II. József császár és VI. Piusz pápa találkozása Neunkirchen és Stuppach ( Gloggnitz) között A fordított Canossa-járás az az 1782 -es esemény, amikor II. József császárhoz utazott VI. Piusz pápa, mivel II. József nem volt hajlandó elfogadni a pápa ellenvetéseit türelmi rendeletével kapcsolatban. Nevét az 1077 -ben történt Canossa-járásról kapta, amikor IV. Henrik császár megalázkodott a pápánál, mivel utóbbi kiátkozta őt. Előzmények [ szerkesztés] II. József egyházpolitikájának – a szűkebb értelemben vett jozefinizmusnak – az volt a célja, hogy alárendeljék az egyházat az államnak. A jozefinista egyházpolitika korlátozni igyekezett a pápaság befolyását a Habsburg Birodalom területén. Előzménye ennek, hogy Mária Terézia 1767. május 21-én kiadott rendelete értelmében a Habsburgok örökös tartományaiban minden pápai brévét csak az uralkodó engedélyével (placetum regium) lehet kihirdetni. 1741. március 13-án született II. József | Évfordulók, események | József Attila Könyvtár - Dunaújváros. József 1781. március 26-án megújította és Magyarországra is kiterjesztette ezt a rendeletet. Több pápai bullát betiltottak, amelyek sértették az állam tekintélyét.
IV. Henrik és társai vezekelnek Canossa várkapuja előtt Canossa-járásnak nevezzük IV. Henrik német király, későbbi német-római császár vezeklő zarándoklatát az észak- itáliai Canossa váránál, 1077 januárjában, ahol a császár az épp ott időző VII. Gergely pápát próbálta meg rávenni kiátkozásának visszavonására. Előzmények [ szerkesztés] IV. Henrik felhívására, amelyben a pápát lemondásra szólította fel, VII. Gergely az 1076-os római böjti zsinaton kiátkozta Henriket. Fordított canossa jars of clay. A kiátkozás szövegét egy Szent Péterhez szóló ima keretezi. A pápa Szent Pétert hívja tanúként, hogy nem "rabló módjára" ült a pápai székbe, majd megtiltja, hogy Henrik királyként uralkodjon Németországban és Itáliában, felment mindenkit a Henriknek tett eskü kötelezettségei alól, és megtiltja, hogy bárki szolgálja őt, mert Henrik elfordult az egyháztól és "szét akarja zúzni azt. " Végül Gergely Szent Péter nevében "a kiátkozás bilincsébe veri" őt. [1] Vezeklés [ szerkesztés] Henrik gyalog, böjtölve, vezeklőcsuhában ment kíséretével Canossa várához, [2] és a téli hidegben három napon át fedetlen fővel várt a várkapu előtt, amíg a pápa elé járulhatott.
Henrik 1077-es itáliai útjára VII. Gergely pápához. Az 1784-es erdélyi román parasztfelkelés vagy Hóra-lázadás vallási-etnikai színezetű parasztfelkelés volt az Erdélyi-középhegység területén. A felkelést II. József 1784. január 31-i rendelete váltotta ki, melyben utasítást adott arra, hogy növeljék az erdélyi határőrök létszámát. Az első teljes körű magyarországi népszámlálást II. József rendeletére, 1784 és 1787 között hajtották végre. 1785-ben Magyarországon is végrehajtotta közigazgatási reformját. A rendiség védbástyáit jelentő vármegyék élére az addig választott alispánokat immár a kormányzat nevezte ki, és felettes szervükül 10 kerületet hozott létre (Nyitra, Besztercebánya, Kassa, Munkács, Nagyvárad, Temesvár, Pest, Győr, Pécs és Zágráb székhellyel), élükön királyi biztosokkal A rendelet értelmében az örökös jobbágyság intézménye megszűnt, továbbá eltiltotta a jobbágy megnevezést és a parasztok jogait jelentősen megnövelte. Így a parasztok szabadon házasodhattak és költözhettek, nem lehetett őket telkük használatában zavarni, törvénytelenül nem űzhették el őket, ingóságaikkal szabadon rendelkezhettek, szabadon járhattak iskolába és tanulhattak választásuk szerint mesterséget, valamint peres ügyeikben a vármegyétől kaphattak ügyvédi segítséget.