27/30 Az évfolyamZh Edzeni való: A zh-ra – technikailag – fel lehet készülni az alábbi linken keresztül: 28/30 Néhány, jellegzetes lépés: 29/30 Programozási alapismeretek 11. előadás vége
A működési elv szemléltetése: Minimumkiválasztásos rendezés Rendezésre egy másik megoldás, hogy mindig megkeressük a tömb legkisebb elemét, majd ezt a legkisebb elemet a tömb elejére tesszük csere segítségével. Nézzük meg, hogyan is menne ez az algoritmus! Első lépésben a teljes tömbben kellene megkeresni a legkisebb elemet. A megtalált legkisebb elemet ki kellene cserélni a tömb első elemével. Így a tömb első eleme lenne a legkisebb elem. Ezután a tömb többi eleme közül (a második elemtől) kellene megkeresni a legkisebb elemet. A megtalált legkisebb elemet kicseréljük a második elemmel. Egyszerű cserés rendezés - [PPT Powerpoint]. Ezután a harmadik elemtől nézve kellene megkeresni a legkisebb elemét a tömbnek, majd a z így talált elemet kellene a harmadik tömbbelemmel kicserélni. Ezt a minimum keresést kellene folytatni egészen az utolsó elemig. Miket kell használnunk az algoritmus során: Szám beolvasása Tömb beolvasása legkisebb elem meghatározása csere algoritmus a tömb elemeinek cseréjéhez tömb kiírása Nézzük meg a program algoritmusát: Legyen szamok egy max 20 elemű egész számos tömb Kiír('Adja meg hány számot szeretne megadni') beolvas(n) ciklus i=1-től n-ig kiír('Adja meg a számot: ') beolvas(szamok(i)) legyen min=i ha szamok(min)>szamok(j) akkor min=j Csere(szamok(min), szamok(i)) kiír(szamok(i)) Az algoritmus első ciklusa a számok beolvasását végzi.
elsővel (ha kell)! Ezután ugyanezt csináljuk a második elemre! … A pirossal jelöltek már a helyükön vannak Végül az utolsó két elemre! Horváth-Papné-Szlávi-Zsakó: Programozási alapismeretek 11. 7/30 Minimum-kiválasztásos rendezés Algoritmus: Minimumkiválasztás az i. -től i=1.. N–1 MinI:=i I Változó MinI, i, j:Egész S:Valami j=i+1.. N X[MinI]>X[j] MinI:=j S:=X[i] X[i]:=X[MinI] X[MinI]:=S N 1 Hasonlítások száma: 1+2+.. +N–1= N 2 Mozgatások száma: 3(N–1) 2013. 26. Egyszerű ceres rendezes . 8/30 Buborékos rendezés A lényeg: Hasonlítsunk minden elemet a mögötte levővel, s ha kell, cseréljük meg! Ezután ugyanezt csináljuk az utolsó elem nélkül! … Végül az első két elemre! A maximum a "felső" végére kerül. A többiek is tartanak a helyük felé. A pirossal jelöltek már a helyükön vannak 9/30 Buborékos rendezés Algoritmus: i=N.. 2, -1-esével j=1.. i–1 X[j]>X[j+1] I S:=X[j] X[j]:=X[j+1] X[j+1]:=S 10/30 Javított buborékos rendezés Megfigyelések: Ha a belső ciklusban egyáltalán nincs csere, akkor be lehetne fejezni a rendezést.
15/30 Javított beillesztéses rendezés A lényeg: Egy elem rendezett. … Az i-ediknél a nála kisebbeket tologassuk hátra, majd illesszük be eléjük az i-ediket; így már i darab rendezett lesz. … Az utolsóval ugyanígy! Horváth-Papné-Szlávi-Zsakó: Programozási alapismeretek 11. 16/30 Javított beillesztéses rendezés Algoritmus: i=2.. N S:=X[i] j:=i–1 ELTE Elem-mozgatás, nem csere! j>0 és X[j]>s X[j+1]:=X[j] j:=j–1 X[j+1]:=S N 1 Hasonlítások száma: N–1 … N 2 N 1 Mozgatások száma: 2(N–1) … ( N 4) 2 2013. Cserés rendezés | C# Tutorial.hu. 26. 17/30 Szétosztó rendezés A lényeg: Ha a rendezendő sorozatról speciális tudásunk van, akkor megpróbálkozhatunk más módszerekkel is. Specifikáció – rendezés N lépésben: Bemenet: NEgész, XTömb[1.. N:Egész] Kimenet: YTömb[1.. N:Egész] Előfeltétel: N0 és XPermutáció(1, …, N) Utófeltétel: RendezettE(Y) és YPermutáció(X) Horváth-Papné-Szlávi-Zsakó: Programozási alapismeretek 11. 18/30 Szétosztó rendezés Algoritmus: i=1.. N Y[X[i]]:=X[i] ELTE ehelyett írhattuk volna: Y[i]:=i!
