Folytatás a II. 8. (az építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás jellege és mennyisége, illetve az igények és követelmények meghatározása) II. 5) Értékelési szempontok x Minőségi szempont – 1 2. többlet jótállás vállalt időtartama (hónap, a minimálisan elvárt 12 hónap felett) 2 2 3. a teljesítés során közreműködő felelős műszaki vezető (MV-É) kivitelezés során szerzett szakmai tapasztalat (hónap) 20 3 4. Vállalja, hogy vasárnapi napon zajjal járó munkát nem végez és építési anyagot sem szállít. (IGEN/NEM) [Igen=2; nem=0] 2 4 4. Vállalja, hogy a munkaterületen szelektív hulladékgyűjtést valósít meg és az építési bontási anyagokat is szeletíven gyűjti. (IGEN/NEM) [Igen=2; nem=0] 2 5 4. 3. Vállalja, hogy a kivitelezés során elpusztult virágokat, növényzetet pótolja. (IGEN/NEM) [Igen=2; nem=0] 2 6 4. 4. Kistokaji általános isola di. Vállalja, hogy a teljesítés során oldószerbázisú festékek anyagok helyett vizes bázisú festéket anyagokat alkalmaz. (IGEN/NEM) [Igen=2; nem=0] 2 x Ár szempont – 1. nettó ajánlati ár (HUF) Súlyszám - 70 Ajánlatkérő(k) által meghatározott egyéb értékelési szempont: II.
Összehasonlítás Kedvenceimhez rakom és értesítést kérek Intézmény igénylése 3553 Kistokaj, Szabó Lőrinc utca 51. E-mail Rangsorok, eredmények és legjobbiskola index értéke Legjobbiskola index az iskola eredményei alapján 100 (százalék) az országos átlag szinenként (mérésenként). Indexünk ehhez képest mutatja, hogy jobb vagy rosszabb az eredmény. A teljes LEGJOBBISKOLA INDEX az összes eredmény összegéből adódik össze. Ugyanazon képzési formákat tudsz összehasonlítani, keresd a varázspálcát az oldal tetején! Kompetenciamérések és érettségi eredményeiből számított eredmény az Oktatási Hivatal adatai alapján. Kistokaji általános isola 2000. Összehasonlítás Az iskola városában, kerületében található többi azonos képzést nyújtó iskolák összehasonlítása. A távolság alapú keresésnél légvonalban számoljuk a távolságot. Hasonló intézmények a közelben Értékelések szülőktől, információk az intézménytől Cikkek Tanfolyamok, képzések Támogatási lehetőségek Ajánlások a közelben Térkép Képek és videók Statisztikai adatok Létszámadatok a kompetenciamérések évében Kompetenciamérés évében rendelkezésre állnak az évfolyami létszámadatok is.
Ez azért is kiemelt feladatunk lesz, mert ez több ponton összekapcsolható a tánccsoportok munkájával. 3. Kistérségi népdaléneklési versenyt rendezünk, szóló és csoportos kategóriában. 4. A Zene Világnapjához kapcsolódóan iskolai zenei műveltségi vetélkedőt szervezünk 5. Tervezzük művészeti tábor szervezését, ahol kulturális gálán mutatkoznának be a résztvevő csoportok. A komplex művészeti neveléssel biztosítani kívánjuk a gyermekek érzelmi intelligenciájának növelését. Sport területén: 1. Az eddigieken kívül más sportágakban is szakköröket működtetünk. 2. A tehetségek kiválogatása és a rendszeres testmozgás népszerűsítése érdekében osztálybajnokságok, kupamérkőzések lebonyolítását tervezzük. Kistokaji Általános Iskola. Labdarúgó bajnokságot rendezünk intézményi szinten. Idegen nyelv területén: Angol nyelvből intézményi szintű vetélkedőket szervezünk. Hagyományunkat tovább folytatva végzős tanulóink számára idegen nyelvű kompetencia- mérést szervezünk. Házi szóbeli "vizsga" formájában a nyolcadikosok számot adnak tudásukról, angol nyelvű kommunikációs készségükről.
Új hajótípust fejlesztettek ki, a caravellát (több árbócos, magas építményű, hátsókormányos, 200-500tonnás hajó), és az iránytű is segítette a tájékozódást. Az első felfedező utakat portugál hajósok tették meg. Tengerész Henrik→ tengerésziskolát alapított. A portugál hajósok Afrika körülhajózásával elérték Indiát. Diaz Bertalan (1471) – Jóreménység – foka, Vasco da Gamma (1498) – India nyugati partjait érte el. A nagy földrajzi felfedezések és következményei « Érettségi tételek. A portugálok fegyverrel igázták le az indiai fejedelmeket. Kereskedelmi támaszpontokat létesítettek. A felfedezések második hulláma a spanyol felfedezők nevéhez fűződik. Kasztíliai Izabella és Ferdinánd aragóniai trónörökös házasságával (1379) a két legnagyobb pireneusi állam egyesült. A spanyol uralkodópár bízta meg Kolombusz Kristófot, hogy nyugatnak indulva rövidebb úton jusson el Indiába. Kolombusz Kristóf 1492. augusztus 3-án indult el három hajóval Palosz kikötőjéből (Nina. Pinta, Santa Maria) és október 12–én reggel lépett partra Guanahani szigetén, abban a hitben, hogy Indiában van.
