Ne felejtsük el, hogy egy nagyberuházás költségvetésében szinte elhanyagolható költséggel bír, ugyanakkor a döntéshozókra gyakorolt hatása óriási lehet. Döntéshozónak tekintjük egy ingatlan beruházóját, lakás vásárlóját, egy terület bérlőjét, de esetünkben egy tervezett nagyberuházás (pl: 2024-es magyarországi olimpiai játékok pályázati anyagában a helyszínek színes holografikus megjelenítése) megvalósításának döntéshozóit és résztvevőit is, mely a példánál maradva nemzetgazdasági szintű döntés is lehet. " Nem tévedés: a Cseh Katalin által vezetett cég tehát uniós támogatásra pályázott egy olyan projekttel, amely szerintük a magyar olimpiai pályázat sikerre vitelében is segítséget nyújthat – összegzett a lap. A Demokrata kikutatta azt is, hogy a pályázatot Cseh Katalin ügyvezetése idején, az ő aláírásával nyújtották be 2016. július 8-án, majd a cég 2016. Adatbázis: Déri Stefi | K-Monitor. november 22-ig teljesítette a hiánypótlást is, a jogosultsági döntés pedig ezek után 2016 decemberében született meg. Alig egy hónappal azelőtt, hogy elindult az olimpiaellenes aláírásgyűjtés.
Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat! Leginkább a születésük napján szeretünk megemlékezni híres és hírhedt emberekről… Titó esetében jómagam a pusztulásának napján kívánok megemlékezni halálának 41. évfordulójáról. Halálos fenyegetést kapott a Hír TV műsorvezetője, Déri Stefi - Hírnavigátor. A szerbiai médiumok beszámolója szerint az idén kevesen, főként a magukat jugoszláv nemzetiségűnek valló, a totalitárius kommunista vörös pártzászló alatt vonuló, Titót éltető zsolozsmákat mormoló, jugoszláv-szocialista utópiába révedő ember jelent meg a "véreskezű lakatos" sírjánál. A Magyar Szó is beszámolt ma délután Tito halálának évfordulójáról. Amiről a közpénzekből kitömött, és printben gyakorlatilag marginálisra sorvadt pártnapilap egy szót sem szólt, az a magyarok lemészárlása 1944-ben és 1945-ben, a Petőfi Brigád, a Goli Otok vagy épp a szocialista diktatúra és a milliárdos kölcsönök, amiből a szép életre futotta a huszadik század egyik legkegyetlenebb vérengzője. Tito partizánjai és az agyonszabadított magyarság találkozása 1944-ben egy eltervezett nemzeti és vallási alapú fajirtás volt: becslések szerint 30-50 ezer lehetett a magyar áldozatok száma, szó szerint ekkor pusztították el a magyarság legértékesebb rétegét, ideértve 17 kiváló katolikus papunkat is), 85 ezer magyart elüldöztek, emellett 40 internálótábort állítottak fel, melyekbe közel 200 ezer, főleg német nemzetiségű embert zártak.
Sajkás-vidék magyartalanítása mellett többnyire az egykoron németek lakta falvakat sújtották (bár ott is akadtak olyan templomok, katolikusok esetében, ahol a gyülekezet részben magyar volt), mindhárom a mai Vajdaságot alkotó történelmi régióban. Wertheim László/ Hungary First Kiemelt kép: Joszip Broz Tito marsall, Jugoszlávia államelnökeként 1954-ben. Forrása: Slavorum.
Aztán 1983-ban Jugoszlávia hivatalosan bankrotált, bár ezt a rezsim vezetősége sohasem közölte polgáraival, és a továbbiakban nem teljesítette a külföldre vonatkozó kötelezettségeit, ami hatalmas hiányokat eredményezett. 1991-ben a Világbank becslése szerint JSZSZK államadóssága megfizethetetlen lett. Jugoszláviának "csak" 20 milliárd (akkori) dollár államadóssága volt. Azonban, ha figyelembe vesszük az áremelkedési kalkulátort és a vásárlóerő-parítását, ma ez a 20 milliárd dollár több, mint százmilliárd dollárt jelent. Jugoszlávia államadóssága 1961 és 1980 között mintegy 17, 6 százalékkal nőtt. A szakértők becslése szerint ha ez a növekedési ütem folytatódott volna, Jugoszlávia államadóssága ma 6 trillió dollárt tenne ki. A "jó régi idők" kifejezést gyakran a középkorú és idős emberek szájából hallhatjuk, akik a valóban rossz jelenkorral hadakozva visszafelé néznek, leginkább az ún. Bizalmas információk szivárogtak ki Mészáros Lőrinc tévéjétől | 24.hu. városi legendák szemüvegén keresztül. Predrag Marković történész, a Tito – egy rövid életrajz című könyv szerzője szerint a historiográfia azt mutatja, hogy a "jó régi idők" kifejezés nem csak a szocialista Jugoszlávia időszakára vonatkozik, hanem a több mint egy évszázadot is meghaladó időszakról szól.
