Többlethasználati megállapodás közös tulajdonú erdőre - szótöbbséggel | Erdő-Mező Használati megállapodás minha prima Használati megállapodás mina tindle Minta Tehát egyszerű példával élve ½-½ tulajdoni arány esetén a kizárólagosan használt részek is fele-fele arányban illetik-e meg a tulajdonostársakat, vagy ha az ettől eltér, akkor köteles-e az a tulajdonostárs, amelyik tulajdoni hányadához képest nagyobb arányú területet használ kizárólagosan, többlethasználati díjat fizetni a másik tulajdonostárs részére vagy sem. Figyelemmel arra, hogy a jövőben állagmegóvási, karbantartási, felújítási munkálatok elvégzése okán szükségessé válhat, hogy az egyik tulajdonostárs a másik tulajdonostárs által kizárólagosan használt területre bejusson, szabályozni szükséges annak is a feltételeit, hogy ezekben az esetekben a tulajdonostárs hogyan tud bejutni a tulajdonostárs által kizárólagosan használt területekre. Kizárólagos használatban lévő területekkel kapcsolatos költségek, kiadások A használati megállapodásban rögzíteni kell azt, hogy a kizárólagosan használt területek műszakilag megosztottak-e, azaz rendelkeznek-e önálló mérőórákkal, ez abból a szempontból is fontos, hogy tehát azoknak a területeknek a költségeit mindegyik tulajdonostárs maga állja-e, lehetősége van-e leolvasni a mérőórát.
Erdészeti igazgatás / Nyilvántartásba vétel A többlethasználati megállapodás. Közös tulajdonú termőföld – így erdő – esetén is az Fétv szabályai szerint valamilyen használati rend kialakítására vannak a tulajdonosok kötelezve. Az Erdőtörvény 2017-ben hatályba lépett módosításáig közös tulajdonú erdő esetében a társult erdőgazdálkodási kötelezettség miatt egy személy használatába kellett adni a teljes erdő területét. Ezt, amennyiben a tulajdonosi közösség maguk közül választott erdőgazdálkodót, többlethasználati megállapodással tudta megvalósítani, tehát úgy alakították ki a használati rendet, hogy az egyik tulajdonostárs a saját tulajdoni hányadának megfelelő területet meghaladó mértékben, az összes többi tulajdonos tulajdoni hányadára eső területrész használatára is jogosultságot (és kötelezettséget) kapott. Ehhez korábban a teljes tulajdonosi közösség egyhangú döntése volt szükséges, majd az Fétv módosításával már a tulajdoni hányadok szótöbbségével rendelkezők is eldönthették a feltételeket, illetve ha 10%-kal rendelkező tulajdonostárs nem értett ezzel egyet, akkor a 2/3 tulajdonjoggal rendelkezők még mindig elfogadhatták a megállapodást.
Omron használati Használati Használati megállapodás Funai használati Használati megállapodás mint recordings Tehát a társult erdőgazdálkodás esetén annyiban javított a helyzeten a módosítás, hogy törvényben nevesített földhasználati forma lett az erdőgazdálkodásra szóló tulajdonosi használati megállapodás. Mi is a változás? Az eddigi egyhangú döntés helyett már – alapesetben – elegendő a tulajdonosok tulajdoni hányadának arányában számított szótöbbségi döntése ahhoz, hogy létrejöjjön a többlethasználati megállapodás. Abban az esetben azonban, ha a tulajdoni hányad szerinti legalább egytized tulajdoni hányaddal rendelkező(k) nem ért(enek) egyet a használati ajánlattal, akkor már legalább a tulajdoni hányad szerinti 2/3-os többség kell, hogy elfogadja a szerződést ahhoz, hogy létrejöjjön. Mit is jelent ez az erdőtulajdonosok és a leendő erdőgazdálkodók számára? Amennyiben a tulajdonosi közösség – akár közgyűlésen akár szerződéskötési folyamatban – úgy dönt, hogy az egyik tulajdonos legyen az erdőgazdálkodó, akkor ezt már szótöbbséggel – vagy minősített többséggel megtehetik.
Ebben az esetben az Fétv 72§-tól leírt szabályokat kell alkalmazni. Azaz, ha feles bérletbe akarják adni az erdőt, vagy szívességi földhasználati szerződést szeretnének kötni rá, ehhez már valamennyi tulajdonos hozzájárulása szükséges. Amennyiben haszonbérbe adnák, és az erdőgazdálkodás sajátosságaihoz igazítanánk a szerződési feltételeket, akkor pedig életbe lép a jelenleg még hatályos (! ) Ezt az Fétv az úgynevezett "ajánlat közlése nem lehetséges" kategóriában rendezi, mert nem köteles a leendő erdőgazdálkodó az ismeretlen örökösök vagy külföldre költözöttek felkutatására. Ezekben az esetekben is megadottnak tekintik a hozzájárulást. A közös tulajdonú földek használati szabályait a mezőgazdasági hasznosításra dolgozták ki, ahol a tulajdonosok a saját tulajdoni hányaduknak megfelelő területeket jelölhetik ki és használhatják. Erdő esetében a gond ott van, hogy az erdőgazdálkodó a teljes erdőterület használatára lesz jogosult/kötelezett – társult erdőgazdálkodás. A szántók, legelők esetében pedig jellemzően a saját tulajdoni hányadra eső területre, azt felparcellázva alakítanak ki használati megosztást a tulajdonközösségek vagy adott esetben egy tulajdonos.