önzetlenül végzett munkájukért. Példaként a Kertgazdaság szerkesztésében is jeles szerepet vállaló három nagy akadémikust Dr. Mészöly Gyulát, Dr. Cselőtei Lászlót és Dr. Balázs Sándort állathatjuk magunk elé. Köszönet illeti az Agrárminisztériumot és a folyóiratok gondozásával megbízott Herman Ottó Intézetet a lap támogatásáért és kiadói gondozásáért. Nem utolsó sorban köszönjük olvasóinknak, előfizetőinknek, hogy érdeklődésükkel hozzájárultak a lapban megjelenő szakmai és tudományos információk terjesztéséhez, s végső soron ezzel segítették a magyar kertészeti szaknyelv fennmaradását és fejlődését. A jövőben is számítunk támogatásukra. Dr. Hrotkó Károly egyetemi tanár főszerkesztő
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Lapis András, éremművész. Kecskemét, 1942. december 8. - Szobrász. 1969-1974: Magyar Képzõmûvészeti Fõiskola, ahol mestere: Szabó Iván. 1976: Szegedi Nyári Tárlat nagydíja; 1976-1979: Derkovits-ösztöndíj; 1977: Ady-pályázat fõdíja; 1987: SZOT-ösztöndíj. A Magyar Numizmatikai Társaság, a Reklámgrafikusok Kamarája, a Fédération Internationale de la Medaille, az Art Diagonál Mûvészeti Egyesület és a szegedi Szög-Art Mûvészeti Egyesület tagja. Sokoldalú szobrászegyéniség, aki ugyanúgy otthonosan mozog a természetelvû és expresszív kisplasztikák megteremtésében, mint a legkülönfélébb ünnepi és alkalmi érmek elõállításában. Eddig mintegy négyszáz érem elkészítésére kapott megbízást. Egyéni kiállítások: 1975 Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged 1979 Városi Galéria, Szabadka (YU) 1980 Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged 1991 München Válogatott csoportos kiállítások: 1977 XII. FIDEM (CH) Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1977, 1980 XXI.
9., Budapest. Orlóci L. 1995: Télálló Eucalyptusok - Kertészet és Szőlészet, 1995. november, Budapest. Orlóci L. 1996: A japánnaspolya - Kertbarát magazin, 1996 tavasz, Budapest Konferencia kiadványok Magyar nyelvű (full paper= legalább 3-4 oldal, cikk formájú) Orlóci L. 1995: Adatok a X Cupressocyparis nemzetség hazai hasznosíthatóságának és elterjeszthetőségének lehetőségeihez - Biológiai Alapok Konferencia előadásai p. 146-149. Mészáros M. 1999: Az elte Botanikus Kert fás taxonjainak nyilvántartása és térinformatikai rendszere - Botanikus kertek mint élő múzeumok, publikációk, ELTE p. 10-12., Budapest. Orlóci L. 1999: Dendrológiai kutatások az ELTE Botanikus Kertben 1985-1999 - Botanikus kertek mint élő múzeumok, publikációk, ELTE p. 40-41. Budapest. Magyar nyelvű (abstract) Isépy I. 1992: The examination of the relationship between the change of species composition of the vegetation and the occurence of allergic cases in the surrounding of Paks - XXth Congress of the Hungarian Biol.
AKADÁLYMENTESSÉG Akadálymentes megközelítés: a főkapun át, majd az udvaron keresztül az alsó folyosóra tud-nak bejönni, ahonnan munkatársaink segítenek az épületen belüli tájékozódásban, közlekedésben. A földszinten mozgássérülteknek kialakított mosdó és pelenkázó helyiség is található. A Püspöki Palota belső udvara, földszinti helyiségei és szolgáltatásai akadálymentesen látogathatók. JEGYÁRAK Felnőtt jegy: 3 000 Ft Kedvezményes jegy: 1 500 Ft ● 6-18 év közötti fiatal ● érvényes diákigazolvánnyal rendelkező ● 62. életévét betöltött látogató ● minimum két 18 év alatti gyermeket kísérő szülő Családi jegy: 6 000 Ft ● 1 vagy 2 felnőtt + 1 vagy több gyermek 18 éves korig Csoportos jegy: 2 400 Ft/fő ● minimum 15 fő esetén ● Csoportos látogatás esetén, kérjük, előzetesen egyeztessen a megadott elérhetőségeken. Püspöki Palota - Képek, Leírás, Vélemények - Szallas.hu programok. Helyi lakosoknak: 500 Ft ● helyi lakos (lakcímkártyával igazolandó) Díjtalan belépésre jogosultak ● 6 év alatti gyermek ● 70. életévét betöltött látogató ● fogyatékkal élő és 1 fő kísérője ● 20 fő feletti csoport vezetője ● miniszter által kiadott új típusú szakmai belépővel rendelkező látogató ● közoktatásban dolgozó pedagógus, igazolvánnyal ● minimum 400 fős, országos közgyűjteményi szakmai szervezet tagja A hatályos jogszabályokban felsorolt egyéb esetekben: 194/2000.
Püspöki palota szentháromság szoborral null A leütés napján tájékoztatom a bankszámla adatokról és az utalandó összegről, amit maximum 1 hét alatt kérek átutalni! Természetesen tudok várni a fizetéssel ha e-mail-ben kéri Útánvét kizárt! Telefonon nincs kommunikáció, de az mail-jeimet folyamatosan nézem, így sürgös esetben is azon keressen!
a présház feletti Ramassetter Emlékszoba vagy a pezsgőtörténeti kiállítás. Az idelátogatók megtekinthetik az eredeti Ramassetter butellákat, és bepillantást nyerhetnek a császár által adományozott, 1874. okt. 6-án "Fehérkőaljai Ramassetter Vince, a Ferenc József rend lovagja" cím általi nemesi levélbe. Tudja, hogy hol készült először pezsgő Magyarországon, és ki készítette? Nálunk megtudhatja…