A Pirelli Enhanced Patch Technology (EPT) minden dőlésszögnél segít optimalizálni az érintkezési felületet, így az abroncs pontos visszajelzést ad és minden körülmény közt tökéletes tapadást garantál. A hibátlan minőséget a Pirelli motorsportok terén szerzett tapasztalata és a sokéves, fejlesztésbe fektetett munkája már alapvetően garantálja. Pirelli: minden körülmények között tökéletes megoldás Az 1872-ben, Milánóban alapított Pirelli a gumiabroncsok piacán valódi etalonnak számít. A Pirelli által fejlesztett motorgumik a legkelendőbb termékek a piacon, és nem véletlenül. A gyártó neve ugyanis garanciát jelent a tökéletes stabilitásra, az általa készített gumik pedig száz százalékosan képesek kielégíteni a motorosok igényeit. Legyen szó akár utcai, akár pályán, akár terepen történő használatról, a Pirelli egyet jelent a tökéletes minőséggel. Ez a gyártó közel 150 éves tapasztalatának és a motorsportok terén szerzett, folyamatosan megújuló tudásának köszönhető. Így is ismerheti: Diablo Rosso III 110 70 ZR 17 54 W, DiabloRossoIII11070ZR1754W, Diablo Rosso III 110/70 ZR17 54 W Galéria
Karinthy példázata a húsvét ürügyén nem csak a húsvétról szól. Nagyon érzékletesen mutatja be a tömegpszichózist, azt, ahogy az emberek tömegben elveszítik önmagukat, és könnyen manipulálhatóvá válnak. Karinthy Frigyes Barabbás című novelláját Szabó Ádám író, irodalmár, magyartanár olvassa fel. Karinthy Frigyes Barabbás című novellája ezen a linken olvasható el:
Karinthy Frigyes: Krisztus és Barabbás (Dick Manó Könyvkereskedés, 1918) - Háboru és béke/ Gyűjteményes kiadás/ Krisztus vagy Barabás? Kiadó: Dick Manó Könyvkereskedés Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1918 Kötés típusa: Varrott papírkötés Oldalszám: 155 oldal Sorozatcím: Karinthy Frigyes munkái Kötetszám: 5 Nyelv: Magyar Méret: 20 cm x 14 cm ISBN: Megjegyzés: "Ujságüzem" könyvkiadó és nyomda rt. Karinthy Frigyes: Barabbás - 2010. április 3., szombat - Háromszék, független napilap Sepsiszentgyörgy. nyomása, Budapest. Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó 1916. december A zsarnok: Nem így képzeltelek barátom. Azt hittem szőke fürtök verik homlokodat és fejedet vadrózsakoszorú diszíti. Palástot vártam és a kezedbe valami hangszert.
Ez a lázas logika nyilatkozik meg egyéb írásaiban is. Fantasztikus novelláiban hasonlóképpen a mindentől és mindenkitől független gondolkozó álmodik, kinek szűk a valóság és hogy ne zavarja az élet sok esetlegessége, kísérleti úton új életet hoz létre, korlátlan lehetőségekkel, hogy abban az igazság szűz törvényeit keresse. Ezért vesz fel álarcot és utazik elképzelt birodalmakba. A mi életünket akarja ott megismerni. Számára az írás igazán nem modor, vagy forma kérdése, mint a magyar írók kilencvenkilenc százalékának, kik derűre-borúra festenek mindenféle korokat, hogy azzal az ürességüket, a mondanivalójuk teljes híját takarják el. Karinthy Frigyes: Barabbás – Biztatás karantén idején. Mindegy, hogy a biedermeierben, a népiesben, vagy egyéb stílusban dolgoznak, az élettel semmiféle viszonyban sincsenek, nincs ítéletük jóról vagy rosszról, fontosról vagy nem fontosról s ezért igyekszenek mindenáron hangulatot, vagy ahogy ők mondják, "lírá"-t adni. Karinthy egyszer, mikor vele utaztam a vonatablakon kinézve félóráig beszélt ezeknek a derék és pontos íróknak a modorában: "Előttünk tájak suhantak el, bús, zöld mezők, melyeket kis patakok szeltek át, távol kunyhók, a szemhatár alján elmosódó szélmalmok.
