Igyekeztem lehetőleg egyszerűen és közérthetően jellemezni, miről is van szó, bár őszintén szólva a dolog ennél sokkal bonyolultabb. Ezeknek a képződményeknek a létezését Albert Einstein 1915-ben közreadott általános relativitáselmélete is feltételezte. Érdekes ugyanakkor, hogy John Michell (1724–1793) angol geológus már 1783-ban a Royal Societynek küldött dolgozatában felvetette azt a lehetőséget, hogy egy Nap sűrűségű, de annál 500-szor nagyobb sugarú gömb felületén a szökési sebesség megegyezik a fénysebességgel, azaz a gravitáció hatására a fény maga is visszazuhanna a testre. [Re:] Fekete lyuk keletkezett az iPad Prón - PROHARDVER! Hozzászólások. 1796-ban Pierre Simon de Laplace (1749–1827) francia fizikus, matematikus és csillagász is hasonló véleményt fogalmazott meg, aztán később visszavonta, így a fekete lyuk kérdése vagy 100 évre lekerült a napirendről. A Tejútrendszer magjáról készült fantáziarajz Einstein általános relativitáselmélete a fény elhajlását is tárgyalja erős gravitációs mezőben. A múlt század harmincas éveiben az indiai Subrahmanyan Chandrasekhar (1910–1995) a különböző csillagok fejlődésével kapcsolatosan fogalmazott meg törvényszerűségeket, rámutatva arra, hogy az égitest tömegétől függően alakul a "sorsa".
A csillagokra visszatérve, ahogy már említettük, ezek magjában a vasig megoldott az elemek fúzióval való képződése. 26 proton egymáshoz kapcsolódása felett azonban ebben a környezetben energetikailag hatékonyságát veszti a folyamat. A kutatók hosszú ideje úgy sejtették, hogy talán a szupernóvák lehetnek az egyik lehetséges forrásai az ennél nehezebb elemeknek. Amikor egy nagytömegű csillag felrobban, a magjából származó vas elvileg további elemekkel fuzionálhat, nehezebb elemeket hozva létre. 2017-ben azonban egy még ígéretesebb forrás létezését sikerült megerősíteni. Üdvözlünk a PC Fórum-n! - PC Fórum. A LIGO és a Virgo gravitációshullám-obszervatóriumok révén igazolást nyert, hogy léteznek egymással ütköző neutroncsillagok. Az egyik elsőként észlelt összeolvadás ráadásul látható fényjelenséget is produkált a gravitációs hullámokon kívül, amelyben azonosíthatóak voltak egyes nehézelemek. Az ütközésben például több földtömegnyi arany képződött, ami teljesen megváltoztatta a nehézelemek keletkezéséről alkotott korábbi képet.
Zack Nelson gyötréstesztje felel a fizikai jelenségért. A félmilliós Apple tablet ezúttal is hajlik, de most is törik? Hirdetés Kétségtelenül bivalyerős hardver szokott süvíteni az iPad Pro táblagépek vékony házában, ám egy dolog a sebesség, másik a tartósság, és elég komoly aggodalomra adott okot tavaly az a pillanat, amikor Zack Nelson kínzókamrájában a méregdrága Apple óriáskijelző egy mozdulattal ketté, a kijelző pedig szilánkosra tört. A 2021-es, 12, 9"-es iPad Pro legfőbb újdonsága márpedig az extrém nagy fényerőre képes, 2048 x 2732 pixeles mini-LED LCD kijelző, és igazán jó lenne, ha az Apple fejlesztése kicsit jobban bírná a külső erőhatásokat. Az iPad Pro 12. 9 (2021) tesztasztalunkon – Bog ezt a tabletet nem gyötörte meg [+] Maga az edzett védőüveg a szokásos módon, a Mohs-skála hatos keménységű vésőjétől karcolódik meg Mr. Fekete lyuk keletkezett az iPad Prón - Mobilarena Tablet hír. Nelson friss videóján, a hetestől mélyebben, megfelelve az iparági sztenderdnek. Teljesen felesleges, de azért érdekes, hogy négy öngyújtó lángjával a képernyő négy pontját hevítve fekete foltok keletkeznek.
A csillagászok régóta kutatják azt, hogy mikor villantak fel az első csillagfények az univerzumban. Megfigyeléseink azt jelzik, hogy a kozmikus hajnal 250-350 millió évvel az univerzum keletkezése után következett be" – magyarázta Nicolas Laporte, a Cambridge-i Egyetem csillagásza, a tanulmány vezető szerzője. A modern csillagászat Szent Grálja az, ha olyan távolra tudunk visszatekinteni, hogy képesek legyünk látni a csillagok és galaxisok legelső generációját" – mondta Richard Ellis BBC News hírportálnak, a Univesity College professzora egész életében azt kutatta, hogy mikor kezdődött a kozmikus hajnal. A kutatók által vizsgált hat legtávolabbi galaxis ugyanis olyan távoli, hogy a jelenleg működő legnagyobb felbontású teleszkópokal is csak néhány pixelnek látszanak a számítógép képernyőjén. Visszatekintenek 13, 5 milliárd évvel ezelőttre A James Webb-űrteleszkópot, a világ legnagyobb méretű és teljesítményű űrteleszkópját a tervek szerint október 31-én indítják útnak a világűrbe. A kutatók a teleszkóp segítségével akarnak visszatekinteni 13, 5 milliárd évvel ezelőttre, hogy elsőként pillantsák meg az ősrobbanás után nem sokkal keletkezett első csillagokat és galaxisokat.
(Forrás: Curtin University) A kutatók szerint a napszélnek köszönhetően jött létre a kisbolygók porszemcséinek felszínén a víz, és ez az izotóposan "könnyebb" víz szolgáltatta a földi víz maradékát. Az új, napszélen alapuló elmélet a földközeli Itokawa kisbolygó szemcséinek aprólékos vizsgálatán alapul. Az S típusú aszteroida mintáit a japán Hayabusa űrszonda hozta vissza a Földre 2010-ben. "A Curtin Egyetemen működő világszínvonalú atomszondás tomográfiai rendszer segítségével hihetetlenül részletes információkat gyűjthetünk az Itokawa porszemcséinek felületéről, körülbelül 50 nanométeres mélységig. Azt találtuk, hogy a víztartalmuk alapján körülbelül 20 liternyi jut minden köbméter kőre. " – mondta Luke Daly (Glasgow-i Egyetem). A kutatás nemcsak a földi víz múltjába enged betekintést, de a jövőbeni űrmissziókban is segítségünkre lehet. "A jövőbeni űrkutatás egyik nehézsége, hogy földi készletek nélkül hogyan jutnak majd az űrhajósok elegendő vízhez. " – mondja Daly. "Kutatásunk azt mutatja, hogy ugyanaz az űridőjárási folyamat, amely az Itokawán vizet hozott létre, más légkör nélküli égitesteken is végbement.