Miért érdemes az Északi-középhegységbe látogatni? Három nemzeti parkot látogathatnak az érdeklődők az Északi-középhegységben, az Aggteleki, a Bükki és a Duna-Ipoly Nemzeti Parkot. Az északi középhegység várai (Eger, Füzér, Regéc, Boldogkőváralja, Sirok), kulturális értékei, múzeumai, kastélyai, termálfürdői (Eger, Miskolc-Tapolca, Egerszalók, Demjén, Mezőkövesd, Bogács), borvidékei (egri, bükkaljai, mátraaljai, tokaji) kedvelt turistacélpontok. A hegységek turistaútjait pedig a rendszeres túrázók járják. Az Északi-középhegységben a hó mennyiségétől és annak minőségétől függően a síelők, a snowboardosok és a szánkózók is megtalálják a tudásuknak és kedvüknek megfelelő sípályákat (Bánkút, Bükkszentkereszt, Szilvásvárad, Kékes-tető, Mátraszentistván, Mátraszentimre, Galyatető, Mátraszentlászló, Szokolya, Sátoraljaújhely, Tokaj-Kopasz-hegy). Dunántúli Középhegység Nemzeti Parkjai - Filmajánló: Magyarország Nemzeti Parkjai - Dunántúlzöld Könyvtár Jamvk. Képek a Bükkből, Bükkről (a nagyításhoz kattints a képre! ) Környezettudatos vagy? Ha 500 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba.
ISBN 963-352-516-0 CM Az Északi-középhegység résztájai: a Visegrádi-hegység (a Dunántúlon), a Börzsöny, a Cserhát, a Mátra, a Bükk, a Cserehát, a Zempléni-hegység (Eperjes-Tokaji-hegyvidék), az Aggteleki-karszt (Gömör-Tornai-karsztvidék). Az Északi-középhegység éghajlata A terület éghajlata nedves-kontinentális – hegyvidéki éghajlati jelleggel. A hőmérsékleti értékek és a napsütéses órák száma az országos átlagnál alacsonyabbak, a csapadékértékek magasabbak. Leghűvösebb tájunkon az egyenletes csapadékeloszlás miatt sűrű erdőségek alakultak ki. A lehulló csapadék kb. Dunántúli Középhegység Nemzeti Parkjai | Filmajánló: Magyarország Nemzeti Parkjai - Dunántúlzöld Könyvtár Jamvk. negyede hó formájában jelentkezik, így ezen a tájunkon a leghosszabb a hóborítás időtartama. A hegységek déli lejtőin nagyobb a napsugarak beesési szöge, itt alakulhattak ki a borvidékek (Mátraalji, Egri, Tokaj-Hegyaljai borvidékek). Az Északi-középhegység vízrajzi adottságai A sok csapadék miatt (600-800 mm) az Északi-középhegység felszíni vízfolyásokban gazdag. A vulkáni kőzeteken bővizűbbek a patakok, a folyók, sűrűbb a felszíni vízhálózat.
A Magyarországon található Nagy-Milic hegycsoport földrajzi szempontból a Szalánci-hegység déli nyúlványa, az országhatár miatt azonban többnyire a Zempléni-hegység részeként tárgyalják. A Zempléni-szigethegység ( szlovákul: Zemplínske vrchy) Szlovákiában található. Az Északi-középhegység legkeletibb tagjaként szigetszerűen emelkedik ki a Zempléni-síkból. Geopolitikai szempontból általában szintén az Északi-középhegységhez sorolják az Aggteleki-karsztnak nevezett, 300–500 méter átlagmagasságú mészkő - és dolomithegységet. Ez valójában a Szlovákiába átnyúló Gömör–Tornai-karszt része, tehát földrajzilag nem az Északi-középhegység, hanem a Gömör–Szepesi-érchegység része. A Duna mellékfolyója az Ipoly, a Tiszába ömlik a Bodrog, a Sajó (Bódva, Hernád), a Zagyva (Galga, Tarna). Az Északi-középhegység - FÖLDRAJZ MAGAZIN. Egernél, Egerszalóknál és Miskolctapolcán mesterséges és természetes gyógyforrások bukkannak a felszínre. Az Északi-középhegység természetes talaja és élővilága A területen a barna erdőtalaj, a mészkővidékeken a rendzina jellemző.
Zempléni-hegység vagy más néven Tokaji-hegység vulkanikus eredetű, kőzetanyaga riolit és andezit. Híres szőlőtermesztő vidék. Északi részén a Bózsva és mellékvizeinek medencéje a Hegyköz. Szalánci-hegység (szlovákul Slanské vrchy): túlnyomó része Szlovákiában húzódik. A Magyarországon található Nagy-Milic hegycsoport földrajzi szempontból a Szalánci-hegység déli nyúlványa, az országhatár miatt azonban többnyire a Zempléni-hegység részeként tárgyalják. A Zempléni-szigethegység ( szlovákul: Zemplínske vrchy) Szlovákiában található. Az Északi-középhegység legkeletibb tagjaként szigetszerűen emelkedik ki a Zempléni-síkból. Geopolitikai szempontból általában szintén az Északi-középhegységhez sorolják az Aggteleki-karsztnak nevezett, 300–500 méter átlagmagasságú mészkő - és dolomithegységet. Ez valójában a Szlovákiába átnyúló Gömör–Tornai-karszt része, tehát földrajzilag nem az Északi-középhegység, hanem a Gömör–Szepesi-érchegység része. A Dunántúl nem önálló tájegység. Magyarország hat földrajzi nagytájából négy (Kisalföld, a Nyugat-magyarországi peremvidék, a Dunántúli-dombság és a Dunántúli-középhegység) teljesen annak területén fekszik.