Például ha elhatározzuk, hogy 3 évre 10 millió forintot fektetünk be egy vállalkozásba, akkor erre az időre lemondunk minden más befektetési lehetőségről (például a pénz bankba helyezéséről és kamatoztatásáról vagy más vállalatokba való helyezéséről). A lehetőségköltség számításakor mindig a legjobb kieső alternatívát kell figyelembe venni. Ha például ez egy 3 évre szóló 10%-os kamatlábú bank betét lett volna (kamatos kamatozással, egyéb költségek nélkül), akkor befektetésünk lehetőségköltsége a banktól kapott kamat: A mikroökonómia a számvitellel (és általában a vállalat-gazdaságtannal) ellentétben a lehetőségköltséget is a vállalati költségek közé sorolja. Változó és állandó költségek [ szerkesztés] Változó költségek azok a költségek, amelyeknek az értékére hatással van a vállalati kibocsátás. Ezzel szemben az állandó költségek vagy fix költségek konstans értékek, tehát függetlenek a kibocsátástól. Rezsi szó jelentése a WikiSzótár.hu szótárban. A költségek ilyen jellegű felbontása mind a mikroökonómiában, mind a vállalat-gazdaságban és a számvitelben nagy jelentőséggel bír.
Például ha a vállalkozás egy általa korábban felvett hitelt fizet vissza, akkor a tőketörlesztés kiadás, a fizetett kamat pedig kiadás és ráfordítás is egyben (hiszen csökkenti az eredményt); de egyik sem tekinthető költségnek, mert nem kapcsolódik termelési tényező felhasználásához. A számvitelben (és néha a vállalat-gazdaságtanban is) a költséget a felhasznált termelési tényezők bekerülési értékének (kissé pontatlanul leegyszerűsítve: vételárának) segítségével számítjuk ki. Ez ellentétes a mikroökonómiai szemlélettel, ahol a tényezők piaci értéke a mérvadó. (Igaz, a termeléselmélet modelljében feltételezzük, hogy a tényezőpiacok egyensúlyban vannak, így a két érték egybeesik – de a valóságban persze többnyire nem így van. ) Önköltségszámítás [ szerkesztés] Részletesebb leírását lásd az Önköltségszámítás című szócikkben. A költség fogalma 3. Az önköltségszámítás olyan tevékenység, amelynek során a vállalat meghatározza egy általa előállított termék vagy szolgáltatás egységére jutó költséget, a termék/szolgáltatás önköltségét.
Tegyük fel, hogy a vállalat 60 értékű eszközt használt fel és 40 értében számolt el kötelezettséget a dolgozóival szemben, ez azt jelenti, hogy az időszakban felhasznált erőforrások értéke 100 (ennyit kellett a felhasznált eszközökért - lásd anyag - kifizetni, illetve ennyit kell majd kifizetni az erőforrás igénybevételéért - lásd munkaerő). Ezt a 100 értékű erőforrást a teljesítmények létrehozása érdekében használtuk fel, amit költségnek nevezünk. A költség tehát a tevékenység érdekében, a működés során felhasznált, igénybevett erőforrások pénzben kifejezett értéke. Másképpen fogalmazva az erőforrások felhasználása költségfelmerülést okoz. (Lásd a 3. 5 ábrát! Átlagköltség – Wikipédia. ) 3. 5. ábra A mérleg és a működési folyamatok kapcsolata termék-előállítás esetében Vegyük észre a mérlegkörben elszámolt és az üzemi körben elszámolt változások kapcsolatát, de a közöttük fennálló eltéréseket is! Ugyanaz az erőforrás okoz költséget, amelynek beszerzését a mérlegben kimutattuk, de ne tévesszük össze a költség és a kiadás fogalmát.
Beszerzési, termelési és értékesítési költségek [ szerkesztés] A költségeket természetesen aszerint is csoportosíthatjuk, hogy a vállalati tevékenység mely fázisában ( beszerzés, termelés, értékesítés) merültek fel. További csoportosítás a számvitelben [ szerkesztés] A tető költségeket számviteli elszámolásuk során további szempontok szerint is csoportosítjuk, például: Költségnemek (megjelenési forma) szerint, ha azt vizsgáljuk, hogy a költség milyen tényező felhasználásához kapcsolódik. Ekkor beszélhetünk: anyagjellegű költségekről – anyagköltség, igénybe vett szolgáltatások költségei, egyéb szolgáltatások költségei; személyi jellegű költségekről – bérköltség, személyi jellegű egyéb kifizetések, bérjárulékok; értékcsökkenési leírásról, egyéb költségekről. Költségszámviteli rendszerek és költségelszámolás. Költséghelyek és költségviselők (elszámolhatóság módja) szerint: ez tulajdonképpen a közvetlen költség–közvetett költség megkülönböztetésen alapul, a közvetlen költségek költségviselő szerint (vagyis ahhoz a termékhez/szolgáltatáshoz, amihez a költség kapcsolható), a közvetettek pedig költséghely szerint (ahhoz a helyhez, ahol a költség felmerült, például üzem, központi irányítás stb. )
Egy termelő vagy szolgáltató költségeinek azon része, amely nem függ (közvetlenül) az aktuálisan előállított termék- vagy szolgáltatás-tömegtől, azaz amit a szervezetnek a tevékenységtől függetlenül mindenképpen ki kell fizetnie. Ilyenek az aktuális bér jellegű kiadások, és a rezsi jellegű kiadások zöme. A kórházak esetében fix költség például a bér, az őrzés-védés díja, és fix költség a villanyszámla nagyobbik része is, amit például világításra költenek.
Ahogyan azt már az előző alfejezetben is láttuk a vállalat vagyonát a mérleg jeleníti meg. A költség fogalma z. A vagyon elemeinek egy része azokból a - készletezhető - erőforrásokból (anyagok, tárgyi eszközök) áll, amelyek a működés során felhasználásra kerülnek. Az ilyen erőforrások beáramoltatása, megszerzése előbb-utóbb pénzeszköz kiáramlással (kiadással) jár. A kiadás időben egybeeshet az erőforrás megvásárlásával (készpénzes vásárlás, ebben az esetben a megvásárolt eszköz, növekedést okoz a mérleg eszközoldalán, amit ugyanilyen összegű pénzeszköz csökkenés ellentételez), de el is térhet attól (halasztott fizetés, ebben az esetben az eszköznövekedéssel szemben kötelezettség növekedés keletkezik, így a kiadás csak később a tartozás megfizetésekor következik be). A rendelkezésre álló erőforrásokat a vállalat a működése során felhasználja, ami a készletezhető (mérlegben kimutatható) erőforrások esetében az erőforrásnak megfelelő eszköz csökkenését, a nem készletezhető (tehát a mérlegben meg nem jeleníthető) erőforrások esetében pedig az erőforrást biztosító, annak igénybevételét lehetővé tevő érdekhordozóval (munkavállaló, szolgáltatást nyújtó) szembeni kötelezettség növekedést fog okozni.
A határköltséggörbe az átlagköltséggörbét annak lokális szélsőértékeiben metszi. Az átlagköltségfüggvény pontosan ott csökkenő, ahol a határköltségfüggvény alatta halad, és pontosan ott növekvő, ahol fölötte. Ahol az átlagköltségfüggvény csökkenő, ott a vállalati tevékenység lokális mérethozadéka növekvő, vagyis méretgazdaságosság áll fenn; ahol a függvény növekvő, ott csökkenő a mérethozadék, így méretgazdaságtalanságról beszélhetünk. Azokon az intervallumokon, ahol az átlagköltség konstans, a mérethozadék is állandó. Ezen hozadéki tulajdonságok miatt az átlagköltséggörbe minimumát optimális üzemméretnek nevezzük. Hosszú távon ez egyben a minimális hatékony üzemméretet is jelenti. Sugárátlagköltség [ szerkesztés] Többtermékes vállalatnál az egy egységre jutó, átlagos költséget sugárátlagköltségnek nevezzük és a következőképpen definiáljuk: ahol y a teljes kibocsátott mennyiség, λ 1, λ 2 stb. pedig az 1., 2. stb. jószágnak az ezen belüli részaránya. Jelentősége [ szerkesztés] Egy jószágot kibocsátó vállalat esetén, ha a jószág ára az átlagköltségnél nagyobb, akkor a vállalat profitja pozitív, ha azzal egyenlő, akkor 0, ha pedig kisebb, akkor negatív lesz; utóbbi esetben a vállalat hosszú távon kilép az iparágból.