Aztán jött a híres Armstrong-féle kiszállás és szöveg, majd Aldrin is sétált egyet, két és fél órát töltöttek a felszínen, végül 21 és fél óra hold-tartózkodás után a komp ismét felszállt. De ez sem volt olyan egyszerű, leszállás után a szkafanderek felöltésekor ugyanis a szűk helyen valamelyikük véletlenül letörte a felszálló hajtómű indító kapcsolóját: ezt visszainduláskor egy toll végével benyúlva helyettesítették, így jutottak vissza Collinshoz és a parancsnoki kabinhoz, amely a Hold körüli parkoló pályán várta őket. Majd következett a hazaút a Földre: megannyi kritikus és fontos mozzanat, sikerül-e rendben gyorsítani a Hold mögött, majd eltalálni a megfelelő érkezési szöget, hogy ne túl meredeken vagy ne túl laposan érje el a kabin a Föld légkörét, ne égjen el benne vagy ne pattanjon róla el, de mindez a közvéleményt már nagyon nem izgatta: a lényeg a Hold és a Holdon tett séta volt, az, hogy közben mennyire kemény feladat a többi mozzanat, csak akkor derült ki, amikor nem mentek jól a dolgok, az Apolló-13 katasztrófával fenyegető küldetésén.
Ötven éve, 1969. július 21-én lépett először ember, az amerikai Neil Armstrong a Holdfelszínére. Az első műhold, a szovjet szputnyik 1957-es fellövésével az űrben is verseny indult meg a két szuperhatalom között. A technológiai fölényében bízó Egyesült Államok évekig lemaradni látszott, hiszen 1961-ben Jurij Gagarin személyében az első embert is a Szovjetunió juttatta a kozmoszba. Amerikában hatalmas erőfeszítéseket tettek a csorba kiköszörülésére: 1958-ban az addig szétszórtan zajló kutatások központosítása, az anyagi források hatékony felhasználása érdekében létrehozták az űrkutatási hivatalt (NASA). 1961-ben John Kennedy elnök 25 milliárd dolláros programot hirdetett meg, hogy az első ember a Holdon már amerikai lehessen. A programba 25 ezer vállalat és kutatóintézet, 400 ezer ember kapcsolódott be a NASA koordinálásával. Ezen a napon » Először lépett ember a Holdra.. A Földtől a Holdig vezető úton a Gemini-programmal (1961-1966) indultak meg, a Kennedy által célként kitűzött Holdra szállást az Apollo-program (1961-1972) keretében valósították meg.
Bár a Space Launch Systemről a NASA korábban már kiadott néhány fotót, a saját szemével eddig csupán nagyon kevés ember láthatta a valaha épített egyik legnagyobb hordozórakétát, amelyet kifejezetten az Artemis programhoz építettek. Tech: Neil Armstrong, az első Holdra lépő ember 75 éves | hvg.hu. Az SLS, tetején az Orion űrkpaszulával magyar idő szerint csütörtök este, 11 óra előtt néhány perccel gördült ki a floridai Kennedy Űrközpont összeszerelő csarnokából, hogy megkezdje több mint tízórás útját a 6, 5 kilométerre található 39B kilövőállás felé. A rakétát a Crawler-Transporter 2 névre keresztelt hernyótalpas járművel szállították, amelyet a NASA még 1965-ben fejlesztett ki az Apollo-missziókhoz használt Saturn V szállítására, és a néhány évvel ezelőtti korszerűsítése óta akár 8200 tonna egyidejű mozgatására is képes. A 98, 1 méter magas rakéta ugyan üzemanyag és rakomány nélkül csupán 95 tonnát nyom, ám az SLS így is az egyik legnagyobb és legerősebb rakéta, amit valaha építettek. Méretben csupán a SpaceX Starshipje, a szovjet N1 valamint a Saturn V előzi meg, ám ezek közül - egyelőre - csak utóbbiról mondható el, hogy valaha eljutott a világűrbe.
Hetvenöt éves Neil Alden Armstrong amerikai űrhajós, az első ember, aki a Holdra lépett. Neil Armstrong a Hold felszínén. Két és fél óra az örökkévalóságnak © NASA Az űrhajós 1930. augusztus 5-én született az Ohio állambeli Wapakoneta városban. A koreai háború alatt a légierőnél szolgált, pilótaként 78 harci bevetése volt, több kitüntetésben is részesült. Leszerelése után repülőmérnöki, majd űrmérnöki diplomát szerzett a Dél-kaliforniai Egyetemen. Ezután a NACA (az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA elődje) alkalmazta, s tesztpilótaként több mint ötvenféle repülőgépet próbált ki. Az X-15-ös kísérleti repülőgéppel több mint hatvan kilométer magasra jutott, miközben elérte a hangsebesség 5, 74-szeresét (óránként 6400 kilométert). 1962-ben űrhajósjelölt lett a Gemini-program keretében, 1965-ben a Gemini-5 űrhajó tartalék parancsnoka volt. Egy évvel később a Gemini-8 parancsnokaként járt a világűrben, űrhajójuk elsőként hajtott végre űrrandevút. A kísérlet során az egyik hajtómű meghibásodott, de Armstrong úrrá lett a helyzeten.
