A Csekonics család hirtelen felívelő gazdagodását tőzsdei legendák és szájhagyományok őrzik ahhoz kapcsolódva, miszerint a dédunokák gigantikus kártya partikon tékozolták el a szorgalmas ősök mesés vagyonát. Csekonics József József alig 17 éves korában lépett katonai szolgálatba és gyors karriert futott be: 33 évesen már ezredes, 50 évesen tábornok, majd dandártábornok lett. Mégsem a harcmezőn szerzett érdemeiről ismert, hanem a magyarországi lótenyésztés felvirágoztatásáról. Már 1783-ban részletes tervei voltak arra vonatkozóan, hogy miként lehetne a lótenyésztést állami gondozással emelni és felvirágoztatni. Megszerezte II. József támogatását és Mezőhegyesen állami ménest alapított. Az uralkodó annyira elégedett volt Csekonics munkájával, hogy "magyar ménes és pótlovazási parancsnok" címmel ruházta fel – vagyis ő lett a "lóbiztos". Csekonics báró monday night. A bábolnai ménesbirtok alapítása is az ő nevéhez fűződik: 1789-ben az állam részére megvásárolta a 6600 holdas Komárom megyei Bábolna-pusztát és azt a mezőhegyesi ménes-intézet fiókjává alakította.
Nem akarom bő lére ereszteni: a lényeg annyi, hogy nem egészen másfél óra alatt, anélkül, hogy bárki is rám szólt volna, vagy egy kurva nagy maflás kíséretében haza zavart volna, mind az ezernéhány forintomat tízruppósokra váltva, beledobáltam a nyerőgépbe. Megsemmisülve baktattam hazáig, majd beosontam a fakerítésünk egyik, orgonabokrokkal benőtt részén lévő hézagán. Nem akartam bemenni a házba. Nem akartam senkivel sem találkozni. Csekonics János - Wikiwand. Hátravánszorogtam a sufnihoz, egy kupac összevágott tűzifa tövébe lerogytam és bőgni kezdtem. Miután az összes könnyem és taknyom elfolyt, már csak szipogtam, aztán meg csak az önsajnálattól bénultam bámultam magam elé. Maci, aki egy általam elkeresztelt korcs volt, végigkínlódta velem ezt a pár órát. Először körbenyalogatott, utána a szájába vett egy hasáb fát és megpróbált játékra ingerelni. Hamar felismerte, hogy ez most nem fog menni. Ezért hát fogta magát, lefeküdt elém, a fejét a két mancsa között a földre helyezte, és szomorú szemekkel bámult rám. Egészen késő estig sóhajtoztunk így együtt a fáskamrában.
A pénznek nincs szaga. Vespasianus római császártól ered ez a mondás, aki adót vetett ki a nyilvános illemhelyekre. Ezt én tízéves koromban teljesen másképpen gondoltam. Ha ismertem volna a mondás eredetét, teljesen világos lett volna a számomra, hogy a császár téved: a pénznek igenis szaga volt. Csekonics báró mondás mondas doctor who. Mégpedig kölniszaga, és a felbukkanása mindig húsvét hétfőre esett. Ekkor történt, hogy a locsolkodás napján a kötelező rokoni körök után két barátommal összeverődtünk, és piszkos anyagi megfontolásoktól indíttatva lejártuk az egész Jókai utcát. Ezt a hosszú utcát Vecsésen javarészt jómódú svábok lakták, akiknél ilyen ünnepnapokon teljesen elfogadott volt, hogy boldog-boldogtalan megfordul a portájukon. A terv bejött, és bár kölnisüvegeinket néha muszáj volt egy-egy nyomós kútnál felöntenünk, mi, a három kis töki úgy jöttünk ki az utcából néhány óra múltán, mint Rockefeller, Rotschild és báró Csekonics. Tele volt a zsebünk pénzérmékkel és szarrá gyűrt papírtízesekkel és húszasokkal! Gyors számolás után azon kaptuk magunkat, hogy mindegyikünknél valamivel több, mint ezer forint gyűlt össze!
