Pro verzióhoz is jó csere alkatrészként akár. Bp illetve Posta (tömörgumik): Házhoz 1790, - Posta pont 1600, - Posta automata 995, - FoxPost automata 1199, -
Tisztán elektromos utódot kap az Alfa Romeo Giulia Az Alfa Romeo háza tájáról igen biztató hírek érkeznek. Bár a márka eddig a Giulia és a Stelvio különböző verzióival próbálta tartani magában a lelket, a nemrég bemutatott Tonale új lendületet hozhat, és a jövőre ígértek egy kisebb, tisztán elektromos crossovert Brennero néven, valamint érkezhet egy méretes SUV és egy igazi luxusszedán is – a Stelvio frissítéséről nem is beszélve. De vajon mi lesz a sorsa a Giuliának, aminek jövőjéről nem sok szó esett eddig? Használt elektromos roller eladó. Most a márka vezetője, Jean-Phillipe Imparato nyugtatott meg minket.
Tulajdonságaik: • az elektroncsöveket jóval kisebb méretű és energiaigényű tranzisztorokkal helyettesítették, • helyigényük szekrényméretűre zsugorodott, • üzembiztonságuk ugrásszerűen megnőtt, • kialakultak a programozási nyelvek, melyek segítségével a számítógép felépítésének részletes ismerete nélkül is lehetőség nyílt programok készítésére, • tárolókapacitásuk és műveleti sebességük jelentősen megnőtt. A gép tulajdonságai: működésük nagy energia-felvételű elektroncsöveken alapult, terem méretűek voltak, gyakori volt a meghibásodásuk, műveleti sebességük alacsony, néhány ezer elemi művelet volt másodpercenként, üzemeltetésük, programozásuk mérnöki ismereteket igényelt.
A tranzisztort 1947-ben fedezte fel a Bell Laboratóriumban William Shockley, aki ezért aztán 1956-ban Nobel-díjat is kapott. A találmányt 1948-ban hozták nyilvánosságra. A tranzisztor tömeges alkalmazása a számítógépekben először az 1950-es évek végén történt meg. A tranzisztorokkal kisebb, gyorsabb és megbízhatóbb logikai áramköröket lehetett készíteni, mint az elektroncsövekkel. A második generációs számítógépek már másodpercenként egymillió műveletet is el tudtak végezni. A tranzisztorok sokkal kevesebb energiát fogyasztanak és sokkal hosszabb életűek. A gépek megbízhatósága kb. az ezerszeresére nőtt az első generációhoz képest. 5. Az ELSŐ generációs elektronikus számítógépek - Számítástechnika története dióhéjban. Kisebbek lettek az alkatrészek és kisebbek lettek az alkatrészek közötti hézagok is. Egyúttal sokkal olcsóbbá is váltak a számítógépek, emiatt nőtt az eladások száma: csak az IBM 1400-as sorozatból több mint 17. 000 darabot helyeztek üzembe. Szaporodtak a számítógépgyártással foglalkozó cégek is. A második generáció korszakát kb. az 1959-1965-ös évekre lehet tenni.
Megtekintések száma: 2 529 A személyi számítógép története néhány évtizeddel ezelőtt kezdődött. E viszonylag rövid idő alatt a gépek teljesítménye hónapról hónapra ugrásszerűen nőtt. A jelenlegi asztali gépek teljesítménye már-már utópisztikusnak tűnik akár a három évvel ezelőtti eszközeink kapacitásához képest is. A személyi számítógép kevesek által használt luxuscikkből mindennapi életünk részévé vált, jelentős társadalmi átalakulásokat vonva maga után. A számítógép- és szoftveripar ma a világgazdaság húzóágazatává lépett elő, emberek millióinak teremtve munkalehetőséget. A kezdet kezdete A számolást segítő eszközök története gyakorlatilag egyidős az emberiség történetével. AZ ELSŐ GENERÁCIÓS SZÁMÍTÓGÉPEK. – A számítógép története. Az ősember a számoláshoz eleinte az ujjait, később köveket, fonaldarabokat használt, az eredményt a barlang falába, csontba vagy falapokba vésve rögzítette. A nagyobb számértékek megjelenésével kialakult az átváltásos rendszerű számábrázolás, a tízes, tizenkettes, majd a hatvanas számrendszer. Az egyik első eszköz, amely lehetővé tette az egyszerűbb műveletvégzést, az abakusz volt.