A programot 1967-ben felgyorsították, mert arra a következtetésre jutottak, hogy a Szovjetunióban is készülnek a Hold meghódítására. Az csak később derült ki, hogy a szovjetek valóban 1968-ra tervezték a Holdra szállást, de erről le kellett tenniük, mert hordozórakétájuk megbízhatatlannak bizonyult. Az Apollo-8 már Hold körüli pályára állt, az Apollo-10 pedig 15 kilométerre megközelítette égi kísérőnk felszínét. Az Apollo-11 1969. július 16-án, 14 óra 34 perckor indult el, fedélzetén Neil Armstrong parancsnokkal, Edwin "Buzz" Aldrin és Michael Collins űrhajóssal a Hold felé. A parancsnoki kabin, a műszaki egység és a holdkomp egy száz méternél is magasabb hordozórakéta orrában kapott helyet. Az űrhajó washingtoni idő szerint július 19-én pályára állt a Hold körül, másnap Armstrong és Aldrich átszállt a Sas (Eagle) névre keresztelt holdkompra. A holdra szállás a vártnál nehezebbnek bizonyult, mert a landolásra kiszemelt Nyugalom Tengere csak a Földről látszott síknak, közelről kiderült, hogy hatalmas kövek borítják.
Had, híd, hód: a közös magyar-héber jelentés: hod-er = áthatol, behatoló, holed = fúr, túr, holid = szül. Tehát a héber holed = túr (a hód és a paraszt a földet: katasztrális hold). A hó az, ami befed. Most éppen be van fedve, de már (HULÁD=) megszületett az újHOLD. A 'hölgy' gyereket holid = szült. Igen, a magyar HLD váz könnyített, pongyola kiejtésekor (mint sok hasonló váznál: BoLT, BoLDog, HöLGY) L vesztés történik. Azért történhet, mert az értelem szempontjából az L, ami csak igeképző, kevésbé fontos. Az űr, üres, természetesen nem ismeretlen (hanem európai szubsztrátnyelv) eredetű, mert mindezek a magyar ÁR, KIÁRAD "testvérszavai". S mint már megszoktuk, a szavaink-fogalmaink legalább 50%-ánál a "délvidéken" is hasonlóan gondolkodtak (és gondolkodnak sokezer éve): a héber ará = átöntött, ár = kiürít.
Hetedhét országban Nem találtam mását: Szeretem szép, beteg, Csengő kacagását, De nagyon szeretem. Szeretem, hogy elbujt Erős, nagy voltomban, Szeretem hibáit Jóságánál jobban, Szeretem fölséges Voltomat e nászban S fényes biztonságom Valakiben, másban, De nagyon szeretem. Küldd el ezt a verset szerelmednek! Ady Endre: Vallomás a szerelemről - Divatikon.hu. További versek honlapunkról: » Cencihez Miképpen őzek a friss Folyót, szagos virágot A... » Amit szavakra bízni átall Amit szavakra bízni átall ajkamra égeti a... » Énekek éneke Az asszony teste költemény, mit különös... » Fekete szem Szép a kék szem, nem tagadom, Én a kékre sem... » A szépség lányai közt nincs A Szépség lányai közt nincs gyönyörűbb ma... » A szerelem énekesihez Nyájaskodó víg társaság Szerelem énekesi! Kíket... » A rózsabimbóhoz Nyílj ki, nyájason mosolygó Rózsabimbó, nyílj... » Tartózkodó kérelem A hatalmas szerelemnek Megemésztõ tüze... » Ilyen kinos, ilyen hosszu... Ilyen kinos, ilyen hosszu éjszakám, A mióta...
Kézikönyvtár Verstár - ötven költő összes verse Ady Endre Versek Vallomás Teljes szövegű keresés Te, akinek annyi szived van, Ahányat lelked megteremt, Aki szines kaméleonként Varázsolsz multat és jelent, Kinek a szín fényes világod, Melyet lánglelked áthevít - Ki tudnád-e vajon nevetni Egy bús poéta könnyeit?... Ki tudnád-e vajon nevetni, Mert úgy imád, mert úgy szeret, Ahogy nem a szinpadon szoktak Vagy az életben - emberek; Hogy szép lelked teremtő lángját Úgy nem áhítja senki más; Hogy szerelmét el nem rabolná Sem távolság, sem megszokás. Te, aki már ezer élet közt Osztottad szét a lelkedet, Elképzeled, hogy egy egész szív Mást nem, csak tégedet szeret. Ady endre vallomás a szerelemről. Hogy azt, ki a festett világban Elvesztette önnönmagát - Egy bús poéta úgy imádja, Mint az igazság angyalát... Elhiszed-e egy ismeretlen, Álmot szövő költő szavát? Elolvasod szivéből vérző, Szerelmes, bánatos dalát? Meg fogod-e szived kérdezni, Vajon szeretni tud-e még, Vagy trubadurod megsajnálni Lelkednek kegy gyanánt elég?... Szivem szorul a félelemtől S megrendül a kétség alatt, Hogy szeretni csak szinpadon tudsz S magadnak élned nem szabad.