Még idén bemutatják a Liszt Ferenc-filmet Gyöngyössy Bence (Romani Kris, Egy szoknya, egy nadrág, Egy bolond százat csinál) szeptember végétől filmet forgat Liszt Ferencről. Sárközi nagy ilona férje bessenyei istván. Az Utolsó rapszódia című filmben Jordán Tamás alakítja a zongorista-zeneszerzőt, mellette Sárközi-Nagy Ilona, Söptei Andrea, Molnár Piroska és Kálloy-Molnár Péter játsszák a főbb szerepeket. Sárközi-Nagy Ilona, Gyöngyössy Bence, Söptei Andrea A film Liszt 1886-os halálát megelőző utolsó hónapjaira koncentrál, de - mint a sajtóközleményből kiderül - visszapillantások formájában megjelennek benne a zenész életének korábbi pillanatai is, valamint lesz egy 1911-ben játszódó szál is, amelyben... A legjobb magyar csajok - első rész Még Hámori Gabi és Ónodi Eszter korosztályáé a vászon, de már felbukkant a színésznők új nemzedéke, amely hamarosan helyet követel majd a mozikban. A feltörekvő tehetségek szakmai képességét már számos alkalommal méltattuk, most azt nézzük meg, mennyire dögösek a trónkövetelők. A tizenöt legcsodálatosabb szépségű harminc év alatti magyar színésznő névsorát három részben tesszük közzé.
Pap Vera A Víkendszerelem című filmben (1981). Döbrösi Laura A Magyarországon forgatott Las aventuras del capitán Alatriste című spanyol sorozatban. Búza Andrea A Zsarnok szíve, avagy Boccaccio Magyarországon című filmben (1981). Bordán Irén A Fejenincs Írástudó - avagy a titokzatos haláleset című magyar fantasztikus filmben, 1979. Fehér Anna A Széphistória című filmben(1983). Ábrahám Edit A Könnyű testi sértés című filmben (1983). Frajt Edit A Requiem című filmben (1981) Kerekes Éva A Franciska vasárnapjai című filmben(1996) Monori Lili "A magyar filmkészítés elmúlt jó negyven esztendejének egyik legemlékezetesebb nőalakja, lázadó és nehéz életű asszonyok megformálója, manapság az alternatív színházi szcéna fontos szereplője, egyebek... Csomós Mari A 141 perc a befejezetlen mondatból (1974) című filmben. Búza Andrea Bacsó Péter - Tegnapelőtt (1981) című filmjében. Régimódi történet | Nemzeti Színház. AOMI MUYOCK " Mennyire volt nehéz színészeket találni a filmhez? N. : Hát, nem volt könnyű. Eleinte abban reménykedtem, hogy találok egy olyan párt, akik bevállalnák a filmet, mivel úgy egyszerűbb lett... Marozsán Erika A Szomorú vasárnap című filmben.
Az olvasottság nem publikus. Georges Feydeau Bolha a fülbe című vígjátékát mutatja be a Radnóti Színház március 25-én vasárnap Mohácsi János rendezésében. Sárközi nagy ilona férje e. A vígjáték népszerűsége több mint száz éve töretlen, ezúttal a Mohácsi testvérek változatában viszik színre. A főszerepet alakító Gazsó György mellett a produkcióban Szávai Viktória, Schneider Zoltán, Petrik Andrea, Csányi Sándor, Szombathy Gyula, Sárközi-Nagy Ilona, Szervét Tibor és Kováts Adél látható. Feydeauról röviden A darab szerzője, Georges Feydeau 1890-ben kezdte el a nagy francia vígjátékíró elődök műveinek módszeres tanulmányozását, majd azokból ihletet és technikai tudást merítve megírta Champignol malgré lui című vígjátékát - Hamvai Kornél átiratában: A tartalék tartalékos -, amellyel nemzetközi hírnevet szerzett. Mintegy hatvan komédiájának nagy része bepillantást enged a párizsi félvilági életbe, a művek közös jellemzője a rafinált cselekményvezetés, a szellemes párbeszédek, a félreértések és különös egybeesések végtelen láncolata.
