Azt gondolta, mindenki a béke oldalán lesz majd, ez egy orosz-ukrán háború, mi pedig magyarok vagyunk, ebből ki kell maradni - mondta Orbán Viktor Székesfehérváron. A baloldal azonban más álláspontra helyezkedett, mert a vezetőjük azt mondta: Ukrajna a mi háborúnkat vívja - tette hozzá a miniszterelnök. Orbán Viktor beszélt a családvédelmi népszavazásról is. Csak a Fidesz tudja megvédeni a családjainkat - mondta a hatalmas tömegnek. "Négy éve is sokan eljöttek, négy éve is nagy győzelem lett a vége. Fehérvár a mi szerencsehozó talizmánunk" – emlékeztetett a miniszterelnök bevezetőjében. Ezután támogatást kért a két jelen lévő fideszes képviselőnek, Törő Gábornak és Vargha Tamásnak. Elmondta: utóbbi dolga a nehezebb, és ha a város belsejében nyer a jobboldal, akkor országosan is fideszes győzelem születik. Orbán Viktor, csakúgy mint négy évvel ezelőtt, leszögezte: eszük ágában sincs bezárni a kampányt, ez a kampányhajrá nyitórendezvénye. Hogy élne meg ennyiből Orbán Viktor édesanyja? | Magyar Hang | A túlélő magazin. Hozzátette: az elmúlt napokban sok millió emberhez bekopogtattak, a Facebookon is megnyomták a kampányt, de a legfontosabb időszak az utolsó napok időszaka.
Mi elvárjuk a tanároktól, elvárjuk az iskolától, hogy ne neveljék át a gyerekeinket. Nem adtuk át a jogunkat soha senkinek, hogy más határozza meg helyettünk, mikor, hogyan kell a gyerekeinket szembesíteni az életnek ezekkel a nagyon nehéz kérdéseivel – magyarázta hozzátéve, ez a szülő dolga, ezt a jogot pedig meg kell védeni, különben elveszik.
Akkor nagyon érzékenyen érintette, ha támadták a fiát. Fontosnak nevezte, hogy a családból senki ne hozzon szégyent a kormányfőre, és megismételte, hogy nagyon büszke a fiára.
A Nagy Függetlenségi Háborúban az ezerszer elátkozott, megvetett, a hagyományaink és kultúránk ellen támadó, ismét hanyatló, rothadó, omló-bomló, gátlástalan, pénzéhes, haszonleső Nyugatot erőst jelképező Facebookot sikerült félmilliárddal megtolni. Orbán Viktor: „szakállas bölcsességek vannak: a sikernek sok anyja van” - Orbán Viktor rendkívüli sajtótájékoztatója – percről percre. No, de ígértem ide egy másik hírt is, íme: További áremelkedésre számít a budapesti albérletpiacon a, amelynek elemzése szerint a 2020-as látványos bezuhanást követően a koronavírus-járvány újabb hullámai már nem igazán ütötték a piacot, így aztán tavaly tavasszal az árak újfent emelkedésnek indultak, és decemberben átlagosan 157 ezer forintot kértek egy fővárosi albérletért. További jó hír, hogy ez még csak előjáték volt, és idén folytatódik a bérleti díjak emelkedése, úgyhogy nyárra meglehet a 170 ezres átlagár is. Úgyhogy a nemzet fővárosban saját lakás nélkül kezdő, önálló életre vágyó napszámosai –10 ezer forintos havi büdzsével vághatnak majd neki az ősszel induló új félévnek. Abból lehet aztán pompás értelmiségi életet élni.
Mint látható az ipari kender termesztése, feldolgozása és felhasználása a magyarság életében évszázadokon keresztül meghatározó gazdasági, kulturális és közösségépítő tényező volt s e hagyomány - korunk piaci igényeire alapozva - korszerű formában újraéleszthető Magyarországon illetve a Kárpát-medencében. Napjaink egyik folyamatosan bővülő trendje a minőségi, tiszta és egészséges életmód iránti igény, mintegy civil mozgalomként hívta életre a kender egyik rég ismert felhasználási módját, az ún. kendermalter vagy újabban elterjedt nevén kenderbeton előtérbe kerülését, melynek világszintű elterjedése, most már Magyarországon is megvetette a lábát. Hosszú útkeresés és előkészületek után 2014. Középpontban a kender: az összefogást és az állami szerepvállalást sürgették Algyőn | KenderHáz. november 5. –én, 12 fővel megalakítottuk a KÖSZI Trade Szövetkezetet, melynek tagsága mára 40 fő fölé emelkedett! Több fejlesztési irányvonalat is lefektetett maga elé a Szövetkezet, de egy közös gyűjtőgondolat áthatotta mindet, mégpedig az egészséges életvitel, táplálkozás és környezettudatos életmód kialakítása és támogatása.
