A reformkor egyik legnagyobb győzelme volt a magyar nyelv hivatalossá tétele 2020. november 13. 12:50 MTI 176 éve, 1844. november 13-án szentesítette V. Ferdinánd osztrák császár és magyar király a magyar államnyelvről szóló törvényt. November 13-át az Országgyűlés 2011-ben nyilvánította a magyar nyelv napjává, lehetővé téve, hogy évente egyszer a közfigyelem a magyar nyelvre, kulturális örökségünk és nemzeti identitásunk alapjára irányuljon. Az Országgyűlés 2011. szeptember 26-án fogadta el a magyar nyelv napjára vonatkozó határozatot, annak emlékére, hogy 1844-ben V. Ferdinánd magyar király ezen a napon szentesítette a magyar nyelvet hivatalossá, államnyelvvé tevő törvényt. Az országgyűlési határozat szerint: "Az Országgyűlés, felismerve azt, hogy a magyar nemzet összetartozását legfőbb szellemi kulturális örökségünk, nemzeti nyelvünk fejezi ki legjobban – tiszteletben tartva hazánk hagyományos nyelvi sokszínűségét, egyben felelősséget vállalva a kisebbségek nyelvhasználatának jogáért -, a nemzet fejlődését és hagyományainak őrzését egyaránt szolgáló magyar nyelv iránti megbecsülésének kifejezése érdekében, a magyar nyelvet hivatalossá tevő törvény, a magyar nyelv és nemzetiségről szóló 1844. évi II.
Az uráli nyelvcsaládhoz tartozó magyar nyelv írásbelisége a 11. századtól folyamatos, bár 1844-ig a latin volt a hivatalos nyelv Magyarországon. Jelenleg a magyar anyanyelvűek létszámát a világon 14-15 millió körülire becsülik. A magyar nyelv napja évről évre alkalmat ad az oktatási, tudományos és kulturális intézményeknek, a médiának, az anyanyelvápolással foglalkozó civil szervezeteknek a magyar nyelv megünneplésére, a hagyományőrzéssel kapcsolatos rendezvények megtartására és újabb kezdeményezések, mozgalmak elindítására. Az ünnep alkalmával adják át a Lőrincze-díjat olyan személyeknek, akik hosszú időn át szolgálták kutatói, ismeretterjesztői, valamint szervezői munkájukkal az anyanyelvi kultúra ügyét. Hagyományosan több város részvételével tartják meg a romániai magyarok is az ünnepet. 2015. október 13-án a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőházi és szenátusi frakciójának kezdeményezésére a román képviselőház elfogadta azt a törvénytervezetet, amely Romániában is a magyar nyelv napjává nyilvánította november 13-át.
Idegenkednek az állampolgárok a közjegyzőségtől, pedig a tisztviselőknek komoly szerepük van abban, hogy egyes ügyeknek már nem kell évekig elhúzódniuk. Legutóbb az új európai öröklési rendelet tette egyszerűbbé az uniós polgárok hagyatéki ügyeit, hamarosan pedig a digitális okmányok kerülhetnek sorra. A Közjegyzők Világszövetségének és az Európai Közjegyzői Szervezet elnöke szerint most a népszerűsítés ideje jött el. Az augusztus óta hatályos új európai öröklési rendelet, az Európai Öröklési Bizonyítványok és az uniós kodifikációs munkálatok voltak a legfőbb témái a november elején Siófokon megrendezett Közép-Európai Közjegyzői Kollokviumnak. A közjegyző segít – Az európai öröklési rendelet – Budaörsi Infó. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara által szervezett nemzetközileg is kiemelkedő rendezvényen jelen volt Daniel-Sédar Senghor, a Közjegyzői Világszervezet (UINL) elnöke, és Jean Tarrade, az Európai Közjegyzői Szervezet (CNUE) elnöke is. Gyerekcipőben? Az új öröklési rendelet vizsgálatának fontosságát a két vezető jelenléte is jelezte: még nincs három hónapja, hogy a közel összes uniós országban alkalmazandó rendelet hatályba lépett, de az országonként eltérő öröklési jogok és a kezdetekben előbukkanó jogi anomáliák miatt mindenképpen érdemes és kell róla beszélni.
