További jellemzői: -A lakás panelprogramban felújított 4 szintes 12 lakásos panelház földszintjén található.
A Kossuth és az Agrár egyetem és a belváros is 15 perc séta. Kiváló infrastruktúra: Bevásárlóközpont, Abc, óvoda, iskola, bölcsőde, busz, villamos megálló, piac, gyógyszertár, orvosi rendelő minden 200 méteren belül található Az ingatlan megtekintéshez telefonos időpont egyeztetés szükséges! Az ár alkuképes, hívjon bizalommal! Tovább olvasom expand_more Térkép close Hasonló hirdetések átlagárai a környéken Ez az ingatlan 594, 33 ezer Ft/m² Hajdú-Bihar megye 595 ezer Ft/m² Debrecen 621 ezer Ft/m² Az átlagárat a 40-79 m² közötti, felújított, jó állapotú, közepes állapotú, felújítandó, befejezetlen eladó lakások ára alapján számoltuk ki. Albérlet Debrecen - kiadó panel szoba - Ibolya utca 13. A lakások m² árába az alapterületen kívül az erkély 50%-át is beleszámítjuk. info Lépj kapcsolatba a hirdetővel Danka József Danka Ingatlaniroda Személyi kölcsön ajánlatunk: 1 500 00 Ft - 60 hónapra Raiffeisen Személyi Kölcsön 31 101 Ft/hó THM: 9, 80% Érdekel Jogi tudnivalók CIB Előrelépő Személyi Kölcsön 31 562 Ft/hó THM: 10, 01% Cofidis Fapados Kölcsön 34 879 Ft/hó THM: 14, 90% További ajánlatok arrow_right_alt A hirdetés az érintett szolgáltatások/termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül.
A Református Szeretetszolgálat a Zsinati intézmények fenntartása mellett monitoring feladatokat lát el, szakmai segítséget nyújt a református szolgálatok működésében, támogatja a gyülekezeti diakóniát és a jól működő modellek bemutatását, segíti a diakónia fejlesztését, valamint a felzárkózás ügyét. Párbeszédet folytat a társadalom elesettjeivel és a kormányzattal.
A projekt 2014. április 1- és 2014. december 31. között valósult meg.
oktatás iskola általános iskola
Másnap egy igazolást hoz a banki befizetésről, ami hamisnak bizonyul. A fiú az igazgató segítségével megkötözi, de Fuszulán megszökik. Surgyelánt (George Constantin), a román csendőrt szállásolják el a kunyhóba, amíg nem sikerül kézre keríteni a csalót. A mogorva férfi nagy étvággyal fogyasztja Ábel élelmét. Hamarosan éhezni kezdenek, ezért Surgyelán vadászni indul. Egy sassal tér vissza, ami megöli a macskát és a kutyát is megsebzi. A madár húsa megfekszi a gyomrukat. A csendőr titokban kijár a házból, és nemsokára kiderül, összejátszik a bűnözővel. A tél közepén Ábel apja (Héjja Sándor) hírt hoz, hogy a fiú édesanyja meghalt. Surgyelán és Fuszulán is többször megjelennek. A tüdőbetegsége miatt Ábelnél lábadozó szerzetes rábeszéli a két bűnözőt, adják fel magukat. Ábel tavasszal visszatér a szülőházába, és úgy dönt, inkább a városban próbál szerencsét. Az anyja sírjánál megfogadja, mindig a szegények és elesettek pártján fog állni, bárhová is vesse a sors. Mitől különleges? Az Ábel a rengetegben Tamási Áron azonos című regénye alapján készült.
