H: Az élő Isten után szomjazik lelkem, * mikor jelenhetek meg Isten színe előtt. E: Küldd el világosságodat és hűségedet, * hogy azok vezessenek szent hegyedre és a te hajlékodba. E: Odalépek Isten oltárához, † örömöm Istenéhez, * citeraszóval magasztallak téged, én Uram, Istenem, Zsolt 41, 2, 3;42, 3. 4 EVANGÉLIUM ELŐTTI VERS Az Úrban bízom: az ő igéjében remélek, † mert az Úrnál az irgalom, * és bőséges nála a megváltás. Zsolt 129, 5. 7 – 6. tónus. † EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből Jézus Krisztus küldetése nemcsak a zsidókhoz szól, hanem a pogányokhoz is. A názáreti zsinagógában Jézus így beszélt a néphez: "Bizony mondom nektek, hogy egy próféta sem kedves a maga hazájában. Váci Egyházmegye. Igazán mondom nektek, sok özvegy élt Izraelben Illés idejében, amikor az ég három évre és hat hónapra bezárult, úgyhogy nagy éhínség támadt az egész Földön. De közülük egyikhez sem kapott Illés küldetést, csak a szidoni Száreptában élő özvegyasszonyhoz. Ugyanígy Elizeus próféta korában is sok leprás élt Izraelben, s egyikük sem tisztult meg, csak a szíriai Námán. "
Isten mindent megad, amire szükséged van! április 6. szerda "Aki tulajdon Fiát nem kímélte, hanem mindnyájunkért odaadta, hogyan ne ajándékozna nekünk vele együtt mindent? " (Róma 8:32) Müller György az Egyház lelki óriásai közé tartozik. Érdemes elolvasnod az élettörténetét. Újra és újra óriási szükséggel kellett szembenéznie, ilyenkor imádságban Istenhez fordult, hivatkozott ígéreteire, és hatalmas csodákat élt át. A nagy hit azonban nem egyik napról a másikra jön létre, egy életen át tartó Istennel járás közben alakul ki. Müller azt mondta: "Hitem ugyanaz a hit, amely minden hívőben megtalálható. Az elmúlt huszonhat évben apránként növekedett. Sokszor, amikor beleőrülhettem volna az aggodalomba, békességem volt, mert lelkem hitte Isten ígéreteinek igazságát. Isten Igéje és Isten egész jelleme, melyet abban kinyilatkoztatott, minden kérdést elcsendesít. Változhatatlan szeretete és végtelen bölcsessége megnyugtatott. Tudtam, hogy Isten képes és hajlandó arra, hogy megszabadítson. Mai napi olvasmány magyar. Meg van írva: »Aki tulajdon Fiát nem kímélte, hanem mindnyájunkért odaadta, hogyan ne ajándékozna nekünk vele együtt mindent?
Tudjuk, hogy az Istent szeretőknek minden javukra válik, azoknak, akik az ő végzése értelmében arra hivatottak, hogy szentek legyenek. Mert akiket eleve ismert, azokat eleve arra is rendelte, hogy hasonlók legyenek Fia képmásához, s így ő elsőszülött legyen a sok testvér között. Akiket pedig eleve elrendelt, azokat meg is hívta; és akiket meghívott, azokat megigazultakká is tette; akiket pedig megigazultakká tett, azokat meg is dicsőítette. Napi Ige Katolikus. Férje, Manassze ugyanabból a törzsből és családból származott, meghalt az árpaaratás idején. Felügyelt a mezőn a kévekötőkre, a tűző nap érte a fejét, ágynak esett és meghalt Betúliában, az ő városában. Eltemették atyáihoz a mezőn, amely Dótain és Balámon között van. Judit özvegyen élt házában három éve és négy hónapja. Egy kis szobát rendezett be háza tetején, csípője körül szőrzsákot viselt és özvegyi ruhát öltött magára, 6 mindennap böjtölt özvegysége óta, kivéve a szombat előestéjét, a szombatot, az újhold előestéjét, az újhold napját, az ünnepnapokat és Izrael házának örömünnepeit.
