A vörös térkép különböző változatai 4. Az 1928 és 1941 között megjelent kiadások - 2019. március 13. A blogbejegyzés-sorozat első részében a bevezetőt követően az 1919-ben, a második részében az 1920-ban, a harmadik részében az 1922 és 1927 között készült vörös térkép-változatokat vettük sorra. Trianon és a térképek. A befejező bejegyzésben az 1928 és 1941 között keletkezett változatokat tekintjük át, majd pedig összegezzük a különböző kiadásokat, változatokat. A vörös térkép különböző változatai 1. Az 1919. évi kiadások - 2018. október 09. A Teleki Pál szerkesztésében először 1919-ben megjelent, a köztudatban "vörös térkép" néven számon tartott etnikai térkép talán a legismertebb magyar kiadású etnikai térkép. Talán kevesen tudják, hogy a térkép számos kiadást megélt, így nem is olyan egyszerű meghatározni, hogy melyik "a" vörös térkép.
drMáriás (1966 -) Témák: politika konstruktív Férfi formák térkép Nézze meg, hogy mutatna a kép az Ön falán! Próbálja ki Látványtervező Képkeret Szoba Képfeltöltés Töltse fel saját szobájának fotóját, és nézze meg már most, hogy mutatna a falán! Minimális képméret: 800 x 600 px Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez Személyes megtekintés galériánkban Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten. Ingyenes festmény értékbecslés Ingyenes festmény értékbecslés 100x80 cm akril, vászon Önnek is van drMáriás képe? Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Teleki Vörös Térkép. Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy webgalériánkban kínáljuk. Legnagyobb magyar festménygyűjtemény Több mint 100. 000 magyar művészi alkotás. Tanulmány Jómagam egy homlokzati oromdísz előtt Budapesten Teleki Pál miniszterelnök, földrajztudós "vörös térkép"-e Magyarország 1910-es népességének nemzetiségek szerinti eloszlását mutatja.
// Budapest 1919. Borítón: MAGYARORSZÁG NÉPRAJZI / TÉRKÉPE / A NÉPSŰRŰSÉG ALAPJÁN. // SZERKESZTETTE: / GRÓF TELEKI PÁL. // Ára 6 korona. // (SZERZŐ KIADÁSA) / MAGYAR FÖLDRAJZI INTÉZET R. -T. NYOMÁSA / Budapest, Ujpesti rakpart. / 1919. Megjegyzések: 1:1 000 000. Budapest, Magyar Földrajzi Intézet Rt., 1919. 80×58 cm, barna borítóval és magyarázó füzettel ellátott szerzői kiadás. 1919b A térképlap és a borítócím megegyezik az előzővel. Borítón: MAGYARORSZÁG NÉPRAJZI / TÉRKÉPE / A NÉPSŰRŰSÉG ALAPJÁN. / Ára 6 korona // (SZERZŐ KIADÁSA) / MAGYAR FÖLDRAJZI INTÉZET R. NYOMÁSA / Budapest, Ujpesti rakpart / 1919. Megjegyzések: 1:1 000 000. 80×58 cm, sötétzöld, az 1919a jelű változattól kissé különböző borítóval és magyarázó füzettel ellátott szerzői kiadás. A vörös térkép különböző változatai 2. Az 1920. évi kiadások | blog.oszk.hu. (OSZK Térképtár, TM 6 308 arch) 1919c A térképlap megegyezik az előzőekkel. Borítón: CARTE ETHNOGRAPHIQUE / DE LA HONGRIE / CONSTRUITE EN ACCORDANCE AVEC LA / DENSITÉ DE LA POPULATION. // PAR / LE COMTE PAUL TELEKI / PROFESSEUR DE GÉOGRAPHIE.
Habár az 1918-as magyar térkép politikailag nem ért el semmit, az etnikai viszonyokat megjelenítő módszerét később a románok és a náci Németország térképészei is lemásolták, így valójában jóval nagyobb módszertani hatást fejtett ki külföldön, mint a híres carte rouge. 1940-ben készült például egy olyan német térkép, ami szinte teljesen ugyanúgy néz ki, mint a húsz évvel korábbi magyar, csak itt politikai megfontolásokból nem a magyarok, hanem a németek szerepeltek pirossal. Viszont ennek a térképnek már gyakorlati hatása is volt: a második bécsi döntésnél használták fel a németek Észak-Erdély új határainak meghúzásához.
