Szerencsére eleinte lehetetlennek tűnő feladatuk során segítségükre van a közeli kisváros bohókás apraja nagyja, így az idő előrehaladtával Robert és Jack nem csak a ház körüli teendőikkel kezdenek el haladni, hanem esélyt kapnak, hogy túllépjenek múltbéli sérelmeiken és újra megleljék a boldogságot. Made in Italy 2020 teljes film magyarul mozicsillag, A mozi, vagy filmszínház azt a helyet jelöli, amelyet abból a célból hoznak létre, hogy benne filmeket vetítsenek. Angol megfelelője, a "cinema" (ejtsd: szinema) azonban már az iparágat is, illetve a filmművészetet is jelenti. Modern definíciója szerint olyan művészeti ág, melynek lényege élmények szimulálása, történetek, ötletek, érzéseket vagy atmoszféra közvetítése mozgóképpel, illetve más stimulációkkal, például zenével. [1] Made in Italy 2020 Filmezek, Szokás a filmművészetre mint a hetedik művészeti ágra hivatkozni. [2] Radványi Géza filmrendező egy interjúban úgy fogalmazott, hogy az objektíven keresztül "objektíven kell nézni a világot, és felnagyítani az ember és ember, ember és világ közötti összefüggéseket – a láthatatlan összefüggéseket is".
2022. április 3. vasárnap? 2022. április 9. szombat? 09:00 - 10:30 Made in Italy Angol-olasz dráma vígjáték (2020)
Made in Italy - Szinkronos előzetes (12) - YouTube
A világ színpada nekünk való. E kalandot követõen Tóth Józsefék élete külsõ fordulatoktól mentes állandóság. Alkotó évei a szerepre való alapos felkészüléssel, szüntelen önképzéssel teltek. Megtanult németül, franciául és angolul. Utazásai során megismerte a német, a francia és az angol színjátszást. Shakespeare-drámákat fordított, s maga is írt népszínmuveket. Színpadi szerzõként azonban nem jelentékeny. A színmuvész anyaga és eszköze a teste. Tóth József külsõ adottságait egykorú források valamint a még élõ kortársak emlékezései alapján Kéky Lajos (1879- 1946) irodalom- és színháztörténész így írta le: Kemény járás, sovány alak, hosszúkás, rendkívül kifejezõ arc, a szukszavú embereket jellemzõ összecsukott ajak, nyugodt ívu szemöldök, mélyen fekvõ kék szem, kissé érdes, de árnyékolásra alkalmas hang jellemezték. Hangja nem volt erõs, kénytelen volt muvészi beosztással élni, s ezért önmagát kímélve, némi lassúsággal, sõt itt-ott vontatottsággal beszélt. Alakja sem igen lehetett daliás, inkább középtermetu volt, mint magas.
Ám hatodikos gimnazista korában egyik tanára a poétikában tanúsított elõmeneteléért Voltaire: Tankréd c. drámáját adta vizsgai jutalomkönyvül. E dráma elolvasása döntõ hatású volt. Az ifjú Tóth József ettõl az idõtõl csak a színpadról álmodozott. Apja 1839-ben Pestre vitte a törekvõ fiút, hogy ott jogi tanulmányait megkezdhesse. Csakhogy az ifjú idejének nagyobbik részét a Nemzeti Színházban töltötte. Elõbb statisztált, majd kisebb szerepeket kapott. 1841-ben már szerepjátszónak szerzõdött Miskolcra. Majd tíz évig volt vidéki színész. Játszott Szatmáron, Kolozsvárott és Gyõrben. Jó híre visszajutott Pestre, s már 1844-ben, 1845-ben és 1847-ben fellépett a Nemzeti Színházban. Véglegesen 1850 vagy 1851 tavaszán szerzõdtették. (Akkor a színházi évad húsvéttól húsvétig tartott. ) Még pesti vendégszereplése idején ismerkedett meg Petõfivel. A költõ többször fölkereste a Tóth házaspárt. Mert Tóth József ekkor más nõs. 1846-ban vette feleségül pályatársnõjét, Kovácsy Máriát, egy tekintélyes pesti ügyvéd leányát.
Olyan külsõ tulajdonságok ezek, melyek a tragédiák ún. intrikus (cselszövõ) szerepeiben az ábrázolt figura karakterének megformálásához kifejezetten elõnyösek voltak. Legsikeresebb alakításai valóban ebben a szerepkörben születtek. Volt Biberach Katona Bánk bánjában, Jágó Shakespeare Othellójában, III. Richárd. Játszotta Molicre Tartuffe-jét és A fösvény Harpagonját. Alakításairól szerencsénkre maradtak ránk leíró kritikák. Ezekbõl arról gyõzõdhetünk meg, hogy Tóth József a magyar színjátszás történetében lezajlott korszakváltás egyik meghatározó muvésze. Õ a korábbi deklamáló (síró-éneklõnek is mondott) stílus helyett a természetes beszédet muvelte, s jellemezte azzal is az általa alakított hõst. Színészi munkájának fontos része volt gondosan kidolgozott mozdulatrendszere és kifejezõ arcjátéka. Ezek is a stílusváltás jegyei voltak. Kitunõ leírás tudósítja az utókort pl. Harpagon-alakításáról. E szerint Tóth Harpagon-jának fösvénységét düledezõ járás, örökké vizslató tekintet, horgosan tartott ujjak jellemezték.
A nyitó előadásról is van elképzelése, de azt még egyeztetni kell a helyi önkormányzati grémiummal is – jegyezte meg. A Petőfi Szálló és Vigadó épületében található színháztermet Seregi Zoltán "álomszép, kis drágakőnek" nevezte, amely legalább 350 néző befogadására alkalmas, és páholyokkal, forgókkal, zenekari árokkal, zsinórpadlással és a felújítás után a legmodernebb technikával rendelkezik. A színpad ugyanakkora, mint a békéscsabai teátrumé, így könnyen megoldható a díszletezés. A Szentes főterén álló, 1897–1899 között épült magyaros-szecessziós stílusú Petőfi Szálló és Vigadó épülete a hazai szecesszió meghatározó építészei, Komor Marcell és Jakab Dezső tervei szerint készült el. 2008-ra a teljes épület leromlott, használhatatlanná vált. A város a Településfejlesztési operatív programból 1, 1 milliárd forintot nyert el az épületkomplexum felújítására, ezt egészítette ki egy 700 millió forintos kormányzati támogatás, az önkormányzat pedig 360 millió forint önerőt tett a projektbe eddig – mondta a működtetésről kötött szerződés aláírásakor Szabó Zoltán Ferenc polgármester.