Vezető tisztségviselő felelőssége - EU-TAX Consulting Kft. Kihagyás Vezető tisztségviselő felelőssége A vezető tisztségviselő egy társaság ügyvezetését elláthatja munkaviszonyban is és megbízási jogviszonyban is. A választásnak aszerint kell történnie egy társaságnál, hogy melyik megoldás szolgálja jobban a felek érdekeit. A bejegyzésben a társasággal szembeni felelősség szabályait hasonlítjuk össze, a kétféle jogviszonyban. Vonatkozó jogszabályok Amennyiben a vezető tisztségviselő munkaviszonyban látja el tisztségét, a Munka trv. könyve (Mt. ) és a Ptk. szabályai vonatkoznak rá, míg ha megbízási jogviszonyban, akkor a Ptk. szabályait kell alkalmazni. Az 1992. óta érvényes új Mt. szerint a vezető állású munkavállalónak korlátlan a kárfelelőssége a vezetői tevékenységgel okozott károk tekintetében. Ez még a gondatlanság esetére is kiterjed. A Mt. alapján a társaság vezetője és a közvetlen irányítása alatt álló, részben vagy egészben helyettesítésre is kijelölt más munkavállalók számítanak vezetőnek.
Jelen írásunkban a jogi személyek (jogi személyiséggel rendelkező társas vállalkozások, pl. Kft. vagy részvénytársaság) vezető tisztségviselőinek (ügyvezető vagy ügyvezető igazgató) harmadik személyeknek okozott károkért való felelősségét fogjuk ismertetni, külön kiemelve azt, hogy milyen változást hozott az új Ptk. a korábbi szabályokhoz és bírói gyakorlathoz képest. Valamint röviden leírjuk, hogy mi változott a 2016. júniusi Ptk. módosítással. I: A vezető tisztségviselő felelősségé nek kérdéskörét érdemes két részre bontani, egyrészt annak a társasággal, másrészt a harmadik személyekkel szemben fennálló felelősségére, valamint mind két esetben tisztában kell lenni a szerződésszegéssel illetve a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség közötti különbséggel is. Mely jogszabály rögzíti a jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások ( Kft. Nyrt., Zrt. ) vezető tisztségviselőinek ( ügyvezető, ügyvezető igazgató) felelősségét? A vezető tisztségviselő felelősségének alapját a Ptk.
Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható. A vezető tisztségviselő felelőssége harmadik személyekkel szemben az alábbi három feltétel együttes teljesülése esetén kerülhet megállapításra: a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a végelszámolással történő megszűnés esetét kivéve, és a hitelezőknek ki nem elégített követeléseik maradtak fenn, feltéve, hogy a vezető tisztségviselő a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe a társaság fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetének beálltát követően, amellyel okozati összefüggésbe hozható a hitelezői követelés kielégítetlenül maradása. A korlátolt felelősségű társaság esetében a Ptk. előírja, hogy az ügyvezető késedelem nélkül köteles összehívni a taggyűlést, ha azt észleli, hogy a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette annak érdekében, hogy a tagok dönthessenek a társaság vagyoni helyzetének rendezéséről. A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet definícióját a jogalkotó – nem túl szerencsés módon – továbbra sem a Ptk.
(BH 2020. 244. ) Az 1991. évi XLIX. törvény (Cstv. ) 33/A. § (1) bekezdése alapján nemcsak a szándékos, rosszhiszemű, kifejezetten a vagyonkimentésre irányuló magatartásra tekintettel állapítható meg a vezető tisztségviselő felelőssége, hanem akkor is, ha észszerűtlen, indokolatlan kockázatot vállalva folytatja a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben a társaság tevékenységét. Nem alapozza meg a vezető tisztségviselő felelősségét önmagában az, ha az adós gazdálkodási tevékenységét a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben is folytatja úgy, hogy észszerűtlen kockázatot nem vállal, a társaság megmentése érdekében tett indokolt intézkedései azonban nem vezetnek eredményre. A Kúria hangsúlyozza, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet, vagy akár a fizetésképtelenségi helyzet bekövetkezése sem jelenti azt, hogy az adós gazdálkodó szervezetnek minden esetben be kellene fejeznie a tevékenységét. A Cstv. 33/A. § (3) bekezdésében írt hitelezői veszteségek csökkentése, elkerülése nemcsak úgy biztosítható, hogy az adós tevékenységét azonnal megszüntetik, hanem úgy is, hogy a tevékenység folytatásával új bevételre tesz szert az adós, és abból csökkenti a hitelezői veszteségeket, vagy ennek eredményeképpen akár a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet is megszüntethető.
Ezen vezető tisztségviselőkről a Ptk. az alábbi felelősségi rendelkezést tartalmazza: "3:24. § [A vezető tisztségviselő felelőssége] (1) A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben. (2) A vezető tisztségviselő által e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott károkért a jogi személy felel. A vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel, ha a kárt szándékosan okozta. " OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, mit is jelent a fenti szabály! A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra. A folytatáshoz előfizetés szükséges. A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel?
a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30. ) Korm. rendelet módosításáról 1 2016. 07. 25. "(5) A 21.
A Magyar Közlöny 163. számában (2015. október 30. ) öt, közbeszerzési tárgyú kormányrendelet jelent meg. 1) A Kormány 320/2015. (X. 30. ) Korm. rendelete a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről. A rendelet letölthető innen. Magyar Közlöny 2015/163 – A Budapesti Ügyvédi Kamara Könyvtára. 2) A Kormány 321/2015. rendelete a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról. 3) A Kormány 322/2015. rendelete az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól. 4) A Kormány 323/2015. rendelete az egyes közbeszerzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról. 5) A Kormány 324/2015. rendelete a védelem terén alapvető biztonsági érdeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk beszerzésére, illetőleg szolgáltatások megrendelésére vonatkozó sajátos szabályokról szóló 228/2004. (VII. rendelet módosításáról Valamennyi rendelet 2015. november 1-jén lép hatályba.
A Magyar Közlöny 104. számában (2021. június 7. ) megjelent a Kormány 312/2021. (VI. 7. ) Korm. rendelete a hulladékgazdálkodással kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról. A rendelet 17. §-a módosítja a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30. rendelet 9. § a) pontját, valamint a 11. § a) pontját. A módosítás 2021. július 1-jén lép hatályba. A jogszabály letölthető innen. A Magyar Közlöny 16. február 2. ) megjelent a Kormány 40/2021. (II. 2. 207/2016. (VII. 21.) Korm. rendelet - Nemzeti Jogszabálytár. rendelete egyes közbeszerzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról. A rendelet módosítja a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. rendeletet, az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19. rendeletet, a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységről szóló 257/2018.
3. § Ez a rendelet 2016. július 25-én lép hatályba.