Nagyon-nagyon fontos lenne nemcsak a ménesbirtok megmentése, nemcsak az őshonos magyar fajta lóállomány védelme, de a Kincsem nemzeti lovas programban jó néhány esetben azoknak az egyéb feladatoknak az ellátása is, amire nincs törekvés. Az állami ménesek fenntartható modelljének kialakításakor egységes struktúrát kellene létrehozni, ami jelenleg nincs így, hiszen háromféle szervezeti felépítésben működik az öt állami ménes. Az állami ménesek nélkülözhetetlenek, de kizárólagosságuk nem oldja meg az ágazat termelését, amire jó példa a Nemzeti Lovardában 2014 júliusában megrendezett Budapest-nagydíj. Felszólalás. Ez is példázza azt a törekvést, hogy nemzeti szinten összefogásra van szükség azért, hogy az ágazatot fenntartsuk. Az állami ménesek ménutánpótlásban betöltött szerepének meghatározása állami feladat lenne, de erre kormányzati források nincsenek, az FM-ben sajnos teljesen eltérő forráselosztással és szemlélettel megy a javak elosztása, és erre nem jut pénz. A magyar lófajták ménutánpótlásának, elsősorban felnevelésének és vizsgáztatásának szakszerű megteremtésére sincs erőforrás, csakúgy, mint a piacra jutás segítésében sincs semmilyen háttér.
Az első tudományos oktatást szülővárosomban, az akkori jezsuita gimnáziumban kaptam, a továbbit Bécsben a piaristák löwenburgi Akadémiáján. Az évek során a lovak iránt érzett velem született vonzódás elnyomta a tanulmányaim folytatásához való kedvemet. Ezért 1774-ben az akkori Dajasassa vértes-ezredbe soroztattam be magam mint ezred-hadapród, ahol 1777-ig közkatonai, majd altiszti szolgálatot teljesítettem és még ugyanebben az évben hadnagygyá léptem elő. 1778-ban a később Zeswitznek nevezett Modena vértes-ezredbe kerültem mint főhadnagy, ahol 1783-ban másod-kapitánnyá léptettek elő. Szolgálati időm első pillanatától kezdve érdeklődésem szüntelenül és szenvedélyesen a lovakra irányult. Miért mondják azt, hogy "Azt hiszi, ő a Csekonics báró"?. Figyelmem főként a lótenyésztés ismeretei felé fordult, ezeket a közeli ménesekben szerezhettem meg. Ezért kötelességemnek tartom megemlíteni, hogy a nemzeti lótenyésztés első alapelvei közül sokat a báró Hunyadi ürményi ménesében sajátíthattam el. Ezen a területen kifejtett buzgal mamra és szenvedélyemre elöljáróim is felfigyeltek és így még a fenti évben a vezényeltek. "
Felhasznált irodalom: Megszökött a gavallérok bálványa = Népszava, 1906. szeptember 22. Gróf Csekonics Endre és a temesvári tejhiány = Az Est, 1916. február 5. Csekonics Gyula gróf hét milliót vesztett egy éjen át kártyán. Károlyi Mihály gróf szerepe a horribilis hazardírozásnál = 8 Órai Újság, 1918. szeptember 18. Hárommilliós kártyaveszteség = Pesti Napló, 1918. szeptember 22. Csekonics Gyula "csak" három milliót veszített = Pesti Hírlap, 1918. szeptember 22. A grófék. Kiadatási eljárást indítanak gróf Csekonics Pál ellen? = Népszava, 1934. október 6. Készítette: Szegő Iván Miklós Pesti Napló, 1918. szeptember 22. Hárommilliós kártyaveszteség Sokat beszéltek mostanában arról, hogy gróf Csekonics Gyula a Jockey-klubban hazárdjátékon hétmillió koronát vesztett. Csekonics báró mondás mondas mcfarland. Sokan elszédültek, amikor olvasták, hogy a magyar mágnás kártyán ily hatalmas összeget vesztett el, hétmilliót, amelyből jó néhány rokkantat lehetett volna földhöz juttatni, pár száz hadiárvát tisztességesen fölnevelni. Egyik bécsi lap most azután megnyugtatja a csodálkozókat és fölháborodottakat: a gróf "csak" hárommilliót vesztett.