Törvény és szokás, hogy húsvétkor egyikét az elítélteknek elbocsátod, úgy, ahogy a nép kívánja. A nép Barabbást kívánta, engem megfeszítettek – de vissza kellett térnem halottaimból, mert láttam, hogy a nép nem tudta, mit cselekszik. E sokaság mögöttem megismerte Barabbást és most új törvényt akar. Kérdezd meg őket újból, amint a törvényeinkben meg vagyon írva. Karinthy frigyes barabbas elemzés. Pilátus pedig gondolkodott, aztán vállat vont, és kiállván a tornác szélére, csodálkozva nézett végig a sokaságon és szólt: – Hát kit bocsássak el már most, Barabbást, vagy a názáretit? És akkor ő intett nekik. És ekkor zúgás támadt, és mint a mennydörgés, zengett fel a sokaság. És a sokaság ezt kiáltotta: "Barabbást! " És rémülten néztek egymásra, mert külön-külön mindegyik ezt kiáltotta: "A názáretit! " A Mester pedig halovány lett és megfordulván végignézett rajtuk. És külön-külön megismeré mindegyiknek az ő arcát, de e sok arcból egyetlen arc lett az esti homályban, óriási fej, mely ostobán és gonoszul és szemtelenül vigyorgott az ő arcába, véres szemei hunyorogtak és szájából büdös lé szivárgott és torkából úgy bömbölt rekedten: "Barabbást!
– Ó, én bolond! – kiáltott a nyomorult fejét öklével verve, – ó, én bolond, aki Barabbást kiáltottam! Barabbást, aki ide juttatott! – Jól van – folytatta szelíden a mester – most jöjj hát velem Pilátus háza elé, ne törődj semmivel, ne figyelj semmire, csak rám, és amikor én intek neked, kiáltsd egész szívedből és egész tüdődből: "A názáretit! "; mintha azt kiáltanád: "Az életemet! " Az pedig követte őt. És találnak útközben egy másik nyavalyást, akinek Barabbás elvette házát, feleségét, gyermekét és szemeit kiszúratta. És ő homlokon érinté csendesen kezével és így szólt: – Én vagyok az. Jöjj velem Jeruzsálembe, és amikor én kezemmel érintelek, kiáltsad: "A názáretit! Kosztolányi Dezső: Krisztus, vagy Barabbás? • – Karinthy Frigyesről – | Nyugat 1908-1941 | Kézikönyvtár. "; mintha azt kiáltanád: "A házamat! A gyermekemet! A szemem világát! " Az pedig felzokogott és követte őt. És találtak még másikat is, kinek lábai és kezei kötéllel voltak összekötve és nyakára hurkolva, őt magát pedig arccal lefelé bűzhödt mocsárba nyomta le Barabbás, tetvek és csúszómászók közé. Odament hozzá, és megoldotta kötelékeit, és így szólt: – Ismerlek téged.
Munkácsy Mihály:Golgota A harmadik nap alkonyán pedig kilépett a bolt keskeny kapuján, és csendesen megindult az úton. Két oldalt füstölögtek a romok. Lent a kiszáradt árok fenekén találta az elsőt azok közül, akik Pilátus háza előtt kiáltozták Barabbás nevét. Elfeketült nyelvvel vonított a vörös felhők felé. Megállt előtte, és így szólt: – Itt vagyok! Az pedig felnézett rá, és zokogni kezdett. – Rabbi, rabbi! – zokogott. És a mester szelíden folytatta. – Ne sírj! Állj fel és jöjj velem! Mert visszamegyek Jeruzsálembe, Pilátus háza elé és új törvényt kérek magamra és reátok, akik Barabbást választottátok, s akikkel ezt mívelte Barabbás. A nyomorult pedig feltápászkodott és az ő öltönyét megragadta. – Mester! – kiáltott elfulladva és könnyek között – ó mester, jövök! Mondd meg, hogy mentsem meg magam! Mondd meg, mit tegyek! Mondd meg, mit mondjak! – Semmit, mondta ő szelíden – csak azt, amit három nap előtt kellett volna mondanod, mikor Pilátus megállt a tornácon és megkérdezett titeket: "Kit engedjek el hát közülük, Barabbást, a gyilkost, vagy a názáretit? "