Mivel a közel 450 film mellett 350 filmzenét is újrahasznosítottak, az eredeti hangsávot sok esetben nem tudták használni, így az egységes zörej- és atmoszféravilág megteremtésének érdekében a film hangjának kb. Final Cut – Hölgyeim és Uraim - Alapfilmek. 60 százalékát újra kellett építenie Zányi Tamás és Balázs Gábor hangmérnököknek – vagyis a Final Cutban mégis vannak eredeti felvételek, csak nem a képek közt, hanem a hangsávon. Hol a helye a (magyar) filmtörténetben? Nem Pálfinak jutott először eszébe a montázsfilm ötlete – Godard dokumentumsorozata ( Histoire(s) du cinema, 1989–1999) hasonló módszerekkel készült, Bán Róbert kizárólag Jávor Pál-filmek részleteiből állított össze egy külön történetet (A Jávor, 1987), a Cinema Paradiso (1988) kulcsjelenetében pedig egy filmtörténeti csókválogatást látunk –, a Final Cut azonban új szintre emelte ezt a technikát. Pálfi alkotása a legtöbb kísérleti filmmel szemben nem csak a beavatott keveseknek szól, örökérvényű története, közérthetősége miatt a nagyközönség figyelmére is számít.
Kritika: Mindörökké (Pálfi György) 2022. február 25. 9:00 Írta: Pálfi György: Mindörökké A Mindörökké egy háborús, poszt-apokaliptikus jelenés egy nihilben és vérben fürdő magyar faluból – bár nem hangzanak el konkrétumok, mindez rémületesen közelinek érződik. Pálfi György: Befordult a film alá a világ | Jelen. Pálfi György a kortárs magyar film egyik legerősebb hangú rendezője, aki előszeretettel mossa el a kis magyar valóság és a szürrealizmus közti határt akár formanyelvben, akár a történet szintjén – gondoljunk akár a Hukklé ra, a Taxidermiá ra vagy a Szabadesés re. Nem idegen tőle az elborzasztás, a viszolyogtatás sem – az emberi aljasság, a hétköznapi horror vagy az undor különböző formákban ölthet testet, de rendszeresen ott van tőlünk karnyújtásnyira. Mindezt egyesíti és új szintre emeli a Mindörökké, a rendező talán legpesszimistább filmje, amelyben a közeljövő, talán már a holnap elevenedik meg falusi, háborús poszt-apokaliptikaként. A Mindörökké vérbeli szerzői filmként nem tárja fel előzetesen a világának a működési elveit, azt csak menet közben következtethetjük ki.
Ott ültem a vörös bársonyszékben a vetítővászon előtt, és úgy néztem végig a filmet, hogy tisztában voltam vele: gyakorlatilag bármelyik pillanatban bekövetkezhet a forgatókönyv alapjául szolgáló Tar Sándor-novella (El, valahová) alaphelyzete. A háború. Nem tudom, képes vagyok-e összeszedetten írni egyáltalán erről az egészről. Ott nőttem fel az ukrán határ mellett, kárpátaljai magyarokkal és ukránokkal körbevéve, ők tanítottak az iskolában, szobatársaim voltak a kollégiumban. Akadt, akivel együtt ünnepeltük, amikor sokévnyi várakozás után megkapta az állampolgárságát, mások hazatértek Kárpátaljára. Nem akarom, hogy bajuk essen. Nem akarom, hogy félniük kelljen a saját országukban. Nem akarok félni a sajátomban. Senkinek, de senkinek nem volna szabad átélnie ilyesmit. Az írást folyamatosan megszakítják az üzenetek: szatmár-beregi barátaim küldik a videókat, fotókat. Namény főterén páncélozott csapatszállítók sorakoznak. Nézem, látom, nem tudom érteni. A Mindörökké gyötrelmesen kemény film, és most mégis látnia kell(ene) mindannyiunknak.
Bronzérmes lett 2016-ban riói olimpián 200 méter pillangón Kenderesi "sajtburesz" Tamás. Emlékeznek, mit mondott az úszás után? Legendás nyilatkozatát azóta is emlegeti egy ország. Tokióban is 200 méter pillangóban méretteti meg magát, mint Rióban. Drukkoljunk, hogy idén is sikerüljön neki egy érem. Az idei idők alapján esély van rá, hogy két magyar is áll majd a dobogón ebben a számban, ugyanis a Rióban bronzérmes Kenderesi Tamás jelenleg harmadik a rangsorban. Kenderesi Tamás öt évvel ezelőtt a riói olimpián bronzérmes lett. Akkor azt nyilatkozta: "Nagyon meglepődtem, hogy sikerült egy érmet szereznem, ennek nagyon örülök. Az utolsó öt méter az eléggé csípett. ott már gondolkodtam, hogy mit kéne csinálni. Hát, a szívem vitt be, azt hiszem. Hát azért, elfáradtam. Rám férne egy-két sajtburesz most". Kenderesi Tamás július 26-án magyar idő szerint déltől fog úszni az előfutamban. Ellenfele a világklasszis Milák Kristóf lesz, de Kenderesi azt mondta, egyéni csúcsot javítva szeretne beleszólni az éremért folyó csatába.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2016. aug 10. 14:10 Hasonló méretű hamburgert kaphatnak az étterem látogatói /Illusztráció: AFP Budapest - A figyelem középpontjába került fiatal úszónk, Kenderesi Tamás (19) sajtburgeres kijelentése. Kenderesi élete első olimpiáján először az amerikai, Michael Phelps legyőzésével robbant be a köztudatba, majd ezt követte a magyar idő szerint szerda hajnali produkciója, hiszen bronzérmet szerzett 200 méter pillangón. Sikerre éhes volt, és nemérdemltelenül meglett a gyümölcse /Fotó: AFP A futam után a saját stílusában, elképesztő nyugodtsággal, vagánysággal nyilatkozott az M4 Sportnak. - Az utolsó öt méter már nagyon csípett, azt hiszem, a szívem vitt be. Elfáradtam, rám férne pár sajtburesz - mondta a fiatal sportoló. Sokan fel is kapták a fejüket a sajtburesz szó hallatán, ahogy a Zing Burger nevezetű hamburgerező, akik egy szuper kezdeményezésbe vágták a fejszét. Ugyanis, ha valamelyik egységükben bemondják a "Kenderesi Tamás sajtburesz" mondatot, akkor extra hasábburgonya jár a szerencsésnek a szendvics mellé.