Az eredetileg 25 százalékos állami Mol-részesedésből 10-10 százalékot két alapítványra – a Mathias Corvinus Collegiumra és a Maecenas Universitatis Corvinire – testált, és most úgy fest, hogy 28, 4-28, 4 milliárd forint osztalékra tarthatnak igényt. Pletser Tamás viszont úgy véli, ez nem a cég kiseprése: a Mol a múlt évben 436 milliárd forint szabad készpénzt termelt, a 241 milliárd forint osztalék nyugodtan kifizethető, ezzel a megtermelt nyereség egy részét fizetnék ki a részvényeseknek. Megszavazta a 75,9 milliárd forintos osztalékot a Mol igazgatósága. Az viszont kétségtelen: az alapítványok abban érdekeltek, hogy minél nagyobb osztalékhoz jussanak a hozzájuk kiszervezett egykori állami vagyon működtetéséhez és szervezetük fenntartásához. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Arra a kérdésre, hogy mivel lehetne helyettesíteni az uráli típusú olajat, illetve milyen innovációra lenne szükség a százhalombattai finomítóban, az elemző azt állítja, bármilyen kőolajat fel tud dolgozni a Mol, nincs szükség nagyberuházásra, drága innovációra a finomítók átalakításához. Kétségtelen, hogy a Mol számára ideális a közepesen nehéz uráli olaj, sőt még jobb lenne az ennél is nehezebb verzió, de bármilyen olajat fel tud dolgozni, külön infrastruktúra nem kell hozzá. A felhasznált alapanyagtól függően annyi a különbség, hogy más arányban keletkeznek az üzemanyagok, illetve egyéb desztillátumok. A Mol ellátási körzetében a legnagyobb igény a dízel üzemanyagokra van, ez a közepesen nehéz kőolajfajtából állítható elő leggazdaságosabban – magyarázta Pletser Tamás. Nincs tehát szükség átállásra, de az alapanyag ára megemelkedne a mostanihoz képest. Osztalék - Portfolio.hu. Az elemző az alternatív forrás felkutatását sem látja lehetetlennek, szerinte a mediterrán térségből beszerezhető a kőolaj, az Adria vezetéknek pedig megfelelő a kapacitása ahhoz, hogy a finomítót ellássa alapanyaggal.
Tehát, amit az ukránok kérnek tőlünk, az azt jelenti, hogy Magyarországon a felhasznált olaj 61 százaléka eltűnik, az pedig azt jelenti, hogy nincs üzemanyag Magyarországon. A kőolajbeszerzéssel kapcsolatban kérdéseket tettünk fel a Mol Nyrt. -nek. Mennyi kőolajat szerez be a Mol évente orosz, illetve egyéb forrásból? Elméletileg ki lehet-e ezt váltani alternatív forrásból? Milyen típusú olajat, honnan szerezhetne be a Mol? Az Adria vezeték kapacitása elegendő lenne-e a százhalombattai, illetve a pozsonyi finomítók ellátására? Milyen átalakításra, innovációra lenne szükség ahhoz, hogy a Mol finomítója alkalmas legyen a nem uráli típusú olaj feldolgozására? Mol osztalék 2010 edition. Jelenleg mekkora az árkülönbség hordónként az uráli és az alternatívaként szóba jöhető olaj között? Mekkora költséget jelentene a Mol számára, ha át kellene állnia az uráli kőolajról a mediterrán térségből beszerezhető kőolajra? A még múlt pénteken elküldött kérdéseinkre cikkünk megjelenéséig az olajcég nem válaszolt. Tőzsdei kisbefektetői körökben úgy tudják, komoly innovációra, beruházásra lenne szükség ahhoz, hogy a Mol százhalombattai finomítóját átállítsák, és az uráli olajon kívül más típusú olajok feldolgozására is alkalmas legyen.
Az igazgatóság 5 507, 3 milliárd forint mérlegfőösszeggel és 51, 713 milliárd forint adózás utáni veszteséggel fogadta el a Mol 2020-as konszolidált beszámolóját, és 18 hónappal meghosszabbította a saját részvény vásárlás lehetőségét is azzal a megkötéssel, hogy a társaság tulajdonában lévő saját részvények együttes névértékének összege egy időpontban sem haladhatja meg a mindenkori alaptőke 25 százalékát. Fotó: Shutterstock A testület emellett jóváhagyta Dr. Világi Oszkár újraválasztását az igazgatóságban, a felügyelő- és audit bizottságba pedig újraválasztotta Ivan Miklošt. Mol osztalék 2020 1. Új tagként öt évre bekerült a Mol felügyelő bizottságába Nagy Márton, a jegybank korábbi alelnöke, miniszterelnöki főtanácsadó mellett a klímapolitikáért felelős államtitkári posztról idén távozó Kaderják Péter, valamint Dorkota Lajos, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) korábbi elnöke is. Kemény év áll mögöttünk, de bebizonyítottuk, hogy erősek és rugalmasak vagyunk, és már látjuk a fényt az alagút végén.