Az Alföld és az Északi-Középhegység csupán érinti a Dunántúlt. (Forrás: Wikipedia) Nemzeti parkok a Dunántúlon: Balaton-felvidéki Nemzeti Park Duna–Ipoly Nemzeti Park Duna–Dráva Nemzeti Park Fertő–Hanság Nemzeti Park Őrségi Nemzeti Park A film narrátora: Szakácsi Sándor és Selmeczi Roland. A Felföld e vidéke is sok jeles személyt adott a hazának, kezdve a magyar forradalom és szabadságharc vezéralakjával, Kossuth Lajossal, folytatva gróf Andrássy Gyula államférfival, Mányoki Ádám festõvel, Izsó Miklós szobrásszal, Lorántffy Zsuzsannával és Trefort Ágostonnal, a magyar oktatásügy alakjaival és Szabó Lõrinccel, a 20. század költõjével és mûfordítójával. A hazai Felföldön három nemzeti parkot is létesítettek: a Duna—Ipoly Nemzeti Park hatvanezer hektáros területe — amely védett növény- és madárfajok otthona — átnyúlik a Dunán, s kiterjed a Börzsönyre, a Visegrádi-hegységre, a Pilis jó részére. A Bükki Nemzeti Park negyvenezer hektárnyi területe valóságos bükkös "õserdõ", ahol sok a barlang, és sokféle vadon élõ állat fordul elõ, mint a borz, a nyest, a nyuszt, a vadmacska, a szarvas, az egerészölyv, a kerecsensólyom, a törpesas és a bagoly.
Hull a szilva a fáról, Most jövök a tanyáról, Ej, haj, ruca ruca Kukorica derce. Egyik ága lehajlott, Az én rózsám elhagyott, Kis kalapom fekete, Pávatollu van benne. (Csíksomlyó, Csík vármegye - Domokos Pál Péter)
A jelenségnek többféle oka is lehet! Ezek közül a leggyakoribbak: 1. A poloskaszagú szilvadarázs nősténye a megtermékenyült szilvavirágok magházába rakja a tojásait. Ezekből lárvák kelnek ki és belülről fogyasztják a gyümölcskezdemény húsát. A fertőzött gyümölcsök egy idő múlva, még zölden lehullanak, ezeket felhasítva erősen poloskaszagúnak érezzük. 2. Zölden hullanak le a szilvamoly által megtámadott gyümölcskezdemények is. 3. Bőséges virágzás és jó megtermékenyülés után a gyümölcsök egy részétől a fa megszabadul. Ezt nevezzük természetes gyümölcsritkulásnak. 4. Súlyos baj az, amikor a színesedő szilvák hullanak le. Ezt a szilvavírus (Sharka-vírus) fertőzése okozza. Ez a vírus igen gyakori a hazai szilvafák – különösen a Besztercei szilvafák – között és a betegség (a levéltetvek útján terjedve) a fiatal fákat is megfertőzi. A beteg fák könnyen felismerhetők arról, hogy a lombozatuk nem élénkzöld, hanem tompán szürkés árnyalatú, a levelek olyanok, mintha porosak lennének. A vírusfertőzött szilvafákat minél előbb ki kell vágni!
Mindenképpen szót kell ejtenünk az egyik legfurcsább nevű fajtáról, a "nemtudom" szilváról. Kis gyakorlat szükséges Ez az apró szemű szilvafajta elsősorban a Felső-Tisza vidékén, a beregi és szatmári síkságon, a Tisza, a Szamos és a Túr árterületein meghúzódó ősi vegyes gyümölcsösökben terem és roppant közkedvelt. Népszerűségének egyik oka kétségtelenül az, hogy nem igényel túl sok törődést, igénytelen növény. Szeptember elején érik, apró szemű, gömbölyű alakú, hamvas, nem magvaváló. A nemtudom szilvát 2012-ben ismerte el külön fajtaként a Fajtaminősítő Bizottság. A neve a legenda szerint onnan ered, hogy egyszer egy idegen Penyigén járva megkérdezte, milyen fajta az a szilva, ami szinte minden kertben megtalálható és ilyen bőségesen terem. A nemtudom szilva legendája szerint így lett a penyigei szilva másik neve "nemtudom" szilva. A szilvát mindenképpen érdemes augusztus-szeptemberben felvennünk a menünkbe, hiszen rengeteg finomság készülhet belőle és itthon is nagyon sok, izgalmas ízű fajta elérhető.
reczi gabor Gyümölcs 2011. július 29. 15:59 Kiemelt Megoldott A SZILVAFÁMROL LEPOTYOG AZ ÖSSZES SZILVA ÉRETLENÜL. MI A TOVÁBBI TEENDŐM, HOGY EZ MEGSZÜNJÖN????? · dr. Némethy Zsuzsanna 2011. augusztus 04. csütörtök Vissza a tetejére A szilva termések érés előtti lehullását - a természetes ritkulás mellett - általában két károsító okozhatja. Szilvamoly fertőzése esetén a szilva belsejében barna apró ürülék és lárva látható, valamint a szilva héján apró mézgacsepp. Ha ez okozta, amikor már észleli, semmit sem tehet, a szilvamoly ellen kell védekezni, azt kell megakadályozni, hogy a lepke tojásait lerakja a szilvára. A terméshullás másik oka sokkal súlyosabb, a Plum pox vírus fertőzés ének kísérő tünete az éretlen szilvák tömeges hullása. Ezeken a terméseken a héjon - a gyümölcs húsába besüppedt- rajzolatok láthatók, melyek alatt a húsa keményedett, gyakran vörösbarna. Ha alaposabban megvizsgálja a fát, biztosan lát a leveleken jellegzetes tüneteket: sárgás, klorotikus foltokat, gyűrűket, vonalas rajzolatokat.