A Honvéd a legutóbbi két játéknap során csak egy pontot szerzett, most a Monort fektethetné két vállra. A listavezető Makóra csúcsrangadó vár, hiszen a második Kozármisleny stadionjában vizitál. A Közép csoport programja: 11. 00: Honvéd FC II–Monor 11. 00: MTK II–Iváncsa 15. 00: Cegléd–Gerjen 15. 00: Dunaújváros PASE–ESMTK 15. 00: FC Dabas–Ferencvárosi TC II 15. 00: Hódmezővásárhely–Vác 15. 00: Kozármisleny–Makói FC 15. 00: Mohács–Balassagyarmat 15. 00: Rákosmenti KSK–Dabas-Gyón 15. 00: Szekszárdi UFC–Paks II Nyugaton favoritként várhatja a következő meccsét az első helyet birtokló BVSC, hiszen Buzsáky Ákos legénysége a sereghajtó Andráshidával találkozik. Mátyus János együttese, a Sopron a Veszprémet igyekszik megviccelni. A legutóbbi két meccsén négy pontot szerző Vidi a Tatabánya ellen folytathatja ezt a veretlenségi sorozatot. Holnapi időjárás cegléd térkép. Az ETO Akadémia eddig csak egyszer kapott ki ebben a szezonban. A papírforma alapján a győriek a Bicske ellen is esélyesek lesznek. A Nyugati csoport programja: 11.
Ugyanakkor több pont van, ahol technikai problémák lehetnek. Például az is, ha a háziorvosok nem rögzítik az adatokat a rendszerbe, ilyenkor arról a Belügyminisztérium sem értesül. Nem lehet kizárni azt sem, hogy a postán is elveszhetnek az igazolványok. Erre az operatív törzs megoldást keres – válaszolta Gulyás Gergely. Mindenkitől türelmet és elnézést kérnek, aki emiatt nem kapta meg az igazolványát. Addig érdemes útvonalakat lezárni, amíg az a közlekedést nem lehetetleníti el, mondta Gulyás. Szerinte Budapesten sok a dugó, ott is, ahol korábban nem volt. A főváros közlekedést átalakító döntései okozzák azt. Jó lenne, ha az autósüldözés modern változata megszűnne. Szerinte a pesti alsó rakpart lezárás komolyabb gondot nem okozott. Ha biciklisávokat alakítunk ki ott, ahol nincs is igazán rá lehetőség, az az autósok számára rossz lehet. Holnapi idojaras cegled 2019. A határon túli magyarok beoltásával kapcsolatban elmondta a miniszter, hogy először a Magyarországon élőket oltják be. Ha azután marad még vakcinánk, szeretnénk segíteni a határon túliakon is.
A férfiak ábrázolása az acél világárólFejlett a 14. század közepétől. Később Rene Descartes, egy nagy matematikus azt javasolta, hogy a bolygónk olyan tömeges csomóból alakult ki, amely először fényes nap volt, de aztán lehűlt. Ezzel összefüggésben a "Föld magja" el van rejtve a belekben. Ez a feltételezés azonban abban az időben nem volt lehetséges. Ezt követően Newton megalapította, és a franciákata tudósok expedíciója megerősítette, hogy a bolygó némiképp lapos a pólusokon. Ebből következik, hogy a Föld nem a megfelelő forma gömbje. Buffon (francia naturalista), aki ezt az állítást alátámasztotta, arra a következtetésre jutott, hogy ez akkor lehetséges, ha a bél bélje olvadt szerkezettel rendelkezik. Buffon 1776-ban előadta a hipotézist, hogy az ókorban a Nap és egy bizonyos üstökös összecsapása volt. Ez az üstökös "kiütötte az anyag bizonyos anyagát a lámpatestből. Ez a tömeg, fokozatosan lehűlve, a Föld lett. Buffon hipotézist a fizikusok ellenőrizték. Termodinamikai törvények szerint egyetlen folyamat sem folytathatatlanul: attól a pillanattól kezdve, amikor az energia kimerül, megszűnik.