A világjárvány és a gazdasági válság példátlan kihívások elé állította a vállalatcsoportot, de a Mol kezelte a helyzetet, és megerősödve zárta a 2020-as évet. Pénzügyi eredményeinknek és sikeres működésünknek köszönhetően idén újra tudunk osztalékot fizetni a részvényeseinknek, és nagyon komoly lendülettel vágunk bele a frissített stratégiánk megvalósításába. Folytatjuk a 2016-ban megkezdett transzformációnkat, és készen állunk arra, hogy 10 éven belül a régió körforgásos gazdaságának irányítói legyünk – mondta el Hernádi Zsolt, a Mol csoport elnök-vezérigazgatója a rendhagyó ülésen. Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Mol osztalék 2020 live. Iratkozzon fel hírlevelünkre! Feliratkozom Kapcsolódó cikkek Beborult a piacon 3 órája Olvasási idő: 2 perc
Megdöbbentően nagy osztalékot fizetne idén a Mol A 2021-ben kifizetett, részvényenkénti alaposztaléknál 5 forinttal több fizetne idén az olajtársaság. Emellett tetemes rendkívüli osztalék kifizetésére is javaslatot tett a cég igazgatósága. Finomítani kell Orbán Viktor állítását a Molról és az orosz olajról | 24.hu. Jó pénzt kapnak a Mol tulajdonosok Alap- és rendkívüli osztalék formájában részvényenként körülbelül 300 forintos osztalék kifizetését javasolja a Mol igazgatósága - tette közzé a vállalat a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján. Jól megy a Molnak, jöhet a rendkívüli osztalék A Mol április 28-án tartja éves rendes közgyűlését, ahol a részvényesek többek között az osztalékról is szavaznak majd. A vállalat igazgatósága ma tartott ülést, ahol döntöttek arról, hogy az éves rendes közgyűlésnek azt a javaslatot teszik, hogy a Mol 241, 93 milliárd forint osztalékot fizessen ki.
JOGI NYILATKOZAT. Az egyes előadások és hangfelvételek szerzői jogai az eredeti előadót / alkotót illetik. Az EPER üzemeltetője a Média Universalis Alapitvány, mely nem exkluziv közvetitési jogokkal rendelkezik a rádió műsoraihoz. Az EPER 97, 00 saját készítésű vagy felvételű adásainak közvetitési jogait más éterbe sugárzó kisközösségi vagy közösségi rádió számára továbbközvetitésre örömmel átadja, de csak akkor, ha ezt az átvevő rádió írásban (emailben) előzetesen kéri. Olyan átvétel, melynél az átvevő rádió nem rendelkezik írásbeli engedéllyel, jogosulatlan felhasználásnak minősül. E-ötvös Jogszociológiai előadások. Átvétel esetén kérjük, mondják be: "Az elhangzott műsor az Első Pesti Egyetemi Rádióban készült". Köszönjük. A nem Első Pesti Egyetemi Rádió, Szabad Egyetemi Rádió, Gyerekrádió, Rádió Budapest III, Magyar Podcast Rádió által készített műsorok vagy hangfelvételek átvétele csak az eredeti jogtulajdonos engedélyével lehetséges. Online rádiók és szolgáltatások csak közvetlenül az előadótól / műsorkészítőtől szerzett engedély birtokában jogosultak műsoraink átvételére.