Kender termesztés a Kárpát-medencében A Kárpát-medence kiváló éghajlati adottságainak köszönhetően a magas minőségű kender termesztésének évszázados hagyományai vannak Magyarországon. Bócsa Iván hagyatéka a jövő kender gazdái számára A hazai ipari kender fajták kutatása és nemesítése kapcsán megkerülhetetlen Bócsa Iván említése, aki rendkívül sokat tett a hazai nagyipari kender termesztés világszínvonalú alapjaihoz. A kendernemesítésben kialakította a Kompolti fajtát, amely 1955. A hasznos kender Európában - CK Medijuana. évi állami elismerése óta a legrégibb köztermesztésben lévő fajta. Kifejlesztette az UNIKO-kender fajtát, aminek F1 állománya magtermelésben, F2 nemzedéke rosttermelésben rekorder. Az első hibrid kenderfajta (B-7) kialakítása is az ő nevéhez fűződik, valamint Magyarországon először állított elő egylaki kendert és a világon először hibrid kendert. Fent említett eredményeknek köszönhetően hazánk a 70-es évek elejére a világ legmagasabb minőségű kender rostjait volt képes előállítani, terület arányosan a legnagyobb mennyiségben.
Hozzátette, a problémafeltárás és a jövőkép felvázolása szempontjából rendkívül fontos, hogy Algyőn a kormányzat, az önkormányzatok, a tudomány, a kutatás, a termelők és gyártók egyaránt képviseltették magukat. "Azt látjuk, hogy a világon egyre fontosabbak a természetes anyagok, a biotermesztéssel előállított termékek, óriási kereslet jelent meg ezen a piacon. Kannabisz és kender az Oszmán Birodalomban | Magyar Orvosi Kannabisz Egyesület. A kender kapcsán nem csupán a kötélkészítésre kell gondolni, 25 ezer féle termék készíthető ugyanis ebből a sokoldalú ipari növényből" – mondta el Kakas Béla. A megyei elnök kérdésünkre elmondta, ezen a területen Magyarország világpiaci hátrányainak ledolgozása szempontjából van jelentős szerepe az olyan átfogó, minden szegmenst érintő fórumnak, mint az algyői tanácskozás. "Meg kell ismerni és értelmezni kell a legújabb technológiákat, kutatás-fejlesztési eredményeket, de az is biztos, hogy nemzeti összefogás és támogatás nélkül nem lehet jelentős eredményeket elérni" – közölte az elnök. A megye szerepével kapcsolatban elsősorban a folyamatok koordinálását emelte ki Kakas Béla, hiszen mint elmondta, a fórumon elhangzottak alapján egyértelmű, hogy nem elegendő kizárólag vetőmagban vagy épp rostban gondolkodni, komplex módon kell kezelni a kérdést ahhoz, hogy eredményeket lehessen elérni.
Fonás A fonás legrégibb eszköze a guzsaly, melyet ritkábban a hónuk alá fogtak. A rúd felső részére kötötték a szöszt, melyből bal kézzel eresztette, és állandóan nyálazva sodorta a szálat, míg jobb kezével egyenletesen az orsóra tekerte. A guzsalyok között nagyon sok faragott, gazdagon díszített példányt található, amit a legény ajándékozott szeretőjének. A XVIII. század végén jelent meg a Kárpát-medencében a lábbal hajtható kerekes guzsaly, a rokka. Neve végső soron olasz eredetű, de hozzánk feltehetően német-osztrák közvetítéssel jutott el. Bár e lábbal hajtható szerszámmal azonos idő alatt többet lehet fonni, mégis nehezen terjedt el, és csak lassan szorította háttérbe a guzsalyt. Egyes területeken jóformán meg sem honosodott (Bodrogköz), mert megjelenésekor a kender házi feldolgozása már kezdett háttérbe szorulni. A fonás nemcsak munka, hanem szórakozási lehetőség is, mert mellette nyugodtan lehet beszélgetni. Külön tartottak fonót a növendék, az eladó lányok, a fiatalabb és idősebb asszonyok.