Matematikai modellek és laboratóriumi kísérletek alapján a kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy ez megmagyarázhatja a legutóbbi szeizmológiai felfedezéseket. Feltételezésük szerint, amennyiben a belső mag egy kicsit "kibillen" a középpontból kelet felé, ez nagyobb nyomásnak teszi ki a nyugati oldalát, amely közelebb kerül a Föld centrumához, a keleti viszont kisebb nyomás alatt lesz. A folyamat eredményeként folyamatosan "tömörebb" lesz a nyugati félteke és állandó lesz a"sűrű folyadék" mozgása kelet felé. "A belső mag folyamatosan regenerálja magát. Ez a folyamat összetevődik a lehűlés hatásával, amelynek következtében a belső mag egyre nagyobb és nagyobb lesz" – emelte ki Michael Bergman, a Massachusetts-állambeli Bard Rock College tudósa, aki kommentárt írt a Nature-ben publikált tanulmányhoz. Ajánlott tartalom Az EU új javaslatokat mutatott be a termékek fenntarthatósága és újrafelhasználása érdekében Az Európai Bizottság javaslatcsomagot terjesztett elő, hogy az Európai Unióban a fenntartható termékek jelentsék a normát, teret nyerjenek a körforgásos üzleti modellek, a fogyasztók pedig tudatosan és tevékenyen tudják segíteni a zöld átállást - közölte a brüsszeli testület.
2010-08-07 Geotermikus energia, Környezetvédelem, Témakörök, Zöldinfó Folyamatos mozgásban lehet a Föld szilárd belső magja, amely folyamatosan "araszolgat" kelet felé a külső, folyadékként viselkedő maghoz (maghéjhoz) viszonyítva – állítják francia kutatók, akik tanulmányukat a Nature legutóbbi számában publikálták. E folyamat eredményeként a belső mag állandóan "megújítja" magát – az "araszolgatás" közben eleje "cseppfolyóssá" válik, míg "háta" megszilárdul – olvasható a LiveScience tudományos hírportálon. "Százmillió év leforgása alatt minden, ami valaha kikristályosodott a nyugati felén, megolvad a keletin" – hangsúlyozta a kutatást irányító Thierry Alboussiere, a grenoble-i Joseph Fourier Egyetem tudósa. A francia tudósok elmélete ellentmond a hagyományos nézeteknek, miszerint a bolygónk belsejében lévő hatalmas "gömb" mozdulatlanul "áll", s minden irányban egyformán tágul, ahogy a Föld hűl le. E teória révén a tudósok megfejthetik a belső mag természetét, megismerhetik a korát, valamint megmagyarázhatják a szeizmológiai "diszkrepanciákat".
- mondta a Sonkoly Judit, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Ökológiai Tanszékének tudományos munkatársa. Majd utalt arra is, hogy az emberiség miközben sokféle növényfajt szándékosan terjeszt és termeszt, gyakran egyéb fajok véletlen terjesztését is elkezdi. "A dísznövények és termesztőközegek egyre növekvő globális kereskedelme nagy mennyiségben és nagy távolságokon terjeszthet járulékos növényfajokat, ennek ellenére ezt ökológiai szempontból szinte egyáltalán nem vizsgálták eddig" – folytatta a tájékoztatást. A terjesztés nagyságrendjét nehéz megbecsülni, évente sok milliárd magot terjeszthetünk ezen az úton — fotó: Egyetlen liter virágföldben átlagosan 6 különböző növényfaj 13 csíraképes magja található A Debreceni Egyetem szakemberei a k utatás során különböző típusú virágföldekből vett mintákat vizsgáltak üvegházban csíráztatva azokat. Ez alapján állapították meg, hogy egyetlen liter virágföldben átlagosan 6 különböző növényfaj 13 csíraképes magja található.
- Ez annyi, amenynyivel bearanyozhatnánk fél méter vastagon az egész világot. Ehhez a hatalmas kincshez azonban talán soha nem jutunk el. Az arany ugyanis 2900 kilométer mélyen forrong. Viszonyításképpen a valaha eddig elvégzett legmélyebb fúrás 12 kilométer az orosz Kóla-félszigeten. BP