Zsoltár: Zsolt. 78, 1-5. 8-9 Pogányok törtek örökségedre, Istenünk, † szent templomodat gyalázat érte, * Jeruzsálemet romba döntötték. Szolgáid holttestét az ég madarainak eledelül adták, * s a föld vadjainak híveid testét. Vérüket úgy ontották Jeruzsálem körül, mint a vizet, * és nem volt, aki eltemesse őket. Mai napi olvasmányok. Gyalázattá lettünk szomszédaink előtt, * kinevetnek és csúfolnak a körülöttünk lakók. Meddig még, Urunk? † Vég nélkül haragszol? * Haragod úgy lángol, mint a tűz? Ne emlékezzél atyáink vétkeire, † irgalmaddal siess elénk, * mert igen nyomorultak lettünk. Segíts rajtunk, szabadító Istenünk, † neved dicsőségéért ments meg minket, * és nevedért bocsásd meg bűneinket. Ments meg minket, Urunk, * neved dicsőségéért!
Külső hivatkozások [ szerkesztés]
fizetik a kollégiumot, meg amíg nem távoktatás volt, akkor utaltak pénzt kajára mikor Pesten voltam. Csak ezt sem bírják felfogni hogy ezzel nincs letudva a törődés. Hiába utalnak pénzt, mikor mondjuk 5 vizsgám van egy héten, tiszta ideg vagyok, aztán lebasznak hogy egész nap a gép előtt ülök (tanulok egyetemen, meg dolgozok is mindkettő programozás). Inkább ne adnának semmire pénzt, meg ne utalnának, csak viselkednének normálisan. Úgyérzem hogy velük sem törődtek, meg beszélgettek rendesen, meg nem volt annyi pénzük, ezért csak betanulták valahonnan, hogy akkor biztos így kell bánni a 21 éves gyerekeddel. Valaki ajánlana jó könyveket? (A krimiket szeretem leginkább, nem mintha annyit olvastam volna, hogy az reális képet adjon az ízlésemről, lent a könyvek amik tetszettek) : hungary. Meg mindig találnak valamit amiért be lehet szólni. Ha kivittem a szemetet meg kipakoltam a mosogatót meg minden, akkor tesóm kint hagy 2 poharat, és akkor már senki sem csinál semmit, közben meg egész nap dolgoztam vagy tanultam. Amit a legjobban utálok, hogy azért a munkahelyükön meg menőznek vele hogy a gyereküknek így meg úgy jól megy az egyetem, meg ilyen olyan munkája van. Aztán meg mikor mondom hogy egész nap dolgoztam azért nem érek rá, akkor annyi a válasz apámtól, hogy: "nem muszáj dolgozni, magadnak csinálod".
Február közepén, késő délután ─ bizonyosan péntek volt ─, valamikor egy fiatalember szállott le a váradi peronon. Kezében esőernyő és kopott kézitáska ─ összes ingóságai ─, szívében öreges keserűség és örökös illúzió. Egy aszkéta komorsága az arcán és egy bohém csöndes derűje a szívében. Hogy mondjam el szüleimnek, hogy pszichológushoz megyek? : hungary. Ingóságai között a legértékesebb holmik, a levelek voltak, amelyeket Ady Endre, Babits Mihály és egyéb költők váltottak vele. A szegény és becsületes ifjút egy másik poéta ─ mert persze, ő is poéta volt ─ várta. Az ifjú előtt egy helyettes tanári állás nyílt meg e városban, egyebekben egyelőre teljesen bizonytalan volt. Nem tudta, hol is fog megszállani, hol fog vacsorázni, egyáltalában nem volt bizonyos a jövőt illetőleg semmiben, de azt tudta, hogy ő nem hiába jött ide, hogy itt egy kis irodalmat kell csinálni, egy kis forradalmat, valami újat és önzetlent, azután tovább menni, új állás után nézni, új városba, talán a magyar Délre, talán a magyar Északra, ahol üresedés lesz. (Mert élni kell, és ha már diplomát szerzett az ember, tanári oklevelet ─ elég könnyelműség egy magyar poétától ─, hát lehetőleg a diplomából kell megélni, ha lehet.