Ki folytatja le a hagyatéki eljárást, ha az örökhagyó Magyarországon élt és itt maradt utána ingatlanvagyon, ám rendelkezett egy bécsi bankszámlával is, és Spanyolországban egy tengerparti apartman lakással? Ennek eldöntésében segíthet az augusztus 17-től alkalmazandó európai öröklési rendelet (650/2012/EU), mely jelentősen megkönnyíti a hagyatékrendezés kérdését az Európai Unió tagállamainak határain átnyúló hagyatéki eljárások esetén – mondta el az Origónak a Közjegyzői Intézet vezetője, dr. Semmit sem tudunk róluk, pedig nekik köszönhetjük az egyszerűbb ügyintézést - Privátbankár.hu. Szőcs Tibor. A Közjegyzői Intézet vezetője kijelentette: az uniós rendelet egyik legfontosabb célja a hagyatékok rendezésének egyszerűsítése, megkönnyítése azokban az esetekben, amikor az örökhagyó után több tagállamban is maradt hagyatéki vagyon. Például, Magyarországon élt és itt maradt utána ingatlanvagyon, ám rendelkezett egy bécsi bankszámlával is, és Spanyolországban egy tengerparti apartman lakással. A régi szabályozás szerint a magyar közjegyző, az osztrák hagyatéki bíróság és a spanyol hatóság is egyaránt eljárt, és az örökösök mindhárom államban kénytelenek voltak jogi lépéseket tenni.
Első ízben jelenik meg kiadónknál olyan kommentár, amelynek tárgyát kifejezetten a nemzetközi magánjog egyik sajátos szegmense képezi: a külföldi elemet tartalmazó öröklési viszonyok. E területet az utóbbi években érte utol a nemzetközi jogalkotás: az Európai Unió öröklési rendelete (650/2012/EU rendelet) 2015. augusztus 17. A Róma I rendelet egyetemes alkalmazást kimondó szabálya - Jogászvilág. napjától azt új alapokra helyezte. Mindez a gyakorló jogászok számára új kihívásokat hozott. Az örökhagyó állampolgársága helyett elsődlegesen immár a szokásos tartózkodási hely nemegyszer nehezen megállapítható kapcsolóelve határozza meg az öröklési jogviszonyra alkalmazandó jogot és az öröklési eljárásokra irányadó joghatóságot. Olyan "örök érvényűnek" tűnő szabályok szorultak háttérbe, mint a belföldi ingatlanokra vonatkozó kizárólagos joghatóság, egyszersmind a magyar közjegyző immár átadhatja hagyatéki eljárásban a belföldön élő örökhagyó horvátországi apartmanját, szlovákiai vagy ausztriai bankszámláját is. Ugyanakkor önmagában az, hogy valaki magyar állampolgárként halálozott el, már nem feltétlenül jár azzal, hogy a magyar jog lesz alkalmazandó a hagyatékára és belföldön folytatják majd le a hagyatéki eljárást.
A Wolters Kluwer Hungary gondozásában megjelenő, Dr. Palásti Gábor által írt Nagykommentár a Róma I. rendelethez c. mű a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló 593/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (Róma I. ) szabályait értelmezi és magyarázza jogeseteken, példákon és jogtudományi kategóriákon keresztül a jogszabály szerkezetét követve. Az alábbiakban a Róma I. rendelet 2. cikkéhez fűzött kommentárból olvashatnak egy részletet. A Róma I. cikke az egyetemes (univerzális) alkalmazás szabályát tartalmazza. Ennek értelme az, hogy akkor is a Róma I. rendelet alapján kell megállapítani az alkalmazandó jogot, ha az végül valamely EU-n kívüli ország jogára mutatna. Más szóval akkor is a Róma I. rendelet alapján kell megállapítani az alkalmazandó jogot, ha a kapcsolóelv kivezet az EU területéről, vagy – megint más szóval – a lényeges külföldi elem az EU-n kívül valósul meg. Ez azt jelenti, hogy a Róma I. rendelet tulajdonképpen lefedi az egész világon bárhol bekövetkező lényeges külföldi elemet.
(3) A kérelem előterjesztésével egyidejűleg - annak tényéről - a kérelmezőnek tájékoztatnia kell az öröklési ügyben érintettet. 3. A bíróság eljárása 5. § (1) * A bíróság megfeleltetési eljárása polgári nemperes eljárás, amelyre - ha e törvény másként nem rendelkezik - a polgári perrendtartásról szóló törvény - a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel -, továbbá a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvény bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezései megfelelően irányadók. (2) A bíróság a kérelem tárgyában kizárólag okiratok alapján dönt. 6. § (1) Ha a kérelem hiányos vagy más okból kiegészítésre, kijavításra szorul, a bíróság - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - hiánypótlást rendel el. (2) * A bíróság felhívhatja az öröklési ügyben érintettet, hogy a külföldi jog tartalmáról rendelkezésére álló adatokat, okiratokat csatolja be. Ha az öröklési ügyben érintett a felhívásban megjelölt határidőn belül a felhívásban foglaltaknak nem tesz eleget, a kérelem visszautasításának ebből az okból nincs helye, a bíróság hivatalból gondoskodik a megfeleltetéshez szükséges külföldi joganyag beszerzéséről.
A kiállított bizonyítvány külön eljárás nélkül valamennyi uniós országban joghatással bír. A rendeletet a 2015. augusztus 17-én vagy azt követően elhunyt személyek utáni öröklésre kell alkalmazni, így öröklési bizonyítvány is ilyen ügyekben adható ki.