266 14. fejezet: Hányszor tévedett Dr. Robert Schoch? 276 15. fejezet: Világtörténelem és a boszniai piramisok 286 16. fejezet: Ravne földalatti labirintusa: expedíció az ismeretlenbe 291 17. fejezet: Eltitkolt Történelem — Konferencia 2012- ben 300 18. fejezet: ICBP 2013 311 19. fejezet: Schumann rezonancia mérése a boszniai piramisok térségében 314 Harmadik rész: Fontos megerősítések 315 1. fejezet: Tudományos bizonyíték lehetséges alterna- tív energia felhasználásról 25. 000 évvel ezelőttről 317 2. fejezet: Philip Coppens: Többé már nem piramis- mentes kontinens — Európa 320 3. fejezet: Philip Coppens: Az első Nemzetközi Tu- dományos Konferencia a Boszniai Piramisokról 346 4. fejezet: Nenad Djurdjevic: A láthatatlan, ám mégis életfontosságú sugárzás a Boszniai Piramisvölgyben 354 5. fejezet: Artur Faram: Tanulmány a geoglifekről 360 6. fejezet: Prof. J. Hurtak Ph. Schumann rezonancia mérése teszt. D. : A piramisok újraér- telmezésének szükségessége 372 7. fejezet: Alex Putney: Rezonanciák a Boszniai Pi- ramisvölgyben 373 Következtetések 393
Schumann-rezonanciák nak nevezzük a bolygófelszín és az ionoszféra által határolt gömbréteg elektromágneses sajátfrekvenciáit, amit a zivatartevékenység során keletkező villámok keltenek. Nevüket leírójukról, Winfried Otto Schumann fizikusról kapták, aki 1952-ben matematikai úton levezette létezésüket. [1] A tudományos jelenség A jelenség elsősorban a kontinensek trópusi régióira koncentrálódik, de az egész bolygó légkörére jellemző. Schumann rezonancia és az idő felgyorsulásának jelensége. Bármely más bolygón előfordul, ahol villámlás és ionoszféra található, de a jellemző frekvenciák a bolygó méretétől, a mágneses tér erősségétől és az ionoszférától is függenek, ennek megfelelően a földiétől eltérőek. A Föld esetén a Schumann-rezonanciák frekvenciája az ELF tartományba (extrém alacsony 3-30Hz közötti frekvencia) esik, a sajátfrekvenciák átlagértékei 7, 83 Hz, 14, 1 Hz és 20, 3 Hz. A jelenség robusztus becslést ad a Föld troposzférájában lejátszódó globális időjárási folyamatokról a világ zivatartevékenységének idő- és térbeli változásán keresztül, valamint a Föld−ionoszféra üregrezonátor felső határoló régióját (ionoszferikus D-tartomány) érő extraterresztrikus hatásokról.
Sátori, Gabriella (2012) Schumann-rezonancia, mint globális változások jelzőrendszere. Doctor of the Hung. Acad. of Sci. thesis, MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont. Item Type: Thesis (Doctor of the Hung. ) Additional Information: Doktori pályázat eljárásra bocsátva (2012. szeptember 21. ) Nyilvános védés engedélyezve (2013. Schumann-rezonancia | Kik ezek a hülyék a Földön? Wikia | Fandom. január 30. ) Nyilvános védés kitűzve (2013. március 22. ) Nyilvános védés (2013. április 30. ) MTA doktora cím odaítélve (2013. június 21. ) Subjects: Q Science / természettudomány > QE Geology / földtudományok > QE01 Geophysics / geofizika Depositing User: xErika xSzabó Date Deposited: 26 Sep 2012 04:56 Last Modified: 01 Jun 2019 17:35 URI: Actions (login required) Edit Item
Tartalomjegyzék Fejezetcímek Oldalszámok Előszó 7 Bevezetés 8 Első rész: Piramisok a nagyvilágban 9 1. fejezet: Hét piramis Mauritiuson válaszra vár 11 2. fejezet: Piramisok a Kanári-szigeteken 22 3. fejezet: Piramisok Szicílián: helyi vagy afrikai épí- tők? 47 4. fejezet: Piramisok Egyiptomban: hol van a bizonyí- ték a fáraó építészeire? 49 5. Schumann-rezonancia, mint globális változások jelzőrendszere - REAL-d. fejezet: Núbiai piramisok 92 6. fejezet: A legnagyobb kínai piramisokat továbbra is a rejtély fátyla borítja 93 7. fejezet: Több száz millió tégla 300 perui piramisban 112 8. fejezet: Gépekkel gyártott kváderkövek a bolíviai Akapana piramisban 124 9. fejezet: Teotihuacan: 600 piramis városa 129 10. fejezet: Cuicuilco kerek piramisa 136 11.
A hősugarak hatása tárgyakon is megfigyelhető volt. Hirosimában például 890 méterre a hipocentrumtól a Jorozujo-híd aszfaltját megfeketítette a hő, de ahová a korlát árnyékot vetett, ott megmaradt az eredeti világos színe. Forrás: Hiroshima Peace Memorial Museum: The Spirit of Hiroshima, nyolcadik kiadás, Hirosima, 2008., 40, 54-55. oldal
FI Kutatási területek Hírek Események Új munkatársaink, vendégkutatók Bozsó István fizikus, geofizikus Bozsó István az ELTE-n szerzett fizikus BSc és geofizikus MSc diplomát. 2017 szeptemberétől az intézet új MTA Fiatal kutatói pályázat ösztöndíjasa. Kutatási területe a műholdradar interferometria tektonikai célú alkalmazása. Munkáját az Űrgeodéziai Kutatócsoportban végzi, egy futó ESA PECS pályázat keretében. Schumann resonancia mérése . PhD tanulmányait az ELTE Földtudományi Doktori Iskolában folytatja. Timkó Máté az ELTE-n szerzett geofizikus MSc diplomát, 2018 februárjában csatlakozott az intézet AlpArray kutatócsoportjához. Kutatási témájában a Keleti Alpok – Pannon-medence átmeneti zóna felső köpeny és földkéreg szerkezetét vizsgálja a nagy sűrűségű AlpArray állomáshálózat felhasználásával. Sierd Cloetingh tudományos tanácsadó testület tagja Sierd Cloetingh az Academia Europaea elnöke, az Utrechti Egyetem professzora az egyik legismertebb földtudományban tevékenykedő kutató. A nagytektonikában és a litoszférakutatásban elért eredményei mellett számos tudományos akadémia, társulat és bizottság tagja, a Magyar Geofizikusok Egyesületének tiszteletbeli tagja, az Eötvös Loránd Tudományegyetem díszdoktora.