Korábban játszottál már egy Három nővér ben Kaposváron, ekkor Irinát alakítottad. A mostani próbafolyamat során tudtál támaszkodni erre a korábbi tapasztalatra, darabértelmezésre, vagy teljesen az elejéről kellett indítanod a karakterépítést? Bennem volt, persze, ez a korábbi előadás, de igyekeztem távol tartani magamtól, hogy meg tudjam teremteni a saját Másám. Sokszor hallottam a fülemben Sipi (Sipos Eszter) hangját, de muszáj volt kitörölnöm, hogy ne befolyásoljon. És ahogy haladtunk előre a próbafolyamatban, ahogy kezdett kialakulni az előadás útja, egyre inkább sikerült. De azért van egy mozdulat, amit belecsempésztem magamnak az ő akkori Másájából, apróság, de ilyenkor mindig rá gondolok, és ez nekem jólesik, mert így mégiscsak van egy folytonosság. A munkafolyamat alatt fedeztél fel hasonlóságot közted és Mása között? Ő vagy Irina áll hozzád közelebb? Az elején megijedtem, hogy semmi közöm Másához. ORIGO CÍMKÉK - Sárközi-Nagy Ilona. Sokkal inkább Irina álmodozó lénye áll hozzám közelebb. Legalábbis így hittem. De valójában olyan sok különbség nincs a nővérek habitusa és karaktere között.
Mohácsi János az előadásról Vidám darabokat rendeztél ebben az évadban. Jókedved van mostanában? Mohácsi János: Nem hiszem, hogy a magánélet megfeleltethető a színpadi munkának. Amikor szomorú darabokat csinálok, akkor sem kerülök öngyilkos hangulatba. Miért a Bolha a fülbe című darabot rendezed a Radnótin? Mohácsi János: Abban egyeztünk meg Bálint Andrással, hogy kacagtató darabot csinálunk, így merült fel ez a cucc, de semmifajta aktuálpolitikai utalás nincs mögötte. Sárközi nagy ilona férje wife. Lehetne? Mohácsi János: Kevés olyan sámfa van ma Magyarországon, amire ne lehetne valami aktuálpolitikai cipőt húzni, csak nem biztos, hogy van kedvem ezzel foglalkozni. Ez most kifejezetten a Bolha a fülbe. Kapaszkodik abba a reális szituációba, amikor az ember alól kiszalad a biztosnak vélt világ, de ez csak azért kell, hogy a komikum kijöjjön, tehát nem a szokásos akarat élteti az előadást, ez nem az Egyszer élünk. Ezt a darabot mennyiben dolgoztátok át? Mohácsi János: Átdolgoztuk, más szóvicceket raktunk bele. Tulajdonképpen a kaposvári színháznak készült nyersfordítás alapján született ez a változat, amin együtt melóztunk az itteni társulattal.
Mivel élete során több politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális rendszert közvetlenül is megtapasztalt, Richter viszonya a realitás(ok)hoz leginkább a kétségek, a szkepszis, a mulandóság, az illékonyság és a törékenység szavakkal ragadható meg. Cinego • Gerhard Richter, a festő • Online film. Festészetének esszenciáját és erejét az analizálás, mindennek megkérdőjelezése és az ezekből fakadó állandó továbblépés igénye adja. Phantom vadászgépek, 1964 Fotó: Gerhard Richter Besorolhatatlan, "stílus nélküli", minden személyest kizáró, ugyanakkor végtelenül sokrétű festői nyelvezete a figurálistól az absztraktig, az életlen-elmosódott képektől az éles-fényes felületekig, a szürke fotófestményektől a kolorisztikus színskálákig, a portréktól a tájképekig, a vászontól az üvegablakokig, a manuálistól a digitálisig terjed. Az 1960-as években készített, úgynevezett fotófestményeivel elsőként reflektált a fotográfia és a festészet sajátos viszonyára, s oldotta fel a kettő közötti korábbi ellentmondást. Mesterien és tudatosan használ mindent a modern festészet és régebbi korok művészetének eszközeiből (elsősorban Tiziano, Vermeer, Caspar David Friedrich festészetéből), kipróbálja az elődök témáit és formáit, miközben úgy teremt újabb és újabb, egymástól a végtelenségig különböző festői univerzumokat, hogy eltávolodik minden előzőtől, megfosztja a témákat, az előzményeket és saját jelenét is a szubjektivitástól.
A kiállítást 60 darabos válogatás zárja Benjamin Katz fényképei ből, amelyeken Gerhard Richtert kölni műtermében láthatjuk alkotás közben. A kiállításon vetített Gerhard Richter, a festő című filmből megismerhetjük Richter alkotómódszereit és a művészetről vallott nézeteit. A többszörösen díjnyertes dokumentumfilm bemutatja a festő ritkán látott műtermét, ahol Richter beszél a festészet lényegéről és a műtermen kívüli világgal való ellentmondásos kapcsolatáról. A kiállítást magyar és angol nyelvű katalógus kíséri hazai és nemzetközi szerzők tanulmányaival. Szenzációs Gerhard Richter kiállítás a Nemzeti Galériában - Fidelio.hu. A kiállítást kiegészítő fotóválogatáshoz külön kötet készült, a fotográfus Benjamin Katzcal a múzeum felkérésére készített interjúval. A kötetek megvásárolhatók a MúzeumShopban és online a MúzeumShop oldalán. A tárlat a drezdai Gerhard Richter Archivval, a művésszel és a művész kölni műtermével való szoros együttműködésben jött létre. A sorozat szakmai együttműködő partnere a budapesti Goethe Intéze t. A kiállítás kurátora: Bódi Kinga művészettörténész.
