Karácsony másnapja, Szent István első vértanú ünnepe A következő táblázatban a mozgó ünnepeket s oroltam fel, mel yek mindig a hét azonos napjára esnek. Ezek időpontjai általában Húsvéthoz kapcsolódnak, azaz Húsvét előtti vagy utáni valahányadik napon ünnepeljük őket. Maga Húsvét ünnepe mindig a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap. A táblázatban **-al jelzett ünnepek kivételek, időpontjuk valamelyik másik ünnephez kapcsolódik. Mozgó ünnep Húsvéthoz képesti nap Nap Advent 1. vasárnapja (nov. 27. -dec. 3. Magyar Katolikus Egyház | Mindenszentek ünnepe újra kötelező ünnep. közötti vasárnap) ** vasárnap Urunk megkeresztelkedése (Vízkeresztet követő 1. vasárnap) Hamvazószerda -46 szerda Virágvasárnap -7 Húsvét 0 Urunk mennybemenetele (Áldozócsütörtök) (főünnep) 39 csütörtök Pünkösd 49 Mária az egyház anyja 50 hétfő Szentháromság ünnepe (főünnep) 56 Úrnapja (főünnep) 93 Jézus Szent Szíve 98 péntek Krisztus Király (főünnep) (utolsó évközi vasárnap) Az egyházi naptárban még további világnapok, könyörgő napok és megemlékezések is helyet kaptak: Újév – A béke világnapja január 1x.
A nagy szentek ráhagyatkozó imái is komoly vigaszt nyújtanak, hiszen arra hívnak minket, hogy minden aggodalmunkat letegyük, Isten szeretetében örvendezzünk, aki egyedül elegendő számunkra. Loyolai Szent Ignác "Suscipe" felajánló imája: "Fogadd el, Uram, szabadságomat, fogadd egészen. Vedd értelmemet, akaratomat s emlékezésem. Mindazt, amim van, és ami vagyok, Te adtad, ingyen. Visszaadok, Uram, visszaadok egyszerre mindent. Legyen fölöttünk korlátlan úr rendelkezésed. Csak egyet hagyj meg ajándékul: szeretnem téged. Csak a szeretet maradjon enyém a kegyelemmel, s minden, de minden gazdagság enyém. Más semmi nem kell. Ugye tudják Önök is, hogy Hamvazószerda nem kötelező egyházi ünnep? - Katolikus.ma. " Ez pedig Avilai Szent Teréz híres imája: "Semmi ne zavarjon, Semmi ne rémítsen, Minden elmúlik, Isten nem változik. A türelem mindent elér, Annak, aki Istené, Semmi sem hiányzik, Isten egymaga elég. " Szent Kolos imája a következő: Istenem, Te szeretettel őrködsz azok felett, akik benned bíznak. Semmi sem hiányozhat annak, aki mindent tőled remél. Ezentúl aggodalmaskodás nélkül szeretnék élni, ezért minden nyugtalanságomat a Te válladra helyezem.
E szavakkal a már mennybe jutott, üdvözült hívek közösségének, a diadalmas egyháznak a közbenjárását kéri a földön élő lelkeket egybefogó küzdő egyház.
parancsolt ünnep, kötelező ünnep (lat. festum praeceptum): olyan nap, amelyet a katolikus Egyházban szentmisével és munkaszünettel kell megszentelni. Hanyagságból történő elmulasztása halálos bűn. Kötelező megtartása különbözteti meg a tanácsolt ünnep től és kisebb közösségek fogadott ünnepétől. - Vasárnap és más kötelező ünnepeken a hívők kötelesek szentmisén részt venni; tartózkodjanak továbbá azoktól a munkáktól és ügyletektől, amelyek az Istennek járó liturgikus tisztelet megadását, az Úr napjának sajátos vidámságát vagy a lélek és a test kellő pihenését akadályozzák (1247. k. ). - ~ általában minden vasárnap és a nagyobb ünnepek, de a ~ek száma koronként és helyenként is változik. Megtartását jelentősen befolyásolja a polg. törv-hozás a munkaszüneti nap megadásával vagy megvonásával. Mindenszentek ünnepe újra kötelező ünnep | Szeged Ma. - Mo-on ~ volt 1930: a latin szert-ban: minden vasárnap, dec. 8. (Szeplőtelen Fogantatás), dec. 25. (Karácsony), jan. 1. (Újév), jan. 6. (Vízkereszt), Áldozócsütörtök, Úrnapja, jún. 29. (Péter-Pál), aug. 15.
Ma 2022. április 06., szerda, Vilmos és Bíborka napja van. Holnap Herman napja lesz. Az egyházi év az adott év egyházi ünnepeit tartalmazza. A katolikus egyházi év Advent első vasárnapjával kezdődik és a következő év első adventi vasárnapját megelőző vasárnappal, Krisztus Király ünnepével zárul. Az ünnepek napjait természetesen a XIII. Gergely pápa nevéhez fűződő ún. Gergely-naptárba illesztjük. A Gergely-naptár 1582. október 4-én lépett életbe, leváltva az addig alkalmazott római, Julián naptárat. 400 évente kihagy 3 szökőnapot, a Julián naptárhoz képest az év kb. 11 perccel rövidebb. Csillagászati szempontból igen pontos, hisz a csillagászati évtől való eltérés csupán 0, 0003 nap, ami azt jelenti, hogy az 1582+3333 = 4915 év alatt növekszik csupán egy teljes napra. Az egyházi év adventtel kezdődik, melyet a karácsonyi idő, majd néhány évközi vasárnap, az ún. farsangi időszak követ, ezután jön a nagyböjt, majd a húsvéti idő, s végül az év legnagyobb részét felölelő, Krisztus Király vasárnapjával véget érő évközi idő.