:-) Előzmény: Törölt nick (14187) 2008. 12 14186 Hát pedig én túlnyomórészt egyetértek azzal, amit leírtál, és le is írom... :-) Vigasztal, ha azt mondom, hogy a kilencvenes években is már bőven ugyanez volt a helyzet? :-)))) Előzmény: Törölt nick (14182) 14185 Miről beszélsz? Én minden másságot elfogadok. A hülyeséget, a hozzá nem értést nehezebben, tisztelni viszont abszolút nincs benne mit... Előzmény: Törölt nick (14180) rilli 2008. 09 14184 A Tanulmányira telefonáltam ma és ott mondták, hogy a regisztráción az ETR-ben kell rögzíteni, hogy "inaktív" leszel, de azt egy szóval sem mondták, hogy ezt ma már nem tudom megtenni. ELTE ÁJK Nemzetközi Jogi Tanszék. Holnap beiratkozás előtt benézek a tanulmányira. Előzmény: Törölt nick (14183) 14181 Sziasztok! SOS kérdésem lenne. I. éves vagyok, jogász szakon, de halasztani szeretnék és az ETR-es regisztrációról már lecsúsztam, ezt papíroson is megtehetem még vagy most nagyon nagy gubanc van? Segítsetek holnap kellene mennem beiratkozni, de erről csak ma értesültem. R. Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
Közelednek a 2016. évi rendes küldöttgyűlési választások az Állam- és Jogtudományi Karon. Ennek apropóján a jelöltek néhány sorban bemutatkozás gyanánt a hallgatósághoz szólnak. JOG I. Artner Gábor Péter Kedves évfolyamtársaim! ELTE Jogi Kari Jegyzetek. A novemberi 8-i elnökválasztás előtt lesz még egy fontos megmérettetés melyben eldől, mely négy fő fogja képviselni az évfolyamot az ntosnak tartom, hogy az első év kihívásaiban a lehető legkönnyebb helyzetünk legyen, mind a vizsgák terén, mind a szorgalmi időszakban. Ezért állítom üzenetem középpontjába a tanár-diák kommunikációt, hiszen megfelelő módon mindkét fél kellőképpen hathat a másikra. Azon fogok dolgozni, hogy ezt a kapcsolatot minél jobban megkönnyítsem számunkra, gólyák számára, hiszen az első év sikerei adnak majd biztos alapot a későbbi kihívások legyőzésére. Kérlek titeket, hogy október 23. és 27. között szavazzatok rám, Artner Gábor Péterre, hogy közös érdekeinket a leghatékonyabb módon tudjuk érvényesíteni! Legyen az én bizalmam a ti bizalmatok is!
DEZSŐ Márta – POZSÁR-SZENTMIKLÓSY Zoltán (szerk. ): Alkotmányjogi alapok. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2008. 130 o. ISBN 9789 6328 4044 4 KOVÁCS Árpád: Közpénzügyek. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2010. 379 o. ISBN 978 963 312 004 0 PRINCZINGER Péter: Sportjog I. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2010. 264 o. ISBN 9789 6331 2009 5 MARGITÁN Éva (szerk. ): Büntetőjog. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2010. 461 o. ISBN 9789 6331 2010 1 RÉTI Mária: Szövetkezeti jog. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2010. 410 o. ISBN 9789 6331 2020 0 PRINCZINGER Péter (szerk. ): Sportjog II. A sport civiljoga. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2011. ISBN 978 963 312 033 0 SZEIBERT Orsolya: Családi jog. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2012. 255 o. ISBN 978 963 312 119 7 FÖLDI András (szerk. ): Összehasonlító jogtörténet. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2012. 643 o., ISBN 978 963 312 130 6 KÉPES György (szerk. ): Magyar alkotmány- és közigazgatás-történet a polgári korban. A hatalommegosztás államszervezete, 1848–1949. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2013.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2014. 121 o., ISBN 978 963 312 213 6 E-book KEDVES Imre: A különleges titkosszolgálati eszközök alkalmazásának története. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2014. 107 o., ISBN 978 963 312 210 5 KÁRTYÁS Gábor (szerk. ): Bevezetés a közszolgálati munkajogba. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2015. 177 o., ISBN 978 963 312 222 8 FILÓ Mihály (szerk. ): Büntetőjog. Általános rész. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2015. 219 o., ISBN 978 963 312 235 8 HACK Péter (szerk. ): Büntetőeljárási jog II. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2015. 248 o., ISBN 978 963 312 245 7 HOFFMAN István (szerk. ): Bevezetés a szociális jogba. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2015. 131 o., ISBN 978 963 312 244 0 Blaise PASZTORY: Introduction to the International Capital Markets Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2016. 178 o., ISBN 978 963 312 267 9 KOÓSNÉ MOHÁCSI Barbara – LŐRINCZ József – LUKÁCS Krisztina – PALLO József: Büntetésvégrehajtási jog. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2017. 266 o., ISBN 978 963 312 271 6 KARÁCSONY András: Jogelméleti előadások.