2008. 10. 15. Az 1956-os év slágere a "Bárhogy lesz, úgy lesz" volt. Október 23-án azonban az egyetemi ifjúság és a hozzá csatlakozó tömeg azt mondta: ne legyen akárhogy! Elég volt a megalázottságból, a félelemből és kiszolgáltatottságból, az éjszakai elhurcolásokból és a rögtönítélő népbírósági perekből. Ha már cukorbeteg vagy, olvasd el, mit tehetsz állapotod kezelésére: A kettes típusú cukorbetegség kezelése. Mit ünneplünk október 23-án? Az 1956-os forradalom Magyarország népének a sztálinista diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. 2006. október 23. Fényképek a Fekete Dobozból | Lúdas Matyi háromszor veri vissza. A budapesti diákok békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be november 10-én. Az 1956. Október 23-ai események Az október 23-i budapesti tömegtüntetés a kommunista pártvezetés ellenséges reakciója és a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt.
Példátlannak tűnik a kiállítás sorsa is: A Pesty Fekete Doboz képeinek értékes gyűjteményének bemutatását Pesty szakmai körökben jól csengő neve ellenére sorban elutasították a budapesti galériák; egy induló galéria elvállalta volna a kiállítás bemutatását, ám azon a napon, amikor kiderült, hogy Gergényi marad a posztján, ők is visszavonulót fújtak. Végül egy Dohány utcai volt bútorraktárban sikerült helyet találni a tárlat számára, ahol mindössze vasárnapig tekinthetőek meg a fotók. A képek végigkísérik a példátlan rendőrrohamok sorozatát és sokkoló közelségből mutatják be a sérüléseket, a gyakran maradandó károsodással járó vagy életveszélyes sebeket. "Meggyőződésem hogy részben a rendőröket is meglepte, hogy a gumilövedék milyen súlyos, életveszélyes sérüléseket tud okozni. Magyarországon korábban, beleértve a diktatúra évtizedeit is, nem mertek ilyen súlyos hatású fegyvert bevetni. Fertőszentmiklós: 1956.október 23. (kép). Az a tárgy, amelynek lövedéke 15-20 centire hatolni, az nem afféle tömegoszlató kütyü, hanem élet kioltására alkalmas" – fogalmazott Pesty.
Szerinte a magyarok mindig is tudták, hogy ha időről időre katonai túlerővel elcsendesíthették, terrorral elnémíthatták is az országukat, végleg nem tiporhatták el.
Hozzátette: "Nem hiszem, hogy a rendőrség egészét kellene kárhoztatnunk, hiszen rengeteg jó szakember dolgozik ott. Én magam is beszéltem olyan rendőrtiszttel, aki elítéli azt, amit a kollégái műveltek". Politikailag semleges gumilövedékek voltak – fogalmazott Pesty -, hiszen az áldozatok között épp úgy megtalálható a fideszes felvonuló, mint a brit vagy a francia turista, a 65 éves autószalon-tulajdonos vagy az szintén hatvanas zsidó bácsi, aki megkérdezte az őt ütlegelő rendőröktől: "Na mi van, 65 év után újra megint veritek a zsidókat Budapesten? " Kiemelte: bár végiglátogatta a kórházakban a sérülteket, egyetlen "stadionszurkoló típust, kopasz, kigyúrt embert" sem talált közöttük. Magyar Nemzeti Digitális Archívum • 1956. október 23. percről percre. Pesty a kiállítás megnyitóján is szólt arról, hogy meglepte az a "cinikus hallgatás" és az az együttműködés, amellyel SZDSZ-es politikusok kísérték a történteket. Erről így beszélt az MNO-nak: – 1988-ban azokon a tüntetéseken, melyeket a Kádár-rendszer rendőrsége véres brutalitással vert szét, egyik oldalamon ott gyalogolt Mécs Imre, a másikon Magyar Bálint.
A fizikai és szellemi terror megismétlődése ellen a nemzeti emlékezet a legerősebb fegyver. Ezért jöttünk ma ismét össze, hogy emlékezzünk és emlékeztessük az utókort nem kérünk többet semmilyen diktatúrából. 1956-ban bármennyire is különböztek az emberek a forradalom kirobbanásának pillanatában, éppen az volt az egyik csodája, hogy percek alatt teremtődött meg a valódi és az elsöprő többséget megérintő nemzeti egység. Az 1956-os forradalom megtorlással kísérve elbukott ugyan, eszméje azonban máig meghatározza jelenünket és nem tűnt el nyomtalanul a történelem süllyesztőjében. 1956 bebizonyította egyetlen politikai rendszer még egy diktatúra se maradhat fenn hosszútávon az emberek támogatása és bizalma nélkül. 1956 forradalma azért is győzött, mert maga volt a csoda. Maga volt a csoda már megszületésében is, maga volt a csoda létezésében és halálában. Születésében, mert ott és akkor jött a világra, ahol és amikor senki sem számított rá. Létezésében, mert azokban a napokban megnyílt az ég, és emberfölötti erő győzte le a poklot.
