Hogy ez jó vagy sem, azt döntse el mindenki maga. 09:36 Hasznos számodra ez a válasz? 5/13 A kérdező kommentje: Azért az emberek is érthetnek egy kicsit a politikához gazdasághoz is nem? Nem csak a kormány tagjai! Nekem pl. jogász diplomám van+pénzügy-számviteli ügyintéző OKJ-s szakmám. Így azért a jogi és pénzügyi folyamatokat át bírom látni! Illiberális demokracia fogalma . 6/13 anonim válasza: 100% Erősen kétlem, hogy egy jogi diplomával nem jutottál volna el addig, hogy beírod a keresőbe és kidobja, hogy ki használta először ezt a fogalmat és pontosan mire gondolt. 11:50 Hasznos számodra ez a válasz? 7/13 A kérdező kommentje: hasonló a diktatúrához! Szerintem amúgy nem illiberális demokrácia amit Viktor folytat, hanem már diktatúrára hajaz! 8/13 anonim válasza: Nálam a Liberalizmus legfőképp a gazdaságban ütközik ki. Én híve vagyok a normális privatizációnak, az állami szerepvállalás csökkentésének a gazdaságban/szolgáltatásban. Persze ehhez normális keretrendszer kéne, ami normálisan felügyeli a folyamatokat, és bizonyos dolgokat szabályoz.
Kompendium, 408-409). Az "illiberális demokrácia" ezzel szemben olyan elvekre alapozódik, amelyeket az Egyház az elmúlt évszázadban elutasított. Érdemes felidézni a keresztény társadalmi tanítás néhány fontos elemét, hogy lássuk a köztük és az "illiberális demokrácia" eszméje között feszülő ellentétet. 1) Az egyház mindenkori tanítása szerint a jog uralkodik az uralkodók fölött, vagyis "lex facit regem, non rex facit legem. " Ezért a választók többségének akaratára való hivatkozás nem állja meg a helyét akkor, amikor a közjót érintő kérdésekről van szó. Orbán Viktor megírta a néppárti bölcseknek, mit jelent az illiberális demokrácia | 168.hu. A jogrend magában foglalja a törvény előtti egyenlőség elvét is, beleértve a kisebbséghez tartozókat. Az a többség, amely a törvények fölé helyezi magát, éppen olyan zsarnok, mint egy ókori türannosz, egy középkori kiskirály vagy egy keleti despota. "Ne feledjük, hogy a demokratikus államban, ahol a döntéseket rendszerint a közakarattal választott képviselők többségi alapon hozzák, a kormányzatra az a kötelezettség is hárul, hogy országuk közjavát ne csupán a többség által meghatározott irány alapján szabják meg, hanem legyenek tekintettel a civil közösség minden tagjának tényleges javára, ideértve a kisebbségi helyzetben élőket is" ( Kompendium, 169).
Levélben válaszolt Orbán Viktor az Európai Néppárt által felállított bölcsek tanácsa kérdéseire – derül ki a Népszava cikkéből. Illiberális demokrácia fogalma fizika. A háromtagú testületet a Fidesz tagságának a felfüggesztése után hozták létre, hogy tájékozódjon, összeegyeztethetőek-e az Orbán Viktor alakulata által vallott nézetek a konzervatív pártcsalád és az Európai Unió alapértékeivel. Mivel néhány személyes találkozó már meghiúsult, a néppárti bölcsek levélben fordultak a miniszterelnökhöz, először is azt firtatva, miért kampányol az Európai Néppárt és az EU ellen. erre Orbán Viktor úgy válaszolt, azért, mert a nyílt párbeszédet szeretik. A néppárti bölcsek – Herman Van Rompuy, az Európai Tanács volt elnöke vezeti, rajta kívül még Hans-Gert Pöttering volt EP- és EPP-elnök, illetve Wolfgang Schüssel volt osztrák kancellár – kíváncsiak voltak arra is, mit jelent az illiberális demokrácia fogalma, amire Orbán Viktor azt írta, kereszténydemokrata, hisz a család alapvető fontosságában, és abban, hogy a magyar kultúra alapja a kereszténység, egyébként pedig migránsellenes.
