Mobilon és böngészőben is elérhető egy új fülön keresztül. Hat évvel ezelőtt a Facebook kivezette a hírfolyamban a korábban alapértelmezett időrendi rendezést, miután végtelen bölcsességében úgy találta, hogy helyette inkább teljesen rejtélyes módon fogja összeállítani a bejegyzések listáját. Egy eldugott opción keresztül elméletileg sokáig vissza lehetett kapcsolni a bejegyzések időrendben való mutatását, azonban a gyakorlatban ez nyilvánvalóan nem működött jól, az aktiválása után sem volt megfelelő a posztok sorrendje. Elárulja-e a Facebook, hogy ki nézegeti titokban a profilunkat? | 24.hu. A kép csak illusztráció Forrás: Facebook Most a jelek szerint ténylegesen visszatért a kronológia sorrendű hírfolyam, a mobilappokban és a böngészős át kell váltani a "Legutóbbiak" névre keresztelt új fülre a megtekintéséhez. A hírek szerint az Apple iOS-es mobilappban valamiért heteket csúszhat az újdonság elérhetővé válása, de Androidon és a böngészőkben már aktívnak kell lennie. Emellett a Facebook hamarosan lehetővé teszi majd annak a részleges szabályozását, hogy kik kommentelhetnek a bejegyzések alá.
Ha valaki online vállalkozást (például egy webáruházat) üzemeltet, akkor feltehetőleg megpróbálja azt a rendelkezésre álló "ingyenes hirdetési lehetőségekkel" promotálni. Ez az esetek többségében keresőoptimalizálást, vagy például Facebook posztokat jelent. Ugyanakkor úgy érezzük, hogy az utóbbi időszakban a nagyobb szolgáltatók elkezdték "lezárni" ezeket az ingyenes lehetőségeket. Visszatért az időrendi hírfolyam a Facebookba. A Google találati listájában már alig lehet megkülönböztetni az organikus találatoktól a hirdetéseket, amelyek egy-egy fontosabb kulcsszóra való keresés esetén gyakorlatilag elfoglalják egy notebook képernyőjének magasságát. A Facebook is olyan megoldásokat tesztel, amellyel az üzleti jellegű bejegyzések elől a barátok és ismerősök, valamint fizetett hirdetések veszik át a helyet a hírfolyamban. Akármit is hoz a jövő ezen a területen, az valószínűsíthető, hogy a legnagyobb hirdetés szolgáltatók a bevételeik növelése érdekében megpróbálják a vállalkozásokat a fizetett hirdetések felé terelni, így érdemes ezeket a lehetőségeket is megismerni.
A képpont kódot a "mentés" gombra kattintva véglegesíthetjük. A Facebook alap képponthoz (amely csak az oldalak meglátogatását rögzíti) tartozik 9-féle esemény is, melyek a vásárló különböző tevékenységeit rögzítik. A 9 esemény közül jelenleg 6 van integrálva a Viltor rendszerbe. Ezekkel az eseményekkel - Viltor webáruház esetén - nincs teendőnk, ugyanis webáruházunk az alap képpont kód megléte esetén automatikusan elindítja őket. A teljesség kedvéért azonban felsoroljuk ezeket az eseményeket is. Facebook esemény Leírás ViewContent Terméklap meglátogatása alkalmával átadja a termék (és variációi) azonosítóját a Facebooknak. CompleteRegistration A vásárló regisztrált a webáruházban. Search A vásárló egy kifejezésre keresett a webáruházban. AddToCart A vásárló egy terméket a kosárba helyezett. InitiateCheckout A vásárló a pénztárhoz ért. Purchase A vásárló végrehajtott egy rendelést. A Facebook képpont kód megfelelő beillesztését a legkönnyebben a Google Chrome böngésző Facebook Pixel Helper bővítményével ellenőrizhetjük.
A fórumozók egy része szerint ebből következtethetünk arra, hogy melyik ismerősünk van titokban ráfüggve arra, hogy nyomon kövesse az idővonalunkat. Van, aki attól tart, hogy párja féltékeny lesz, ha meglátja a kilenc kiemelt személy között volt partnerét, akivel amúgy hónapok óta szóba sem állt. A Facebook lehetőséget ad arra is, hogy megjelöljük, kik a közelebbi barátaink. Ehhez javaslatokat is felkínál számunkra, ami megint csak furcsa lehet – mi alapján tudja a közösségi oldal eldönteni, hogy kik azok, akikkel szorosabb viszonyt ápolunk? Több kattintás = profit A Vice megkereste a Facebookot, ahonnan az a válasz érkezett: a kilenc kiemelt személyt az alapján választják ki, hogy kik azok a barátaink, akikkel hasznos lehet számunkra a kapcsolattartás. A közösségi portál algoritmusa sok tényezőt figyelembe vesz barátaink rangsorolásánál: például hogy milyen mennyiségben, milyen gyakran lépünk egymással kapcsolatba, vagy milyen régen volt valamilyen kölcsönös tevékenységünk. A Facebooknak érthetően fontos, hogy próbáljon bennünket arra terelni, hogy minél több interakciót bonyolítsunk le: így többet használjuk az oldalt, több hirdetést is nézünk meg, amiből ők profitálnak.