Pécs M. J. Város Művészeti Díja 2013-ban a Glatt Ignác Egyesület felterjesztésére a Pécsi Székesegyház Palestrina Kórusa Pécs M. Város Művészeti Díját kapta. A felterjesztés szövegében szerepel, hogy "A Művészeti Díj odaítélése a székesegyházi egyházzenei hagyományt a legsötétebb évtizedeken átmentő énekesek hűségének és bátorságának elismerése is lenne. " Ennek jegyében szeretettel ajánljuk e kitüntetést az előttünk járó élő és elhunyt énekes társaknak. Kórustörténet-írás A Palestrina Kórus első krónikása dr. Benyovszky Imre volt. Pécsi szekesegyhaz miserend. Neki köszönhetően legalább részben dokumentálva van az énekkar átszervezés utáni története – ugyan az 1950-es és 1960-as évek repertoárjáról csak szórványos adataink vannak, de az 1973 őszétől vezetett kórusnaplóból teljes képet kapunk a Pécsi Székesegyház zenei életéről. Közösségünk működésének egyik legfőbb motorja 2006-ban hunyt el. Munkáját Onhausz Miklós kórustitkár folytatja.
[1] Fekvése [ szerkesztés] A templom a történelmi városfalon kívül, a mai Havihegy városrészben, a Tettye alsó részén, a Tettye-patak völgyében található, a Majorossy Imre utca és a Tettye utca találkozásánál. Története [ szerkesztés] A középkorban [ szerkesztés] Az eredetileg egyhajós, feltehetőleg egyenes szentélyzáródású templom a 12. század elején, a román korban épült, így a Székesegyház mellett Pécs legrégibb épületei közé tartozik. 1157-ben szentelték fel. [2] Írás említi 1333-ből György nevű papját. A 15. század végén szentélyét késő gótikus stílusban beboltozták, támpillérekkel látták el, s a déli részéhez bordás keresztboltozattal fedett előcsarnokot építettek. Mindenszentek temploma (Pécs) – Wikipédia. A török hódoltság alatt [ szerkesztés] A pécsi disputa emléktáblája A török hódoltság alatt a városfalon kívül elhelyezkedő templom Pécs egyetlen keresztény kézen levő temploma volt, melyet egyaránt használt a római katolikus, a református és az unitárius egyház. Itt folyt le 1588 augusztusában a Pécsi disputa néven írásban is megörökített hitvita Válaszúti György pécsi unitárius és Skarica Máté ráckevei református prédikátor között.
A fölszabadító katonák kifosztották a székesegyházat, parancsnokuk Gabriele Vecchi a toronyból az órákat és az épület ólomlemezekkel fedett tetőzetét ellopta. 1703-ig nagyjából rendbe hozták a törökök és a beszállásolt német katonák pusztításait, de 1704-ben újabb csapás érte a várost. Először Vak Bottyán kurucai, majd a felbujtott rácok pusztítottak, ágyúgolyóiktól beszakadt a templom főhajójának boltozata. Pécs székesegyház miserend. A templom rossz állapota miatt Radanay Mátyás pécsi püspök a Mindenszentek templomát tette meg püspöki székesegyháznak. Nesselrode püspök idején, 1712-1732 között javították ki a háborúk okozta sérüléseket. Ekkor lényeges átalakításokat is végeztek, például a déli homlokzat tengelyében díszes oromfalú, új bejáratot nyitottak. A század negyvenes éveitől kezdve új berendezést készítettek: a főoltár 1741-ben készült Krail János tervei szerint, a sekrestye rokokó szekrényeit 1756-ban helyezték el, és 1762-ben már álltak a kanonoki stallumok. Hiába építettek melléjük támasztékul kápolnákat, hiába próbálkoztak a 18. század folyamán többször teherhárító ívekkel, 1805-ben oly súlyossá vált a helyzet, hogy újabb megerősítést kellett végezni.