Sokkal inkább egy olyan szövevényből, amely gyakran következetes intenciókból épül fel, néha viszont a festészet, illetve a művészet feltételeiről szóló, egymásnak ellentmondó elképzelésekből áll össze. Gerhard Richter: Absztrakt festmény (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Galéria) Besorolhatatlan, "stílus nélküli", minden személyest kizáró, ugyanakkor végtelenül sokrétű festői nyelvezete a figurálistól az absztraktig, az életlen-elmosódott képektől az éles-fényes felületekig, a szürke fotófestményektől a kolorisztikus színskálákig, a portréktól a tájképekig, a vászontól az üvegablakokig, a manuálistól a digitálisig terjed. Gerhard richter élete a word. Az új lehetőségek folyamatos keresése, a határok átlépése, a kiszámíthatóság és a kötelező doktrínák kerülése melletti elkötelezettség köti össze Gerhard Richtert a 20. század legfontosabb művészeivel. A látogatót a kiállítás földszintjén 60 darabos válogatás fogadja Benjamin Katz fényképeiből, amelyeken Richtert kölni műtermében láthatjuk alkotás közben. A kiállításon vetített Gerhard Richter, a festő című filmből megismerhetjük Richter alkotómódszereit és a művészetről vallott nézeteit.
Ő nem hagyja megszületni a festő gyerekét, saját unokáját, amikor a sors bizarr, de nagyon is valóságos fordulata folytán egymásba szeret a főhős és az orvos lánya. S végül ő az, aki – a sok sznob kritikussal és művészeti szakíróval szemben – egyedül (és a felismeréstől megrettenve) megérti, hogy a végül évtizeddel később jelentős művésszé vált (és mellesleg a társadalmi elismertség tekintetében is befutott) veje elmosódott, régi fotókat és a közönség számára ismeretlen embereket furcsa, lebegő szellemalakokként ábrázoló műveiben mit is fest valójában: ezt a bűnös múltat, ezt az átalakulást, ezt a szembenézést. Gerhard richter élete e. Az esetlegesen kiválasztottnak tűnő fotókon egy nép kollektív tudattalanja jelenik meg. De nem csak az. Amit a rejtőzködő háborús bűnös biztosan nem lát a képeken, az a másik nagy téma, a festő megszenvedett, személyes felismerése: a teljesség, a "minden egészben van, és nem is rombolható szét semmilyen emberi gonoszság által" tudata. Ha a professzor alakjában a folytonos rejtőzés, a rossz lelkiismeret, az igazság elől menekülők mindig kész ébersége, az életfilozófiává tett mímelés jelenik meg, úgy a festő éppen a szerepektől, kényszerektől igyekszik megszabadulni, ébersége az elvárásokon és divatokon, művészeti trendeken túllépő, művészetfilozófiává tett igazságkeresés.
A Mű szerző nélkül A mások élete rendezőjének új, magával ragadó, elképesztő történetet mesélő filmje. Csak éppen bulvárízű giccs napjaink legnagyobb festőjéről. De a hazugság a legtanulságosabb. Tizenhárom éve már annak, hogy bemutatták a 2000-es évek egyik legfontosabb európai filmjét, A mások életé t, de azóta sem könnyű eldönteni, hogy Florian Henckel von Donnersmarck rendező az egyéni sors és a történelmi meghatározottság feszültségét kutató, elmélyült alkotó vagy opportunista giccslovag. Új filmje, az idén Oscar-díjra is jelölt Mű szerző nélkül alapján azt kell gondolnunk, hogy az utóbbiról van szó. Ami nem jelenti azt, hogy Donnersmarcknak ne lenne csalhatatlan érzéke olyan témák kiválasztásához, amelyek a legtöbbet mondják közös történelmi múltunkról. Gerhard richter élete sheet music. Rossz csillagzat alatt született, nevetséges amerikai filmjét, Az utazó t felejtsük is el. Donnersmarcknak két említésre méltó nagyjátékfilmje van: A mások élete és a Mű szerző nélkül. Mindkettő Németország 20. századi történelméről szól, egy, illetve több nagyon fontos korszakot bemutatva, provokatívan feldolgozva.