A glikémiás index (GI) az adott élelmiszer szénhidráttartalmára adott vércukorválasz alapján rangsorolja az élelmiszereket, a GL koncepciója – a GI mellett, valamint a GI régebbi kutatási eredményeire alapozva – az elfogyasztott szénhidrátmennyiségét is figyelembe veszi. A glikémiás terhelést úgy határozhatjuk meg, hogy a GI-t százaléknak véve megszorozzuk az elfogyasztandó élelmiszeradagra eső szénhidrátmennyiséggel (szénhidráttartalomból kivonva a rostmennyiséget; grammban kifejezve). A GI értékek kategóriái: Alacsony < 50 Közepes: 50 – 70 Magas: 70 – 90 Nagyon magas: 90 < A GL index besorolása: kis terhelést jelent (a vércukorszint szempontjából): < 10 közepesen terhelő: 11 – 19 nagyon terhelő: 20 < A GI, és így a GL értékét számos tényező befolyásolja, elsősorban az adott ételfajta rosttartalma: a magasabb rosttartalom lassabb felszívódást eredményez (tájékozódjon az élelmiszerek rosttartalmáról táblázatainkból). Fontos továbbá az elkészítési mód (minél inkább "szétfőzzük", annál magasabb lesz a GI), a rágás alapossága, a gyümölcsök érettségi foka, az egyéni inzulinérzékenység.
Azt viszont nem jelzi, hogy mennyi szénhidrát van a különböző táplálékokban. Fontos megjegyezni, hogy glikémiás indexe csak az olyan élelmiszereknek van, amelyek jelentősebb mennyiségű szénhidrátot tartalmaznak. A vércukorszintet ugyanis a szénhidrátok emésztése során keletkező cukrok emelik meg. Kategóriák: magas, közepes és alacsony glikémiás index Az élelmiszereket összesen három kategóriába soroljuk glikémiás indexük szerint: magas (60-100), közepes (40-59) alacsony (40 alatt) A magas glikémiás indexű ételek a cukorbetegek számára általában kerülendők, hamar felszívódnak, miáltal gyorsan meg tudják emelni a vércukorszintet, könnyen elhízást okozhatnak, ezért az egészségünk megőrzése, illetve a megfelelő testsúly megtartása érdekében jobb, ha kihagyjuk ezeket az étrendünkből, vagy csak nagyon ritkán és kontrollált mennyiségben fogyasztjuk őket. Ilyen élelmiszer a krumpli, a köles, a fehér kenyér és a fehér rizs. A közepes glikémiás indexű csoportból hasonlóan, nem túl nagy mennyiségben ajánlott fogyasztani.
A glikémiás index (rövidítve: GI) az egyes élelmiszerek vércukoremelő képessége a szőlőcukorhoz képest, százalékban, tehát a glikémiás index 0 és 100 közötti szám lehet. Megkülönböztetünk alacsony ( 55 alatti), közepes ( 55-69 között) és magas ( 70-100 közötti) glikémiás indexű ételeket. GI-je elsősorban a szénhidrátot tartalmazó élelmiszerek nek van. Jelentősége fogyókúrázók és 2-es típusú cukorbetegek esetén a legnagyobb. Az alacsony glikémiás indexű élelmiszerek lassan bomlanak le, a vércukorszint ezek fogyasztásakor lassabban és egyenletesebben emelkedik, majd csökken. A magas glikémiás indexű ételek esetében a hirtelen vércukoremelkedés átmeneti inzulin-túltermelést okoz, aminek következtében az étkezés után 1-2 órával átmenetileg leesik a vércukorszint (jojó-effektus), ami éhségérzetet (és kísértést) okoz. A gyümölcsök GI-értéket befolyásolja az érettségük is, a többi élelmiszernél az előállítás folyamata, a főzés és tárolás módja is. Ha alacsony GI-indexű ételt is tartalmaz az étel, amit megeszünk, a teljes étkezés glikémiás indexét csökkentjük, de befolyásolja az értéket a rosttartalom, a keményítők, a fehérjék és a zsírok mennyisége is.
Az ételek szénhidráttartalmukon túl különböző mértékben emelik a vércukor szintet. A glikémiás index azt fejezi ki százalékban, hogy milyen az adott táplálék elfogyasztását követő vércukoremelő hatása a szőlőcukorhoz viszonyítva. Egyes élelmiszerek GI-e jelentősen változik attól függően, hogy az étel milyen konyhatechnikai eljárással készült. Minél könnyebben lebontható, rostmentes a táplálék, annál nagyobb a vércukor emelő hatása. A durumlisztből készült tészta azért emeli lassabban a vércukorszintet, mint a hagyományos száraztészta, mert a durumliszt keményítőszerkezete más, nehezebben bontható az emésztés során, mint a sima búzaliszt keményítője. A konyhatechnikai eljárásokra jó példa a burgonya különböző elkészítési módjainak különböző vércukor emelő hatása: a főtt burgonya glikémiás indexe 25-30%-kal nő, ha a burgonyából pürét készítünk. Egy-egy étel vércukorszintre gyakorolt hatását legjobban vércukormérésekkel tudja ellenőrizni. Időnként ellenőrizze a vércukorszintjét étkezés előtt, majd étkezés után is.
