INGATLAN TULAJDON FENNÁLLÁSÁRÓL SZÓLÓ HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY A 1997. évi CXLI. törvény 70. § (1), (2) bekezdés e) pont szerint - A számítógéppel vezetett ingatlan-nyilvántartás adatbázisából történő lekérdezés során a természetes személyazonosító adatok, illetőleg a személyi azonosító alapján a tulajdonos valamennyi ingatlanának az ingatlan-nyilvántartásból megállapítsa vagy arról adatszolgáltatást teljesítse az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. 1997. évi cxli. törvény az ingatlan-nyilvántartásról 1-31. §§. törvény 70/A. §-a alapján. Kulcsszavak: ingatlan, tulajdon, hatósági bizonyítvány Bármely természetes személy – állampolgárságtól függetlenül – jogosult Ingatlan tulajdon fennállásáról szóló hatósági bizonyítvány iránti kérelmet előterjeszteni. A természetes személy – állampolgárságtól függetlenül – jogosult Ingatlan tulajdon fennállásáról szóló hatósági bizonyítvány iránti kérelmet terjeszt elő. Elérhetőségek: Postai kérelem: A formanyomtatvány és a hozzá tartozó kitöltési útmutató a - Ingatlantulajdon fennállásáról szóló hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelem természetes személyek számára - alatt érhető el.
2007. évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről (Tfvt. ) 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról (Evt. ) 2013. évi CII. törvény a halgazdálkodásról és a hal védelméről (Hhvtv. évi CXXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról (földforgalmi törvény) 2016. évi CLVI. törvény a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól Felhasznált forrás (lezárva 2018): © Dr. 1997. évi cxli. törvény 68/a. § (1a). Temesi Géza
A jogirodalomban felmerülő ellentétes álláspontok ismertetését követően kitért arra, hogy a szabályozás a perfeljegyzésben a bejegyzés deklaratív, vagy konstitutív jogi jellegére visszavezethető indokolatlan megkülönböztetést eredményez. A Legfőbb Ügyész véleménye szerint a jelenlegi jogi-szabályozási környezetben a bejegyzési engedély pótlásával kapcsolatos bírói gyakorlatra is figyelemmel az ingatlan tulajdonjoga iránti perekben – ha a kereseti kérelem a felperes saját javára való tulajdonjog bejegyzésére irányul – a perindítás ténye akkor jegyezhető fel, ha a kereset a már ingatlan-nyilvántartáson kívül megszerzett tulajdonjog bejegyzésére irányul. III. Search Results - "1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról". Régi telekkönyvi jogunkban nem volt egyértelműen eldöntött kérdés, hogy milyen esetekben volt helye perfeljegyzésnek. Eredetileg erre csak törlési és kiigazítási perek esetében volt lehetőség, utóbb a jogi szabályozás változása folytán és a bírói gyakorlatban a kör folyamatosan bővült, így fel lehetett jegyezni a jelzáloggal biztosított követelés érvényesítése, a tulajdonközösség megszüntetése iránti, valamint az ingatlanra vonatkozó házassági vagyonjogi pert is.
A telekalakítási engedélyezési eljárás során földmérő által változási vázrajzot kell benyújtani a földhivatalba, záradékolás céljából. Ez után földmérővel elkészített, a járási hivatal földhivatali osztálya által záradékolt változási vázrajzot és a telekalakítás-engedélyezési eljárásra vonatkozó kérelmet az illetékes kormányhivatalhoz kell benyújtani. Utóbbi szakhatósági állásfoglalást kér az érintett szakhatóságtól, amely alapján elbírálja a telekalakítási kérelmet és ezek alapján meghozza döntését. Ingatlan-nyilvántartási törvény. E döntés lehet engedélyező vagy elutasító. A fentiek közigazgatási aktusok voltak, a telekalakítás során azonban az érintett tulajdoni jogviszonyokban a polgári jog szabályai szerint kell eljárni [Étv. 24. § (4) bekezdés]. Az illetékes kormányhivatal telekalakítási eljárás során két szempontot vizsgál: a) a földmérő által készített változási vázrajz megfelel-e a jogszabálynak és a földhivatali alaptérképnek; b) szakhatóság bevonásával (a kerületi jegyző jár el szakhatóságként) vizsgálja, hogy megfelel-e a benyújtott kérelem a helyi építési szabályzatnak.
A perindítás ténye feljegyzéséhez fűződő joghatások: a peróvó, jogóvó és jogszerző joghatás. A peróvó joghatás lényege, hogy az eljárás eredményeként az ítélet jogereje kihat azokra is, akik a perben félként nem szerepeltek, de a perindítás tényének feljegyzését követően szereztek valamilyen jogot az ingatlanban. A jogóvó hatás a már megszerzett jog védelmét szolgálja, mert a perfeljegyzés folytán a későbbi szerző – függetlenül a szerzés visszterhes jellegétől – már nem minősül jóhiszeműnek. A jogszerző hatás lényege, hogy a jogosultnak még nincs az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagy az ingatlan-nyilvántartáson kívül már korábban megszerzett dologi joga (tulajdonjog), de a dologi jog szolgáltatására irányuló kötelmi igényét a perfeljegyzés mindenkivel szemben biztosítja, és ebben a formában szintén dologi jogi védelemben részesül. Perfeljegyzés a kötelmi igényen alapuló perben - Jogászvilág. Nincs olyan dogmatikai indok, vagy más törvényes védelemben részesíthető vagyoni érdek tehát, amely alapot adna az Inytv. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt ingatlan tulajdonjoga iránti perek körének megszorító értelmezésére, mivel az azzal járna, hogy a tulajdonjog megszerzése iránti kötelmi igény nem részesülne védelemben.
A kérelem elbírálásához a megfelelő indokláson kívül cégeknek a kérelemhez az alábbi dokumentumokat kell csatolniuk: • A cég eredeti, hiteles vagy közjegyző által hitelesített aktuális (30 napnál nem régebbi) cégkivonatát, • aláírási címpéldány vagy aláírás minta másolatát, • TakarNet engedélyezési eljárás átutalásának banki igazolását. A fentiektől eltérően, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. törvény és a végrehajtására kiadott 109/1999. (XII. ) FVM rendelet alapján, amennyiben a kérelmező a képviselőjének a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintáját a cégbírósághoz benyújtotta és ezt a tényt a cégjegyzék tartalmazza, a Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft. a képviselet igazolására szolgáló iratot, valamint a cég cégkivonatát a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. ) FVM rendelet 113/E. § szerint a felszámoló szervezet számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásainak igénybevételére vonatkozó kérelméhez, a jogi személyeknek és jogi személyiség nélküli szervezeteknek részére előírtakon túl mellékelni kell a felszámolók névjegyzékének vezetésére kijelölt hatóság 30 napnál nem régebben kiállított igazolását arról, hogy a szervezet szerepel a felszámolók névjegyzékében.