A történeti archívumokból látható, hogy a Nyugat, elsősorban az Egyesült Államok Tito Jugoszláviájába mintegy 102 milliárd dollárt pumpált be, amelyet vissza nem térítendő támogatásként Jugoszláviának adományozott 1950-től 1972-ig. Jugoszlávia eszetlen hitelfelvételi ciklusa 1975-ben vette kezdetét, mivel a rezsimnek pótolnia kellett azt a hatalmas űrt, amit a vissza nem térítendő amerikai segélyek megszűnése okozott a jugoszláv gazdaságnak. Alig hat évvel később, Jugoszlávia inflációja elérte a 45% -ot, Ante Marković kormányáig már az EZER SZÁZALÉKOT(!!! ). A magas infláció következménye többek között az volt, hogy szinte az összes behozott áru eltűnt a polcokról, az ország nem tudta fizetni az olaj és nyersanyagok behozatalát, a termelés időnként megszakadt. 1972-ben egy gazdasági válság vette kezdetét, amely Jugoszlávia felbomlásáig tartott. Alig egy hónappal Tito halála után 1980 májusában a szövetségi kormány 30 százalékkal leértékelte a dinárt, majd a leértékelés folyamatosan tartott a JSZSZK felbomlásáig.
Mindegy, hogy milyen műsorfeladatot kapok, megpróbálok felnőni hozzá, úgy, hogy közben a saját stílusomra próbálom szabni azt. Nagyon szeretem az aktív műsorokat, a kitelepüléseket. Ahol van reakció is. Számomra sokkal mozgalmasabb, amikor bevonhatsz hallgatót. Az új helyszínek és új kihívások új energiákat mozgatnak meg bennem, amelyeket a hétköznapokban is felhasználhatok. Tavaly például a Nagy Futamon a Petőfi Rádióval kint voltam, és mivel nagyon érdeklődöm az autósportok iránt - mert eleve a drift bajnokságon vagyok speaker - támadt egy ötletem: Szerencsés hallgatókat vittünk el egy körre. Szilágyi zsolt petőfi radio blog. Összebeszéltem Kiss Norbival, kétszeres Európa-Bajnok kamionversenyzővel, hogy akkor indítsa be a brutális AMG Mercedest, amikor jelzek. Na, ez meg is történt, aztán amikor összekacsintottunk azzal a lendülettel bedobtam a mikrofont a kipuffogó csőbe. A technikusok nagyot néztek, de ha valami akkor ez meglepő volt! Igazán átadta a rádióban a hely atmoszféráját. Szeretem a hallgató fejével végiggondolni, hogy mi lehet izgalmas.
A 2019-ben alapított sajtódíjat immáron negyedik éve adják át. A kitüntetést azért hozták létre, hogy a jobboldali, konzervatív sajtó munkatársai is megkaphassák a munkájukért járó figyelmet és elismerést. Szilágyi zsolt petőfi rádió tánczenekara. Célja, hogy olyan újságírók szakmai teljesítményét ismerjék el, akik valósághű, tényszerű cikkeikkel, riportjaikkal hozzájárulnak nemcsak a közvélemény tájékoztatásához, hanem az újságíró szakma hagyományos értékeinek megőrzéséhez is. Az elismerést odaítélő kuratórium tagjai a korábbi díjazottak; Huth Gergely (Pesti Srácok), Villányi Károly (Magyar Nemzet), Nagy Katalin (Magyar Rádió), Néző László (Mediaworks), Szarvas Szilveszter (Pesti Tv, Pesti Srácok), Gajdics Ottó (Hír Tv), valamint Szentesi Zöldi László (Magyar Demokrata). Borítókép: Bayer Zsolt, a Magyar Nemzet publicistája (b), miután átvette a Médianéző Központ által alapított Jótollú magyar újságíró díjat Boros Bánk Leventétől, a Médianéző Központ igazgatójától (j) a Városliget Caféban 2022. március 10-én. Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Jó egy olyan rádióban megszólalni, ahol közel két millió hallgatót szórakoztatunk minden nap. +1 Ki legyen a következő? Péter Petra - Sláger FM Petrát nagyon jó műsorvezetőnek és emberinek tartom. A valóságban is egy hihetetlenül őszinte és kedves ember. Nagyon kíváncsi vagyok az ő válaszaira is.