Azután még három utat tett meg, de a behozott arany nem elégítette ki a monarchia nemesércéhségét és Kolombusz kegyvesztetté vált. (1506. Május 10-én halt meg. ) Amerikát Amerigo Vespucciról nevezték el, aki több újvilági hajóúton is részt vett. A kor utolsó nagy utazója Fernando Magellán portugál születésű férfi volt, akinek öt hajóból álló flottája 1519. augusztusában indult el Sanlucar kikötőjéből, hogy megkerülje a Földet. A cél: megtalálni az átjárót a fűszertermő keleti szigetek és Európa között. Öt hajóból egy tért vissza (Victoria) 18 emberrel a földkörüli utazásról 1522 szeptemberében. A hajóút történetét hajónapló őrzi, hajónaplóvezetője Pigafetta volt. (Dél – Amerika, Tűzföld, Csendes – óceán, Fölöp – szk., Indonézia) 1494 → Tordesilles – i szerződés: megtörténik a világ első felosztása: az Atlanti – óceán közepétől keletre portugál, nyugatra spanyol gyarmatosítás. Földrajzi felfedezések. A bennszülöttek eleinte szívesen fogadták a hódítókat. (Cortez –1519, Pizzaro – 1531) Mikor azonban világossá vált, hogy kincseikre törnek, fegyverrel fordultak szembe a rablókkal, de alulmaradtak.
A Török Birodalom terjeszkedése miatt egyre nehezebbé válta a távolkeleti kereskedelem. Új kereskedelmi utakat kellett keresni. Először Afrika megkerülésével, majd nyugat felé hajózva igyekeztek Indiába eljutni. Kolumbusz 1492-ben partra szállt Amerikában, s felfedezte az "Újvilágot". Amerikából új növényeket és rengeteg aranyat szállítottak Európába. Ez fellendítette Nyugat-Európa gazdaságát. A nagy földrajzi felfedezések (3) -. A céhes ipart felváltó manufaktúrákban egyre több iparcikket termeltek, gazdagodtak az iparral és kereskedelemmel foglalkozó vállalkozók. A XVI. század elején napirendre került az egyház megreformálása. Luther Márton német pap tanítása szerint egyedül Istenbe vetett hit által juthat az ember lelke a mennyországba, tehát nincs szükség gazdag egyházi szervezetre. A katolikus főpapság és a császár elutasították a reformokat, így különváltak a protestáns egyházak. Válaszul a katolikus egyház is megújult. A felfedezések hatására Spanyolország lett a tengerek ura, de a XVI. század végén az angol hajóhad legyőzte a spanyol flottát.
A XV. században fejlődésnek induló nyugat-európai gazdaság nagy mennyiségben igényelte a nemesfémből vert pénzérméket. Nőtt a keletről érkező árucikkek fogyasztása, Kelet kiszivattyúzta Európából a nemesfémet. Fejlődött a tudományos élet, bővültek a földrajzi ismeretek is. Ptolemaiosz görög tudós elmélete szerint a Föld gömb alakú. Toscanelli térképe (Indiát Európától Nyugatra, az Atlanti-óceán túlsó partján ábrázolta) Technikai újítások: Az olasz hajózás tapasztalataira támaszkodva kialakították a világ akkor legtökéletesebb hajótípusát a caravellát (több árbocos hajó, jól kormányozható, magas oldalfalú). Az araboktól átvett iránytű lehetővé tette a tengeren való tájékozódást. Az első felfedező utakat portugál hajósok tették meg, arany és fűszer megszerzésének reményében. Bartolomeo Diaz elérte Afrika legdélibb pontját, a Jóreménység-fokot (1487), majd Vasco da Gama 1498-ban Afrikát körülhajózva elérte India nyugati partjait. A portugálok fegyverrel igázták le az indiai fejedelmeket.
Mindkét ország uralkodói fő vállalkozóként támogatták a felfedezéseket. Mindkét ország rendelkezett az Atlanti-óceánra nyíló kikötőkkel, ahonnan a széljárást és a tengeráramlatokat kihasználva könnyű volt nyugati és délnyugati irányban kihajózni és visszatérni. A felfedező utak összefonódtak az újonnan megismert területek kifosztásával és gyarmatosításával. Az ázsiai kikötőkbe Afrika megkerülésével érkező portugálok kisajátították az Indiai-óceán fő hajózási útvonalait. Hajóhaduk védelmében kereskedelmi telepeket és támaszpontokat létesítettek. A tengeri kereskedelem fölötti uralom így is óriási haszonhoz juttatta a portugálokat. Közép- és Dél-Amerika – a mai Brazília kivételével – a spanyol hódítóknak jutott. A spanyol betörés jelentős spanyol népesség betelepülésével társult. A közvetlen kifosztás időszaka után megszervezték a gyarmati közigazgatást és gazdaságot. A kényszermunka különböző formáira alapozták az ültetvényes gazdálkodást és a bányák művelését. Miközben az érintett területeket a spanyolok gyarmattá szervezték, szétzúzták Közép- és Dél-Amerika korábbi társadalmi szerkezetét.