A megtervezés után a Kereskedelmi Minisztérium megrendelte a térkép tényleges elkészítését. Az adatokat a Központi Statisztikai Hivatal szolgáltatta, a szerkesztés az Iparművészeti Főiskola termeiben folyt, ahol egyszerre tucatnyian dolgoztak rajta. A munka 1919 februárjában készült el, 1:200000 méretarányban ábrázolta 24 különálló térképlapon az országot. Teleki azonban nem volt maradéktalanul elégedett az elkészült térképpel. A korabeli néprajzi térképeken ugyanis nem vették figyelembe a népsűrűséget, így ha számarányát tekintve túlsúlyban is volt egy nemzetiség egy területen, a területi ábrázolás miatt ez nem látszott. Később, 1937-ben egy Párizsi konferencián nemzetközi publikum előtt Teleki a nemzetiségi térképek ábrázolásának korlátjairól értekezett. Ebben a kifejtette a fenti álláspontját. Példát is hozott arra, hogy az egyszerű felületi színezés nagyon durva torzításokat eredményezhet, főleg kevert lakosságú területen. Például Európa néprajzi térképén a 10 milliós magyarság a térképen 730 mm 2, míg az akkor 12 milliós románság 1340 mm 2 területet kapna ilyen módszerrel.
A következő részben az 1920-ban készült változatokat mutatjuk be. A sorozat további részei:
Maradj otthon! Mesék az óvó néniktől - A falánk tyúkocska - YouTube
Nóri Mesedoboz és A falánk tyúkocska - YouTube
A falánk tyúkocska- mese foglalkozás - YouTube
A baromfiudvaros hét végére a falánk tyúkocska történetét hoztam, aki a végén el tudta űzni a macskát. Jó olvasást! Mese a falánk tyúkocskáról Így szólt egyszer a tyúkocska tyúkanyóhoz: - Éhes vagyok, kérlek szépen, süssél nekem kalácsot! - Jól van, tyúkocskám, sütök neked kalácsot – mondta tyúkanyó. – Most menj szépen, és hozzál nekem fát az udvarról, hadd rakjak tüzet, anélkül nem sül meg a kalács. Ment a tyúkocska, ment az udvarra a fáért. Ahogy az udvarra ért, szembe jött vele egy nagy-nagy kandúr. A nagy-nagy kandúr azt mondta a tyúkocskának: - Miau, ham! Én most téged bekaplak, meg is eszlek! - Ne egyél meg, kérlek szépen, ne egyél meg engem! Fát viszek most tyúkanyónak, tyúkanyó majd kalácsot süt nekem, s ha nem bántasz, kapsz egy nagy darab kalácsot tőlem! A macska úgy gondolta, sokkal többet ér egy nagy darab cukros kalács, békén hagyta hát a tyúkocskát. A tyúkocska összeszedte a fát az udvaron, bevitte tyúkanyónak. - Jaj, tyúkanyó, nagy baj van! – mondta. - Mi a baj, tyúkocskám?
Ha nem is feledkezett el a kalácsról meg rólam, nem baj, úgyse tudja, hol lakom! Ebben a pillanatban tyúkanyó is meg tyúkocska is meglátta a macskát. Az udvaron át bársonytalpakon sétált a konyha felé. - Jaj, végem van! – csipogta rémülten a tyúkocska. Tyúkanyó meg nem csipogott semmit, hanem a szárnyánál fogva fölkapta tyúkocskát, a konyhába vitte, s vele együtt belebújt a nagy hasú agyagkorsóba. A macska csak annyit látott, hogy tyúkanyó és tyúkocska a konyhában tűnt el. Nagy mérgesen megállt a küszöbön, s így pörölt: - Hol a kalács részem? Ide vele, mert ha nem, mindkettőtöket bekaplak! Aztán belépett a konyhába, de nem látta sem tyúkanyót, sem tyúkocskát. - Pedig ide szaladtak be – morogta. – El nem mozdulok innen, míg meg nem kapom a kalácsot, vagy be nem kapom azt a két szökevényt! – Azzal a macska lefeküdt a küszöbre, és várt. Tyúkanyó meg tyúkocska ott lapult a nagy hasú agyagkorsóban. Tyúkocska egyszer csak suttogni kezdett: - Tyúkanyó, én úgy szeretnék prüsszenteni! - Ne prüsszents, mert meghallja a macska, s bekap mindkettőnket!