1939-ben megkapja A fából faragott királyfi Tündérét Harangozó Gyula első változatának premierjén, 1941-ben – újabb mérföldkőként – átveszi Szalaytól a Seherezádé címszerepét. Harangozó és Milloss ezután már kifejezetten Ottrubay alkatára koreografálja a főszerepeket, s lassan a teljes repertoárt birtokba veszi. Szalay Karola 1941 nyarán férjhez megy Olaszországba, 1943 tavaszán meghal Vera Ilona, a társulat másik vezető szólistája. Ottrubayn kívül csak az elsősorban csípőre tett kezű, pörgő-forgó magyar menyecskeként jeleskedő Bordy Bella marad a főszerepek eltáncolására. Esterházy pál mária lajos antal. Ekkor első magántáncossá nevezik ki. Kideríthetetlen, ki vagy mi indította el azt a legendát, miszerint Ottrubay az egyetlen magyar primabalerina assoluta. Ilyen titulus a hazai balettéletben sosem létezett, magyar megfelelője, az első magántáncosnő annál inkább. Ezt a címet korábban is viselték már, Müller Katica és Ptasinszky Pepi neve szerepel az iratokban. Az igazgatói-miniszteri gesztus ettől függetlenül jelentős, nyilvánvalóan nemcsak a ragyogó táncosnőt, hanem a közjogi méltóság fedhetetlen erkölcsű lányát is jutalmazták.
1946-ra azonban a burgenlandi Esterházy-birtokot lefoglalták a szovjetek, és az itthoni vagyon is veszélybe került. Így az esküvő is szűk családi körben zajlott, az újságok házasság rovatában sem foglalt el három sornál többet. A párt még Auguszta főhercegnő mutatta be egymásnak, az ostromot az Ottrubay család már a herceg védelme alatt vészelte át a Várban. Az álomházasság azonban igen hamar drámába torkollott. A herceget 1948 karácsonyán letartóztatták, a Mindszenty-per egyik fő vádlottjaként tizenöt év börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték. Nem sokkal később a nyugdíjas korú Ottrubay-szülőket is kitelepítették. A primabalerina, nemrég még egy ország dédelgetett kedvence, magára marad. Esterházy Pál (egyértelműsítő lap) – Wikipédia. Jövedelem, család és mindenféle biztonság nélkül él. Férjét egy ideig látogathatja, majd ezt is megtiltják számára. Életének ez a szakasza rekonstruálhatatlan. Ha meg is próbált visszakerülni az Operaházba, Tóth Aladár semmiképp sem vehette volna fel egy főnemes hitvestársát. Helyét egy új és éhes generáció tagjai töltik be, Csinády Dóra, Kováts Nóra, Lakatos Gabriella és Pásztor Vera.
1931-ben Esterházy a Csehszlovák Köztársasági Magyar Népszövetségi Liga vezetője lett, ez az Egyesült Nemzetek keretében működött. Egy év múlva, 1932. december 11-én az Országos Keresztén...
Alapanyaga a liszt és valamilyen zsiradék (sertészsír, olaj, vaj, margarin). A fölmelegített zsiradékban a lisztet átforrósítjuk, illetve megpirítjuk, majd a tűzről lehúzva bőséges mennyiségű hideg vízzel, tejjel vagy csontlével csomómentesre keverjük, és állandó keveréssel a sűrítendő ételhez öntjük, újra forraljuk. A felforrósított kb. 2 dkg zsiradékba 1-2 kanál lisztet teszünk, állandó keverés mellett megpirítjuk. A sűrítés tejben áztatott pékáruval eredete. A rántást különféle fűszerekkel ízesíthetjük. A vöröshagymát a liszttel együtt fonnyasztjuk meg, a fokhagymát és a fűszerpaprikát azonban akkor tesszük bele, amikor a tűzről már lehúztuk, különben könnyen megég, s az ételnek kellemetlen, kesernyés ízt ad. receptek ebben a témában Világos rántás (Fehér rántás) A lisztet a zsiradékkal fehér habzásig összemelegítjük. Akkor használjuk, amikor az alapanyag kellemes jó ízét a rántással erősíteni nem kell, célja csak a sűrítés (pl. paradicsomleves, sóskamártás, tejmártás stb. ). Ezt sok helyen fehér-, vagy vajas rántásnak is nevezik, csak addig pirítjuk a zsírban a lisztet, amíg eredeti színét elveszti, és fehér színűvé válik.
Lisztszórás: ez is egy kíméletesebb technika. A zöldséget (pl gombaleves, borsóleves alapja) kevés zsiradékon átforgatjuk, ha az alapanyagból engedett lé elpárolog, akkor megszórjuk liszttel, átkeverjük, majd felöntjük vízzel, húslével, vagy tejjel. Zöldségleveseknél, főzelékeknél is alkalmazhatjuk ezt a módot. Liszt helyett keményítő vel is sűríthetünk. A keményítőt hideg vízzel kell csomómentesen elkeverni és a forró ételhez adni. Ez ugyan diétás módszer, de három dologra is figyelni kell. Vannak olyan alapanyagok, amelyeknek eleve magas a keményítő tartalma, ilyen például a krumpli. A krumplifőzeléket ezért nem célszerű keményítővel sűríteni (hanem például saját magával, lásd később). Alapkonyha: rántás, habarás, üveges hagyma - Dívány. A keményítővel sűrített ételeket érdemes aznap elfogyasztani, mert másnapra olyanná válhat mint a "beton". A harmadik pedig az, hogy bizonyos étkezési keményítők hosszas forralás után visszahígulnak. Alternatív eljárások a tojással, krumplival, vagy az önmagával való sűrítés. Előbbi kettőt belefőzzük az ételbe (a tojás hajlamos kicsapódni, úgyhogy óvatosan).
10. Melegszendvics Persze, ha nagyon száraz, akkor már nem jó, de a kicsit szikkadtabb kenyérféle (mindegy milyen) tökéletes. Vajjal v. margarinnal megkenjük, rá a feltéteket (ettem már üres sajtosat is, de azért feltéttel az igazi), majd reszelt sajt, vagy tejföl, és mehet a grillsütőbe, melegszendvicssütőbe. 11. Hagymaleves Nem magához a leveshez kell, inkább a tetejére, előtte persze megpirítva:) Recepthez katt. Sűrítési eljárások - Konyhatechnikai eljárások - Hajókonyha. a nevére! UPDATE: bővült a lista, íme az azóta eszembe jutott ételek: 12. Mákos guba, diós guba A mákos nálunk nem nagyon megy, mi bejgliből is inkább a diósat esszük. Az ötlettárba ettől függetlenül belefér, sőt maximálisan idevaló finomság. Akinek a diós verzió jobban bejön, az készítse dióval, szegfűszeg nélkül. RECEPT: Hozzávalók: 10 kifli 6 dl tej 5 dkg vaj 2 cs. vaníliáscukor v. 1 rúd vanília 1 citrom lereszelt héja 5 evőkanál cukor (mézzel is lehet, abból esetleg kevesebb is elég) 10 dkg darált mák 10 dkg porcukor 1 mokkáskanál őrölt szegfűszeg A szikkadt kifliket felkarikázzuk.