Súlykontroll Index A Súlykontroll Index (SKI) egy olyan szám, amely segítséget fog nyújtani neked mind a fogyókúrában, mind a súlyod megtartásában. Az SKI kialakításának alapja az élelmiszerek glikémiás indexe*, energia-, szénhidrát- és zsiradéktartalma volt. Ezek alapján lettek besorolva az élelmiszerek 1-100-ig. 1-30 között alacsony 31-60 között közepes 60 felett pedig magas Súlykontroll Indexű élelmiszerről beszélhetünk. Hogy melyik a jó nekünk? Minél kisebb az adott élelmiszer mellett feltüntetett SKI, annál inkább fogyaszthatjuk, és fordítva. * = A glikémiás index az egyes élelmiszerek elfogyasztása után 2-3 órával a glükózhoz (szőlőcukorhoz), viszonyított vércukorszint emelő hatását mutatja meg százalékos arányban. 1. szakasz MEDDIG TARTSD? A szakaszt a leadandó súlytól függően a következő táblázatban megjelölt ideig tartsd: 1-4 kg súlyfelesleg esetén: 10 nap 5-10 kg súlyfelesleg esetén: 9 nap 11-15 kg súlyfelesleg esetén: 8 nap 15 kg feletti súlyfelesleg esetén: 7 nap MIT EHETSZ?
Lásd még: Székelyek, Csángók. Külképviseletek Bukarest, Nagykövetség Konzuli Hivatala Cím: Str. Henri Coanda 5. Bucuresti Előhívó: +40(21) Telefon: 312-04-68, 312-74-73 Ügyelet: 0722-643-188 Fax: 312-74-70 E-mail: Honlap: Kolozsvár, Főkonzulátus Cím: Piata Unirii nr. Utazás németországba autóval. 23. I. em. Kolozsvár Előhívó: +40(264) Telefon: 596-300 Ügyelet: 0744-703-290 Fax: 594-109 Beutazási feltételek, vámszabályok Magyar állampolgárok Európai Unió területén érvényes feltételek mellett utazhatnak be Romániába, útlevéllel vagy személyazonosító igazolvánnyal Románia 2007. január 1-én bekövetkezett uniós csatlakozása után néha előfordult, hogy a román határrendőrök nem fogadtak el egyes magyar személyazonossági igazolványokat, de az ilyen esetek hibákon, tévedéseken alapultak. A román határrendőrök kérhetik, hogy igazolják az utazás időtartamára a megélhetéshez szükséges feltételek meglétét (napi 100 euró, kereskedelmi szállásfoglalás vagy más lakhatási lehetőség igazolása). A két ország között létező, a sürgősségi egészségügyi ellátást is szabályozó egyezmény értelmében egyik állam állampolgárának sem kell egészségbiztosítást felmutatnia.
A segélyszervezet munkatársai vették gondozásba a kislányt A rendőrök haladéktalanul intézkedtek, értesítették a térség rendőri egységeit, de sajnos nem jártak eredménnyel. A kislányt a szeretetszolgálat munkatársai gondozásukba vették, megitatták, megetették, játszottak vele, miközben a rendőrök keresték a szülőket. Németországi utazás - útvonaltervező, útvonal keresés. Ausztriába jelentették be a kislány eltűnését Nyolc óra elteltével az osztrák hatóság jelezte, hogy Ausztriában egy ukrán házaspár bejelentést tett elvesztett gyermekükről. Gyors nemzetközi információcsere után a szülők biztonságba tudhatták lányukat, és visszaindultak érte Tiszabecsre, ahol a család végül újra egyesülhetett. A Kékvillogó legfrissebb híreit ide kattintva éred el! Kiemelt kép: az elveszett kislány a tiszabecsi rendőrökkel – Forrás:
Általános adatok Lakosság: 21 400 000 fő Népsűrűség: 90 fő/km2 Nyelvek: román, magyar, német, ukrán, jiddis. Népcsoportok: román (88, 1%), magyar (7, 9%), német (1, 67%), ukrán, szerb, horvát, bolgár, szlovák, cseh, orosz, tatár, görög, török (2, 33%). A magyarok alkotják a legnagyobb nemzeti kisebbséget. (A népszámlálás szerint 2002-ben 1 434 377 fő. ) Székelyföldön egy tömbben közel 700 ezer magyar él. Az 1990-es évekig a németek voltak a másik nagy kisebbségi csoport (szászok és svábok), azonban döntő többségük a kommunizmus bukását követően Németországba települt. A magyarok és a németek főleg Erdélyben élnek. A romák aránya a népszámlálásban szereplőnél lényegesen magasabb (becslések szerint több mint 10%, Romániában él a világ legnagyobb roma közössége), mert a népszámlálások során többféle okból sokan úgy döntenek, hogy románnak jelentik be magukat. Említendő etnikai csoport a több mint tízezres lélekszámú lengyel kisebbség Suceava megyében. Korábban jelentős számú zsidó és örmény lakosság is élt az országban.