Egy szép napon Ábel édesapja hazaérkezik az erdőből, és hoz magával egy nyulat vacsorára. Van is nagy öröm, mert a háború utáni nagy szegénységben ritkán jutott ilyen finom ennivalóhoz a család. Az édesapa hazajövetelének azonban nem ez volt az egyetlen célja, hanem az is, hogy megmondja Ábelnek: szerzett neki erdőpásztori munkát a Hargitán. Ábel egy kicsit megijed attól, hogy egy erdei kis házban egyedül kell élnie, de engedelmeskedik a szülei kívánságának. Másnap fel is kerekedik édesapjával, és elindulnak. Visznek magukkal Ábelnek egy kecskét, két tyúkot és egy macskát. Ábel a kis viskóban talál egy kutyát, amit rögtön el is nevez Bolhának. Miután berendezkednek, az édesapa elindul haza, és egyedül hagyja Ábelt a rengetegben. Ábel nehezen alszik el, és egy kicsit fél is, de frissen talált kutyája bátorságot ad neki. Másnap megérkezik a szeredai bankigazgató, aki elmondja Ábelnek a feladatait. Ő árulja a fát az erdőn, a jövedelemmel pedig el kell számolnia, és mindezért ötszáz lej havi fizetést kap.
Tamási Áron gyönyörűséges története ember és természet, ember és ember kapcsolatáról szól. A film helyszíne Erdély az 1920-as években, amely terület az első világháborút követő békeegyezmények alapján ekkor már Romániához tartozik. Ábel, a főhős, egy leleményes tizenéves fiú, akinek szegénységük miatt el kell szakadnia otthonától, szüleitől. Édesapja kíséri el őt a havasokba, ahol a szomszéd város bankjának tulajdonában lévő erdő őreként a kitermelt tűzifa felügyeletét látja el. Odafenn csak önmagára számíthat.
Amit a kenyérirígység árt neki, azt megnyeri e csodálatos vakság révén. Ha irígyelném az erdélyi írót, mert szabadabb – itt is, odaát is – a magyarországinál. Odaát nincsenek akadémiai skatulyák, ideát meg nem rakják beléjük. Szabadon röpköd hát, Istennek hála, ez a sokféle lázadozó, meleg szemű és gonosz szájú gyermek is: Tamási Áron. Gyermek: olyan őszinte és bátor, közel a negyvenedik esztendőhöz, aminők nem tudnak lenni a mi húszéveseink, láncontölt fiatalságukkal. A Helytelen világ tizenegy novellája tizenegy lázadás – vagy háromszorannyi, mert mindegyikből merednek tüskék háromfelé is. S így jó ez: ezért nem lehet skatulyázni, osztályozni, gombostűre szúrni Tamásit; ezért hat tisztán és zavartalanul művészetnek az is, ami benne lázadás. Hét-nyolc esztendős írói pályafutásán csak egyszer volt tendenciózus éa skatulyázható Tamási Áron: egy haragos regényben, amelynek méreganyagát jó volt kiírnia magából, de amelyet én a szó legmagasabb értelmében destruktívnak neveznék, ha jóegynéhányunkont teljesen értelmetlenné nem koptatták volna ezt a szót.
A hétköznap valóságos elemei meseivé válnak, mesealakká a valóságos bankigazgató, a pénztáros, mesealakká Surgyelán, a rabló, akár csak a Bolha kutya, meg a sas madár: vastökké válik a világháborúból visszamaradt bomba, s mesehőssé Ábel is, akit szintén élő emberről, Ladó Lajiról mintázott, a hargitai erdőpásztorról, s akinek egyik írását maga tette közzé az Erdélyi Helikonban. S ezt a mesét olyan csodálatos költőiségű nyelven tudta elmondani, amilyenen még ő sem beszélt korábban. Babits jól látta: Tamásiban népe régi, íratlan kultúrája él és virágzik újra; a romantikus túlzásoktól, a regionális hangsúlyoktól megszabadult, stílusa tárgyilagos, mértéktartó, finom rezdülésű, a Szűzmáriás királyfi balladai stílje epikaivá szelídül, s mégis költői marad. Szabó Dezső kudarcba fulladt álmát is megvalósította, regénnyé emelte a népmesét. Megtalálni látszott a lázongó természetének és a meseszerű, humoros fantáziájának leginkább megfelelő stílust, amelyet a modern és a konzervatívabb ízlés is ünnepléssel fogadhatott.
Bejelentkezés szükséges Téma Beállítások Kapcsoló sablon További formátumok jelennek meg a tevékenység lejátszásakor.