Elsőként a Nagyfa-Alföld Kft. ügyvezetője, Borsi János és Molnár Áron polgármester látta el kézjegyével a Csongrád megyei kenderprogram kapcsán megszületett szándéknyilatkozatot. Nagyfán kísérleti jelleggel idén már vetettek az ipari növényből, az igencsak élőmunka-igényes kultúra újbóli meghonosítása mellett az is célja a társaságnak, hogy minden fogvatartottnak munkát biztosítsanak. Az Algyőhöz tartozó Rákóczitelepen 3, 5 hektáron kezdték meg az ipari kender termesztését, és már a vetési bemutatón elhangzott, hogy a Csongrád Megyei Önkormányzat által életre hívott kenderprogram résztvevői egy szándéknyilatkozatban is megerősítik együttműködési szándékukat. A dokumentumot hét partner írja alá, elsőként Algyő polgármestere, Molnár Áron és a Nagyfa-Alföld Kft. ügyvezetője, Borsi János bv. ezredes látta el kézjegyével, míg a Csongrád Megyei Önkormányzatot Miklós Róbert területfejlesztési referens képviselte. Molnár Áron polgármester emlékeztetett, nagyjából egy évvel ezelőtt kezdtek el foglalkozni az ipari kender termesztésének és feldolgozásának lehetőségeivel, és csatlakoztak a megyei önkormányzat programjához.
Új termékek, új piacok – középpontban az innováció és a fejlesztés Az ipari kenderben látta meg a fantáziát három évvel ezelőtt Folberth Péter is, a szegedi Kender-Tech Innovációs és Fejlesztési Kft. társtulajdonosa és ügyvezetője. Portálunknak elmondta, akkor azt tapasztalták, hogy nemcsak Magyarországon, de a környező országokban sem foglalkoztak ezzel a növénnyel, s annak felhasználási módjaival. Gyakorlatilag néhány tanulmány volt a témakörben, de úgy értékelték, hogy a kitörési lehetőség az innováció és a fejlesztés lehet. Célként azt jelölték meg, hogy olyan feldolgozó technológiákat, olyan új kendertermékeket próbálnak meg kifejleszteni, ami új piacokat is jelenthet az ipari kender számára. A növényt több mint ezer éve használják a magyarok is, ez csak az elmúlt 20-25 évben változott, de ez elegendő idő volt arra, hogy a kenderen alapuló feldolgozóipar teljesen megszűnjön, és a szakértelem is lassan kezd köddé válni. "A kender újrafelfedezése Nyugat-Európához köthető, főként az ökotudatos és a zöld gondolatot zászlajukra tűző társadalmi rétegek igényei generáltak új piacokat.
A finomabb rostok ipari feldolgozásának megjelenésével a kender veszített korábbi jelentőségéből, később a mezőgazdaság strukturális átalakulásai okoztak visszaesést a termesztésében. A rendszerváltás idejére a magyarországi kendertermesztés teljes területe mindössze pár száz hektárra csökkent, pedig a magyar kenderfajták közel sem nevezhetők hétköznapinak. A bevizsgálások során állami minősítésben csak hazai fajta részesült, ami azt jelenti, hogy az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet által vizsgált külföldi fajták közül egy sem akadt, mely eléri a hazai kenderek minőségét. A magyar fajták közül is kiemelkedik az 1954-ben elismert kompolti kender, mely a világon a legmagasabb, 35-38%-os rosttartalommal büszkélkedhet, ami miatt kitűnően alkalmas papír- és cellulózipari célokra. Aki ezek után sem lát fantáziát a rostkender termesztésében, annak érdemes figyelembe vennie, hogy a kender leggyorsabban megújuló természeti erőforrásaink közé tartozik, így a benne rejlő lehetőségek kiaknázásával a környezetünkért és a fejlődésünk fenntarthatóságáért is sokat tehetünk.