Sőt, a Brans – Dicke-elmélet megegyezik Jordan függetlenül levezetett elméletével (ezért gyakran Jordan-Brans – Dicke vagy JBD-elméletnek nevezik). A Brans – Dicke-elmélet skaláris mezőt párosít a tér-idő görbületével, önkonzisztens, és egy hangolható konstans megfelelő értékeit feltételezve, ezt az elméletet megfigyelés nem zárta ki. A Brans – Dicke-elméletet általában az általános relativitáselmélet vezető versenyzőjének tekintik, amely tiszta tenorelmélet. Úgy tűnik azonban, hogy a Brans – Dicke-elméletnek túl magas paraméterre van szüksége, ami az általános relativitáselméletnek kedvez. Zee ötvözte a BD elméletét a Higgs-Mechanism of Symmetry Breakdown tömeggenerálással, ami egy skalár-tenzor elmélethez vezetett, amelynek Higgs-területe skaláris mező volt, amelyben a skalármező hatalmas (rövid hatótávolságú). Skalár (fizika) - hu.drareginaodontopediatra.com. Ennek az elméletnek a példáját javasolta H. Dehnen és H. Frommert 1991, elválva a Higgs-mező természetétől, gravitációs és Yukawa (hosszú távú) -szerüen kölcsönhatásba lépve az azon keresztül részecskékké.
Például a közeg egy pontjának töltéssűrűségét, amely a klasszikus fizika skalárja, össze kell kapcsolni a helyi áramsűrűséggel (3-vektor), hogy egy relativisztikus 4-vektort tartalmazzon. Hasonlóképpen, az energiasűrűséget össze kell kapcsolni a nyomaték sűrűségével és a nyomással a stressz-energia tenzorba. A relatív relativitás skaláris mennyiségei például az elektromos töltés, a tér-idő intervallum (például a megfelelő idő és megfelelő hosszúság) és az invariáns tömeg. Lásd még Relatív skalár Pszeudoszkalár Pszeudoszkalárra példa a skaláris hármas szorzat (lásd a vektort), és így az aláírt térfogat. Egy másik példa a mágneses töltés (mivel matematikailag meghatározott, függetlenül attól, hogy valóban létezik-e fizikailag). Skalár (matematika) Megjegyzések Hivatkozások Feynman, Leighton & Sands 1963. Arfken, George (1985). Matematikai módszerek fizikusoknak (harmadik szerk. Skaláris szorzat kepler.nasa. ). Akadémiai sajtó. ISBN 0-12-059820-5. Feynman, Richard P. ; Leighton, Robert B. ; Sands, Matthew (2006). Feynman előadások a fizikáról.
Vektor és tenzor elemzés. McGraw-Hill Book Company, Inc. 23–25. Külső linkek Khan Akadémia videó a hármas termékbővítés bizonyítékáról
Gunnar Nordström két ilyen elméletet hozott létre. Nordström első ötlete (1912) az volt, hogy a newtoni gravitáció terepi egyenletében szereplő divergencia operátort egyszerűen le kell cserélni a d'Alembert operátorra.. Ez megadja a mezőegyenletet. Ezzel az elmélettel azonban számos elméleti nehézség gyorsan felmerült, és Nordström elvetette. Skaláris szorzat kepler mission. Egy évvel később Nordström újra megpróbálta bemutatni a mezőegyenletet, hol a stressz – energia tenzor nyoma. Nordström második elméletének megoldásai konform módon lapos lorentzi téridők. Vagyis a metrikus tenzor felírható, hol η μν a Minkowski mutató, és egy skalár, amely a pozíció függvénye. Ez a javaslat azt jelzi, hogy a tehetetlenségi tömegnek a skaláris mezőtől kell függenie. Nordström második elmélete kielégíti a gyenge ekvivalencia elvét. Azonban: Az elmélet nem képes megjósolni a fény elhajlását egy hatalmas test közelében (a megfigyeléssel ellentétben) Az elmélet a Merkúr anomális perihéliumprecesszióját jósolja, de ez mind előjelben, mind nagyságrendben nem ért egyet a megfigyelt anomális precesszióval (az a rész, amely nem magyarázható a newtoni gravitációval).