Ennek a tapasztalatnak az egyetemes felismerése az evangéliumi aranyszabály: "Amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is tegyétek velük" (Mt 7, 12, Lk 6, 31). Ugyanakkor az aranyszabály, amely egyben az igazságos társadalom alapszabálya is, éppúgy következik a természeti törvényből, mint az evangéliumból, és az idők során különböző módon nyert megfogalmazást. Az evangélium megjelenése előtt például így: "amit te nem szeretsz, azt másnak se tedd" (Tób 4, 15), a 18. századtól kezdve pedig gyakran ehhez hasonlóan: "az én szabadságom határa a másik szabadsága". Az aranyszabály különböző megfogalmazásai nem állíthatók szembe egymással a természettörvény és a keresztény tanítás torzulása nélkül. 5) A kereszténységtől idegen az a gondolat, hogy a nemzeti politika célja egy sikeres nemzetállam megteremtése a nemzetek közötti versenyben. Nem illiberális, inkább beteg ez a demokrácia | 24.hu. A keresztény tanítás szerint minden egyes ember és minden egyes nép egyenlő. A különböző népek és nemzetek az isteni gondviselés ajándékai, sajátos kultúrájuk segíti az emberi méltóság kiteljesedését.
14:00 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Az illiberális demokrácia és az emberi személy méltósága – Egyház és Társadalom. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
(Pl amit az ÁPV zrt csinált, az nem Liberalizmus, az kilóra eladás, és károkozás) Szerintem minél jobban túlszabályoznak valamit, az annál szarabb. Mert az kormány sokszor nem tud lereagálni olyan dolgokat amit a piac igen. Az hogy "mentálisan" is egyet értek a Liberalizációval, az vita tárgya. Kérdés mit értünk Liberalizmus alatt. Az hogy zsangával rohangálnak 12 éve hülye gyerekek, no azt nem.. 13:37 Hasznos számodra ez a válasz? 9/13 anonim válasza: ma 12:54 Viktor még csak nem is Jobboldali, azh hogy sokszor kimondja: "Nemzeti" az nem tesz jobboldalivá. De az hogy államosítok minden, meg beleszólunk mindenben az 1x a diktatórikus rendszereket idézi, másrészt ha nem diktatúra akkor olyan kőbaloldali intézkedések, amit le sem lehet mosni. 13:39 Hasznos számodra ez a válasz? 10/13 anonim válasza: 100% A terjesztője elmeállapotának mértékegysége. A kitaláló a politikához nem akar érteni, a nézetrendszerekről azt hiszi, bármi összeilleszthető, és vicces akart lenni. Illiberális demokrácia fogalma ptk. Sajnos szegénykém már a vicc fogalmát se ismeri.
A nép igényelte a szabadságot, – véli Vesna Pusić. Hozzátette azonban, hogy a régi rezsimekből nemcsak a szabadság hiányzott, hanem a nemzeti identitás kifejezése is, valamint nagyon gyenge volt a demokratikus politikai kultúra, amelynek a feltételei a régi demokráciákban évszázadok alatt alakultak ki. Szintén nagy problémát jelentett a biztonság és az instabilitás, erre pedig a tekintélyelvűség egy, a kelet-európai politikai kultúrában jól ismert receptnek számít. Az eredetileg szociológus Pusić úgy véli, hogy az összes kelet-közép-európai, korábban egypártrendszerű ország előbb-utóbb át fog haladni az illiberalizmus szakaszán. Horvátország jelen pillanatban úton van ahhoz, hogy beteg demokráciává váljon. A kérdés az, hogy ebből a szakaszból sikerül-e erősebb, fejlettebb demokráciaként kiemelkednünk vagy olyan társadalommá válunk, ahol a bigottság, a kirekesztés, a sovinizmus és a diszkrimináció a norma? Fotó: / Bielik István Nem szabad meghajolni A beteg demokráciák egyik fontos jellemzője, hogy létrejön a többség terrorja és csökkennek a különféle (etnikai, politikai, oktatási) kisebbségek jogai és ez ellen nem könnyű harcolni.
A fény kettős természete. Fény és anyag kölcsönhatása (10. t by Mariann Sasdi
A fény kettős természete - fizika középiskolásoknak - YouTube
1/7 anonim válasza: 66% Részecske és hullám, nem? 2015. máj. 28. 21:48 Hasznos számodra ez a válasz? 2/7 anonim válasza: Ahogy az előző írja. Viszont, ha be írod google-ba, hogy "a fény kettős természete", akkor szintén rájöttél volna. 2015. 22:16 Hasznos számodra ez a válasz? 3/7 anonim válasza: 0% Milyen "részecske" meg "hullám"? Világít meg melegít, ennyi. Semmi fizika. 22:19 Hasznos számodra ez a válasz? 4/7 anonim válasza: Akkora egy baromság ez a gondolatmenet, valójában minden az égegyadta világon kettős természetű részecske és hullám is egyben. Miért az elektron, proton, neutron, vagy a még kisebb részecskék mik, talán nem hullámok amikor nincs is ott ott semmi csak hullámok interferencia sűrűsége. Minden csak attól függ milyen messziről nézed. 29. 01:46 Hasznos számodra ez a válasz? 5/7 Hominida válasza: 100% #4, azért, mert igaznak fogadjuk el a de Broglie-hipotézist, és megengedjük, hogy az elektron vagy akár a proton is kettős természetű, mindez akkor sem teszi hamissá a fény kettős természetéről szóló alapfokú megállapítást.
