Kjartan Poskitt: Irány az űr! (Egmont-Hungary Kft., 2000) - Fordító Grafikus Kiadó: Egmont-Hungary Kft. Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 2000 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 159 oldal Sorozatcím: Tudástár Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 19 cm x 13 cm ISBN: 963-627-469-X Megjegyzés: Fekete-fehér illusztrációkkal. Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg Kezdetben volt a Nagy Robbanás. Irány az űr verseny. Azután megszületett a Galaxisunk. Most pedig fénysebességgel száguldunk keresztül a világűrön, milliárdnyi másik bolygóval, csillaggal, holddal, meteorral, üstökössel, aszteroidával, meteorittal és még ki tudja mi mással együtt. Egy meghökkentő útikalauzt tartasz a kezedben, melyben észbontó információkat olvashatsz a Tejútrendszerről, illetve arról, ami azon kívül található. Magunkkal ragadunk egy nagy utazásra a Naprendszeren belül, melynek során síelhetsz a Marson, valamint találkozhatsz a Plútó magányos lakóival.
További információk és jelentkezési lap letölthetőek itt. Kiemelt kép forrása
Fotó: Máthé Zoltán/MTI A NASA és az űrrepülés történetét feldolgozó interaktív kiállítás 2016. január 15-től – két hónapon át – a Millenárison tekinthető meg. A Gateway to Space az űrkutatás történetét egy teljesen újszerű formában mutatja be olyan egyedi tárgyakkal, melyek közt többet még Európában sem láthattak, mint például a világ első rakétája, a "Nellie". Más űrkiállításoktól eltérően itt nem a Földről nézhetünk az Űrbe, hanem a Nemzetközi Űrállomás kupoláján át a világűrből tekinthetünk a bolygóra néhány eredeti felvételen keresztül. Fotó: A kiállított tárgyak nagyon sokfélék, eredeti műholdak, rakéták, űrhajózási eszközök, a visszatéréshez használt űrkapszulák, szkafanderek, MIR űrállomás, űrrakéta, valamint a Földön jelenleg egyetlenként megtalálható Lunar Roving holdjáró (a létező 3-ból kettő jelenleg is a Holdon van). Irány azur http. Az utóbbi érdekessége, hogy a kerekeit magyar mérnökök fejlesztették ki. A kiállítás interaktív részén szimulátorokon próbálhatják ki repülőgép-vezetői képességüket, pöröghetnek a 360 fokban forgó giroszkópon, valamint megtapasztalhatják, milyen érzés a súlytalanságban dolgozni.
Ha a program sikeres lesz, az valódi áttörést jelenthet a fejlesztésben, hiszen az űrbéli naperőműnek ma még több olyan eleme is van, amire inkább csak elméletek vannak, hogy hogyan is kéne működnie. Irány az Űr! – Kárpát-medencei űrkutatási csapatverseny – GeoMetodika. Az egyik megoldatlan probléma az, hogy hogyan lehetne egy ilyen hatalmas struktúrát Föld körüli pályára állítani. Ahhoz, hogy hatékony legyen, az űrnaperőmű mérete akár a tíz négyzetkilométert is elérhetné, így pedig rendkívül könnyű anyagokkal kell dolgozni, hiszen az egész projekt legdrágább része maga az eszköz pályára állítása lenne. Az egyik, széles körben támogatott javaslat szerint a naperőművet több ezer kisebb, napelemmel felszerelt műholdból kellene megalkotni, amelyek az űrben állnának össze egy nagy rendszerré. 2017-ben a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) kutatói már kidolgoztak egy lehetséges megoldást ennek a megvalósítására, és egy olyan napelempanel prototípusát is megalkották, amelyből egy négyzetméter mindössze 280 grammot nyom, vagyis alig nehezebb, mint mondjuk egy okostelefon.
A tudósok régóta kutatják, hogy az űr milyen hatással van az emberi szervezetre, arra azonban még aligha volt példa, hogy fejlett eszközökkel az űrhajósok agyi aktivitását, illetve annak esetleges változását vizsgálják. A tudomány végre ezt a tételt is kihúzhatja bakancslistájáról. A különleges kutatást az alig négyéves izraeli startup, a végzi. A projekt a Rakia misszióban valósul meg, amelyben négy asztronauta vesz részt. A 10 napos küldetés pikantériája, hogy ez lesz az első privát utazás a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). Rakéta. Az űrhajósokat az Axiom Space űrvállalat juttatja el az emberiség legdrágább építményére. A kutatás A négy űrhajóst jövő héten lövik fel az űrbe, közülük hárman napi rendszerességgel 20 percen keresztül különböző feladatokat fognak végrehajtani, miközben a speciális sisakja vizsgálja agyi tevékenységüket. A feladatok közé tartozik egy úgynevezett "vizuális furcsaság", amely a cég szerint remekül hasznosítható a rendellenes agydinamika észlelésében. A sisakon 460 érzékelő található, amelyek mindegyike a fejbőrhöz csatlakozik.
Az Amerikai Rakétavédelmi Ügynökség a Northrop Grumman vezette konzorciumot bízta meg az új generációs, stratégiai ballisztikus rakéták elleni védelmet nyújtó ellenrakéták kifejlesztésével és tesztelésével. Irány azur.fr. A jelenleg alkalmazott, silóban tárolt, szilárd hajtóanyagú, a megsemmisítést végző, manőverező járművel ellátott, nagy hatótávolságú rakétákat felváltó, egyelőre csak Következő Generációs Elfogóként (Next Generation Interceptor, NGI) ismert, új fegyver feladata továbbra is a kontinentális Egyesült Államok felé közeledő, interkontinentális ballisztikus rakéták elfogása és megsemmisítése, még a pálya középső részén, a világűrben. Igaz, a megnövelt pontosság és az ellenséges "csali" fejek kiszűrésének maximális aránya alapkövetelménynek számít majd a tervek szerint akár 2030-tól gyártásra kerülő NGI-vel szemben, melyet a Northrop Grumman a Raytheon Missiles & Defense-szel együtt fejleszt. Kép forrása: