Ezekkel jól összegyúrjuk, azután hozzátesszük a kockára vágott szalonnát. Nem túl vastag marhabélbe töltjük, nagyon szorosan, keményre. A végeket spárgával jól elkötjük, és azzal a kolbászt is végig befonjuk, mint a szalámit. Két napi szikkadás után hideg füstre tesszük. Azután hideg helyre rúdra, akasztjuk, egy-két hónap múlva fogyasztható. Grillkolbász készítése és töltése házilag - I. - Húsimádó. Citromos kolbász A nem túl sovány, de nem is túl zsíros húst megdaráljuk, megborsozzuk, reszelt citromhéjjal ízesítjük (öt kiló húshoz egy citrom héját tesszük) s vízzel elkeverjük, hogy könnyen a bélbe tölthessük. Ugyanígy készülhet a fokhagymás kolbász is: citromhéj helyett vagy kevés hagymát, vagy fokhagymalevet teszünk a húshoz, ízesítéséhez ebben az esetben használjunk még paprikát és kevés majoránnát is.
Végig kóstoltattam az egész családdal az első próbálkozásunkat, hogy elég sós, elég fűszeres, nem túl száraz-e a végeredmény, de összességében mindenki elégedett volt. Vasárnap reggel azonban tényleg élesen teszteltünk, amikor mindenki objektíven és éhesen leült a teraszra. Az eredmény meggyőző volt, pillanatok alatt elfogyott fejenként vagy 3-3 szál grillkolbász, és olyan volt, mintha nem is mi csináltuk volna ezeket a fűszeres finomságokat. Mondanom sem kell, hogy ez a poszt még csak kiinduló a grill kolbász projektemhez, vagyis majd érkeznek a saját keverésű fűszerek, az íz és színvariációk - vagyis folytatása következik! Házi füstölt kolbász készítése. Ha valakinek nagyon jó receptje van, azt szívesen látom - és talán meg is csinálom. :-) Köszönet a segítségért a Paprika és Böllérboltnak ( 7623 Pécs, Szabadság u. 54. és 7622 Pécs, Bajcsy-Zsilinszky utca 25. ) Sokan vannak velem a FB-on és az Instagramon is, de aki szeretne ott is követni, annak ajánlom az alábbi linkeket:
2013. február 11. hétfő, 27, 736 Megtekintés A füstölés a húsáru tartósítását szolgálja. A disznóvágás után készített kolbászokat házilag is megfüstölhetjük, azonban nem árt néhány fontos szempontot betartanunk. A legfontosabb, hogy figyeljünk a füst mennyiségére, mert ha túl erős, akkor a hús büdös lesz tőle. A füstölés célja a tartósítás mellett az, hogy jobb íze legyen a kolbásznak. A házi tartósítást úgy érhetjük el vele, hogy a húsban lévő baktériumokat megöli a hő hatásával. A füstölést házilag sem elég egyszer elvégeznünk, a folyamat több napot is igénybe vehet, de akár hetekig is eltarthat. A hőfokot a legszerencsésebb 30 és 50 fok közé beállítanunk. A kolbász "szavatossági ideje" egyenes arányban van a füstölés időtartamával. Ezt azért jó tudni, mert így be tudjuk osztani a házilag készített termékeket. Egy részét, melyet a leghamarabb fogunk elfogyasztani elég rövidebb ideig füstölni. Kolbász füstölése házilag A füst előállításakor nem lesz nehéz dolgunk. A kertünkben található, illetve hasonló eredetű vásárolt faanyag egyaránt alkalmas a célunk eléréséhez.
Hans Burgner azonban látóvá lesz az indulatok asztrál-alvilágában, amelyhez fokozatánál fogva tartozik. A fizikai világ halvány káprázata mögött egy intenzív, borzalmas második birodalom tárul fel előtte fenyegető, érthetetlen jelképeivel. Ha teste nem volna az Elixírrel szupranormális életre átkozva, megölné az elszörnyedés, de így élnie kell a félelem poklában, két világ üldözöttjeként…" Így ír Szepes Mária összefoglalójában, nagyszabású regényéről. "Minden szenvedés, kötés, szerelem, rémület, nyomor, betegség és halál csak képzet. Addig van ereje, míg hitünkkel, gondolaterőnkkel anyagot, testet adunk létéhez. " Szepes Mária A Vörös Oroszlán izgalmas cselekménye négy évszázadot fog át, valójában az alkímia történetét és a keleti filozófia legmélyebb kulcsait rejti olyan keresők számára, akik, ha többször elolvassák, rájönnek, milyen sok s mindig új pszichoarcheológiai rétegre találnak benne. " Bizonyos, hogy engem megrendített a lángolás, amely írása közben váratlanul felgyúlt bennem.
A Vörös Oroszlán 1946-ban jelent meg először, Orsi Mária szerzői névvel, a Hungária kiadásában, kétezer példányban. Nem sokkal megjelenése után, amikor a kiadókat is államosították, begyűjtötték a könyvet, mert felforgató és veszélyes műnek minősítették – minden példányát bezúzták, s negyven évig szerepelt a tiltott kötetek listáján. Íróját, a nem létező Orsi Máriát halálra keresték. Hamvas Béla – aki ekkor a Széchenyi Könyvtárban dolgozott – valami csoda folytán meg tudott menteni négy példányt, amelyek közül egy kijutott Amerikába, hogy ott "főnixmadárként" feléledjen: "Amikor azt hitték, hogy megölték a könyvemet, akkor kezdett el élni" – mondta Szepes Mária, és igaza lett. A mű első német kiadása 1947-ben látott napvilágot. A Vörös Oroszlán 1984-ben született újjá, amikor a már Amerikában élő Püski Sándor publikálta New Yorkban, az eredeti kiadás alapján. Csak néhány becsempészett példány kerülhetett Magyarországra, ugyanis itthon még mindig tiltólistán volt a kötet. 1984-ben Kuczka Péter kijátszotta a cenzúrát, és kiadta rövidítve, fantasyként, a Kozmosz Fantasztikus Könyvek sorozatban.
Mindig is azt érezte magához közelebb állónak, ami későbbi világképében is megjelent. 1931. január 2-án Berlinbe utaztak nászútra, majd három évet töltöttek a német fővárosban. Szepes Mária ezalatt Samuel Gerling professzornál pszichológiát, irodalomtörténetet, összehasonlító vallásfilozófiát tanult, itt alapozta meg későbbi írásaiban visszaköszöntő világképét és gondolkodásmódját ("az összefüggések tudománya"), közben karcolatokat írt az Ullstein Berliner Zeitung im Mittag napilapba. Vizsgáit már nem tudta letenni a közelgő második világháború miatt. Professzorát zsidó származása miatt elhurcolták. 1938. májusában megszületett egyetlen gyermekük, Szepes Miklós Béla, aki 7 hónapos korában, decemberben meghalt. 1939-ben, Tihanyban, egy rózsakeresztes inspiráció hatására hozzákezdett akkor még novellának indult írásához, amely az idők folyamán legismertebb regénye, majd az egyik legkalandosabb életű magyar könyv lett: A Vörös Oroszlán. Ezen a művén öt évig dolgozott. A Vörös Oroszlán végül 1946-ban jelent meg, Orsi Mária szerzői névvel a Hungária kiadásában, 2000 példányban.
Na innentől kezdve utáltam meg a főhősünket és Szepes Máriának nem is sikerült többé megszerettetnie velem. Az elixír képessé tette a fiút az emlékezésre, vagyis nem adott neki örök életet, de újjászületése után képes volt emlékezni az előző életére, az ott elkövetett hibákra és szép lassan fejlődnie addig, amíg ő maga is meg nem értette a Príma Materia jelentőségét, előállításának módját, a legfőbb jóra való törekvés elengedhetetlen akarását. Az alkímia története valójában annak a története, ahogy főszereplő életről életre vándorolva kísérletezik és fejlődik tudásban és jellemben egyaránt. Legalábbis ez a szándék. Én azonban nem tudtam megbocsátani neki a legelső életében elkövetett gyilkosságot és azt, hogy valamennyi életét arra pazarolta el, hogy végre örök életű legyen, megszabaduljon az újjászületés felesleges procedúrájától és lelke szabadon szárnyaljon. Mert mindez nagyon szép gondolat, de valóban mindent és mindenkit fel kell ezért áldozni? És tényleg ez a jó út, ez az amit követnie kell mindenkinek, ha a lelkét föl akarja szabadítani?