Írásai mások mellett a Qubiten olvashatóak, sőt egy podcast-sorozat is hallgatható vele. Egy darabját megmutatjuk: Fontosabb könyvei: A Lisp programozási nyelv; Műszaki Könyvkiadó, 1989; szerk. Zimányi M., Kálmán L. és Fadgyas T. ; Kálmán László–Nádasdy Ádám: Hárompercesek a nyelvről; Osiris, Bp., 1999; Magyar leíró nyelvtan. Mondat tan I. Budapest, 2001. Szerk. Kálmán László; Kálmán László–Rádai Gábor: Dinamikus szemantika; Osiris, 2001; Konstrukciós nyelvtan, Tinta Könyvkiadó, 2001; Kálmán László–Trón Viktor–Varasdi Károly: Lexikalista elméletek a nyelvészetben, Tinta Könyvkiadó, 2002; Kálmán László és Trón Viktor: Bevezetés a nyelvtudományba, Tinta Könyvkiadó, 2005; Magyar nyelv; szerk. Kálmán László, Kerner Anna; Raabe, 2006; Kálmán László–Trón Viktor: Bevezetés a nyelvtudományba; 2. bőv. kiad. ; Tinta, 2007; Papers from the Mókus conference; szerk. Kálmán László; Tinta, 2008; Orsós Anna–Kálmán László: Beás nyelvtan; MTA Nyelvtudományi Intézete–Tinta, 2009. Előadásai többek közt a Nyelvtudományi Kutatóközpont oldalán elérhetőek.
Ahelyett, hogy elismernék, hogy sokféleképpen elemezhető, szemlélhető jelenségekről van szó, amiknek sokszor éppen ebben rejlik az érdekességük, fontosabbnak tartják, hogy az iskolai »tananyag« (és persze a pedagógus, aki azt közvetíti) az »igazság« letéteményese legyen, hiszen minek tanulnánk meg olyasmit, ami nem is biztos, hogy »igaz«? Az egész iskola és a tanulás fogalmának átértékelésére lenne szükség ahhoz, hogy ezt a szemléletet leválthassuk arra, ami a tudományéhoz közelebb áll. " Kálmán László Kókusz kutyájával együtt a szerkesztőség rendszeres kedves vendége volt. Szomorúan búcsúzik tőle a Qubit szerkesztősége.
Ám ugyanúgy szóba kerültek nyelvi-társadalmi és közéleti témák, valamint a politikai nyelvhasználat érdekesebb fordulatai. Kálmán László nevével szerzőként az olvasók rendszeresen találkozhattak a Magyar Narancs hasábjain is. Kálmán László 1957. november 24-én született Budapesten, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájában 1976-ban érettségizett. Az ELTE Bölcsészettudományi karán spanyol nyelv és irodalom szakon, valamint általános és alkalmazott nyelvészet szakon tanult tovább, 1981-ben szerzett diplomát. 1981 és 1983 között a budapesti Filmtudományi Intézet munkatársaként dolgozott, közben 1983-ban bölcsészdoktori diplomát szerzett, majd 1985-ben a Salzburgi Nyári Egyetemen fonológiát hallgatott. 1984–87 között az MTA Nyelvtudományi Intézetének Tudományos továbbképzési ösztöndíjasa volt. 1986-ban elnyerte a Boursier de la Confédération kutatói ösztöndíját, és egy évet töltött Genfben. Hazatérése után az MTA Nyelvtudományi Intézete foglalkoztatta 1991-től egészen 2000-ig. Ezután egy éven át ismét külföldön folytatta munkáját docensként Amszterdamban számítógépes nyelvészet szakon 1992-ig.
2006-2008. Bevezetés a nyelvtudományba MTA-ELTE Elméleti Nyelvészet Szakcsoport 1989-1990. Nem-lineáris fonológia 1990- Dinamikus szemantika 1990- Terepmunka, magyar, beás, siketek jelnyelve. 1990- Számítógépes ismeretek, (Lisp, TeX, C). 1993-1997. Diskurzus-szemantika 1993- Formális szemantika 1993- Konstrukciós nyelvtan 2000- Magyar leíró nyelvtan 2000- A nyelvészet területei 2000- Számítógépes nyelvészet 2000- Számítógépes lexikon-modellek 2004- A formális szemantika logikai alapjai 2004- Beás leíró nyelvtan [3] 2006- Bevezetés a nyelvtudományba 2006- Informatika Könyvek [ szerkesztés] A Lisp programozási nyelv; Műszaki, Bp., 1989; szerkesztők: Zimányi M., Kálmán L. és Fadgyas T. ISBN 9631081834 [4] Kálmán László–Nádasdy Ádám: Hárompercesek a nyelvről; Osiris, Bp., 1999 (Osiris könyvtár Nyelvészet) Magyar leíró nyelvtan. Mondattan I. Budapest, 2001. Szerkesztette: Kálmán László Kálmán László–Rádai Gábor: Dinamikus szemantika; Osiris, Bp., 2001 (Osiris könyvtár Tertium non datur) Konstrukciós nyelvtan, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2001.
Kálmán László Kálmán László Életrajzi adatok Született 1957. november 24. (61 éves) Budapest Ismeretes mint nyelvész Nemzetiség magyar Állampolgárság magyar A Wikimédia Commons tartalmaz Kálmán László témájú médiaállományokat. Kálmán László ( Budapest, 1957. november 24. –) nyelvész, a nyelvtudomány kandidátusa, tudományos főmunkatárs, az ELTE BTK Elméleti nyelvészet szakcsoportjának docense, Kálmán C. György irodalomtörténész testvére. A közéletben elsősorban 2007-ben lett ismert, amikor ellenindítványt nyújtott be a Fidesz–KDNP népszavazási kezdeményezéséhez. [1] [2] Életpályája [ szerkesztés] Középfokú tanulmányait az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájában végezte francia – orosz tagozaton, és ebben az intézményben tett 1976-ban érettségi vizsgát. Az érettségi után az ELTE Bölcsészettudományi karán tanult tovább, spanyol nyelv és irodalom szakon, valamint általános és alkalmazott nyelvészet szakon, ahol 1981-ben szerzett diplomát. 1981 és 1983 között a budapesti Filmtudományi Intézet munkatársaként dolgozott, közben tanulmányait folytatta, és 1983-ban bölcsészdoktori diplomát szerzett, majd 1985-ben a Salzburgi Nyári Egyetemen fonológiát hallgatott.
(Hozzáférés: 2010. október 27. ) [ halott link] Kálmán László: a nyelvművelés áltudomány, 2009. augusztus 5. Csúsztatás miniszter-módra, 2009. október 12. Kövér mondatok: Értelmezhetetlen kifejezések, Népszabadság, 2009. október 16. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] MTA Nyelvtudományi Intézet Kálmán László Kálmán László a nyelvész További információk [ szerkesztés] Szakmai életrajza Kálmán László olvasói levele Leállt a nyomozás Kálmán László nyelvész ügyében A láthatatlan hadsereg A pincei bogár visszavág Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Nyelvészet Nemzetközi katalógusok ISNI: 0000 0001 1623 8935
Angol, francia, spanyol, holland, német és orosz nyelven beszélt. Számos tudományos publikáció, nyelvészettel kapcsolatos könyv fűződik a nevéhez. Nádasdy Ádámmal együtt szerkesztője volt a Klubrádió Szószátyár című műsorának. Cikkeiben és rádióműsorában nemcsak a magyar és más nyelvek érdekességeivel foglalkozott, hanem a politikai nyelvhasználattal is. Tudományos munkássága nemcsak az emberi, hanem a programozási nyelvekre is kiterjedt.