Vita folyt arról, hogy melyik az első általános célú elektronikus digitális számítógép. 1973. október 19-én úgy döntött a bíróság, hogy az Atanasoff-Berry Computert illeti meg ez a cím. EDVAC Az ENIAC utóda, az EDVAC (Electronic Discrete Variable Automatic Calculator) ugyancsak Mauchly és Eckert vezetésével épült 1944-től 1948-ig (véglegesen csak 1951-ben helyezték üzembe). Ez a gép már Neumann János (1903-1957) magyar matematikus elvei alapján úgy készült, hogy a programot és az adatokat a memóriában tárolta. Az EDVAC sok fontos vonásban különbözött elődeitől. Sokkal nagyobb memóriája volt: egy elsődleges (operatív) tár és egy másodlagos, lassabb, nagyobb kapacitású tár. Egy program végrehajtásához előbb az egész programot és az adatokat be kellett táplálni a memóriába. Adatbevitelre egy írógépszerű eszközt, adatkivitelre egy nyomtatót alkalmaztak. Ez volt az első tárolt programú számítógép. Ettől kezdve már a papírból készült lyukszalag olvasási sebessége nem korlátozta a számítógép sebességét és egy új probléma megoldásához nem kellett a gépet áthuzalozni.
Nulladik generáció, kb. 1945-ig) A németországi számítógépgyártás meghatározó egyénisége volt Konrad Zuse (1910-1995) mérnök, aki kezdetben jelfogós gépek építésével foglalkozott. Németországban a háború előtt a fegyverek előállítása kapcsán jelentősen megnőtt a számítási igény. 1939 -ben készült el Zuse első nagy sikerű, jelfogókkal működő, mechanikus rendszerű számítógépe, a Z1. Ez az első gép, mely már a bináris számrendszer re épült. Külön helyezkedett el benne a tár és az aritmetikai egység, az utasítások bevitelére mikronyelv et alkalmazott. 1937-ben Alan Mathison Turing, angol matematikus kidolgozta az univerzális gép (program és programozható számítógép) modelljét: ha egy gép el tud végezni néhány műveletet, akkor bármilyen számításra képes). Az 1900-as években a számítógépek fejlődésének meghatározó személyei közé soroljuk Wallace J. Eckert (1902-1971), valamint Howard Hathaway Aikent (1900-1973). Aiken kutatása a számítógépekben alkalmazott aritmetikai elemek számának jelentős növelésén keresztül a lyukkártyás gépek hatékonyságának növelésére irányult.
Az abakuszt némileg módosítva a XVI. századig a legfontosabb számolást segítő eszközként használták, egyetemen tanították a vele való szorzás és osztás műveletsorát. Számítógép generációk A digitális számítógépeket a bennük alkalmazott logikai (kapcsoló) áramkörök fizikai működési elve és integráltsági foka (technológiai fejlettsége) szerint is osztályozhatjuk. Ilyen értelemben különböző számítógép-generációkról beszélhetünk. A továbbiakban a számítógépek fejlődésének főbb állomásait mutatjuk be. Mechanikus gépek Az első "szériában gyártott" számológép et 1642-1644 között Blaise Pascal (1623-1662) készítette el, összesen hét példány ban. A kor technikai szintjének megfelelően óraalkatrészek ből építette meg a szerkezetet. A gép újdonsága, alapötlete az automatikus átvitelképzés megoldása volt. A számológéppel csak az összeadást és a kivonás t lehetett elvégezni, a nem lineáris műveleteket – a szorzást és az osztást – nem. Pascal számológépét Gottfried Wilhelm von Leibniz (1646-1716), német matematikus fejlesztette tovább.