A fény hullámhossza az ilyen mintákból kiszámítható. Maxwell az 1800-as évek második felében a fényt elektromágneses hullámok terjedéseként magyarázta egyenletei felállításával. Ezeket az egyenleteket kísérletileg igazolták és Huygens elképzelése széles körben elfogadottá vált. Thomson és az elektron [ szerkesztés] A 19. század zárásakor, az atomelmélet ügye, miszerint az anyag elkülöníthető részecskékből, vagy atomokból áll, jól megalapozott volt. Az elektromossággal – amiről eleinte azt gondolták, hogy folyadék – kapcsolatban megértették, hogy az elektronokból áll, ahogy azt omson demonstrálta bedolgozva Rutherford munkájába, aki katódsugarak felhasználásával azt kutatta, hogy elektromos töltés hatol át a vákuumon a katódról az anódra. Röviden, kiderült, hogy a természet részecskékből áll. Ugyanakkor a hullámok tulajdonságait is jól ismerték, az olyan jelenségekkel együtt, mint a szórás és az interferencia. A fényt hullámnak gondolták, amint Thomas Young kétréses kísérlete és az olyan jelenségek, mint a Fraunhofer-szórás világosan demonstrálták a fény hullámtermészetét.
Keresés Súgó Lorem Ipsum Bejelentkezés Regisztráció Felhasználási feltételek Hibakód: SDT-LIVE-WEB1_637845955924508882 Hírmagazin Pedagógia Hírek eTwinning Tudomány Életmód Tudásbázis Magyar nyelv és irodalom Matematika Természettudományok Társadalomtudományok Művészetek Sulinet Súgó Sulinet alapok Mondd el a véleményed! Impresszum Médiaajánlat Oktatási Hivatal Felvi Diplomán túl Tankönyvtár EISZ KIR 21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3. 1. 1-08/1-2008-0002)
A fizikai optikában az intenzitáseloszlást az interferencia segítségével magyaráztuk: ha a két résből, mint két pontszerű hullámforrásból érkező hullámok azonos fázisban találkoznak (mert útkülönbségük a hullámhossz egész számú többszöröse), akkor erősítik egymást, ha ellentétes fázissal találkoznak (mert útkülönbségük a félhullámhossz páratlan számú többszöröse), akkor kioltják egymást. Fényinterferencia kettős résen (Young-kísérlet) Fényinterferencia egy-egy résen (Young-kísérlet) Képzeljük el, hogy nagyon erősen lecsökkentjük a kettős résre érkező fény intenzitását. Ilyenkor az ernyőt nem használhatjuk, mert olyan gyenge az interferenciakép, hogy nem látunk semmit. Ehelyett az ernyő helyén helyezzünk el nagyon sűrűn fényérzékelő műszereket (detektorokat), melyek azt érzékelik, hogy arra a helyre hány foton érkezik. Kezdetben csak azt vehetjük észre, hogy a detektorok hol itt, hol ott szólalnak meg, azaz fotonok véletlenszerű becsapódását észlelik. Hosszú ideig tartó méréssel végül is a fotonszámláló detektorok adataiból eloszlásfüggvényt készíthetünk.
Azt mondhatjuk, hogy a becsapódó fotonok valószínűségi eloszlása ugyanaz, mint amit az interferencia alapján számítottunk ki. Nem tudjuk megmondani, hogy a következő foton hova csapódik be, csak annyit mondhatunk előre, hogy egy adott helyen mekkora valószínűséggel várható foton érkezése. A kvantumfizikai leírásra éppen ez a jellemző. Az adott kezdőfeltételekből (bármennyire is jól ismerjük azokat) nem tudunk biztos előrejelzéseket tenni a bekövetkező eseményre, mint ahogy azt a klasszikus mechanikában megszoktuk. Csak valószínűségi kijelentéseket tehetünk. Furcsa következménye ez a részecske-hullám kettősségnek. A kettős réssel végzett kísérlet során, csökkentsük a résekre eső fény intenzitását tovább, már csak átlagosan egy foton érkezzen rájuk másodpercenként. Hosszú idő után a fotonszámlálók adataiból mégis kirajzolódik az interferenciát mutató eloszlás. Jogosnak látszik azt feltételezni, hogy minden egyes foton vagy az egyik, vagy a másik résen haladt át (átlagosan a fotonok fele az egyiken, másik fele a másikon).