740, - Ft fizethető költségtérítésként ("rezsiátalány"). Fontos kiemelni, hogy itt nem munkáltatói kötelezettségről, hanem csak lehetőségről van szó. Ha a munkáltató úgy dönt, hogy él ezzel a lehetőséggel, akkor a fenti összegnek arányosan csak akkora részét fizetheti ki adómentesen, amekkora arányban a munkavállaló az adott hónapban ténylegesen home office-ban dolgozott. A kifizetést ezen mértéket meghaladó részére az általános adó- és járulékszabályok vonatkoznak. Időtálló megoldás átmeneti szabályok közepette A Kormányrendelet csak a veszélyhelyzet idejére, átmeneti jelleggel nyújt megoldást az otthoni munkavégzésre nézve. A veszélyhelyzet megszűnésének pillanatában a fenti rendelkezések hatályukat vesztik, és azonnal megtörténik a visszatérés a törvények ( Mt., Mvt. stb. ) általános szabályaihoz. A jelenség végleges, törvényi szintű rendezésére valószínűleg még várnunk kell. Felmerül a kérdés, hogy ilyen viszonyok közepette – ugyanakkor a home office töretlen és egyre növekvő népszerűségét is látva – mit tehet az a munkáltató, aki véglegesen, időtálló módon szeretné az otthoni munkavégzés kérdését rendezni.
A koronavírus-járvány miatt a világ vállalatainak drasztikus változtatásokat kellett végrehajtaniuk munkavállalóik biztonsága érdekében. A legtöbb cég a home office-ban látta a megoldást, amit a munkavállalók túlnyomó többsége örömmel fogadott. Egy friss kutatás most rámutatott a távmunka árnyoldalára is, ami arra enged következtetni, a világ valójában semmit nem változott. Az alkalmazotti visszajelzéseket kezelő AllVoices platform 822 amerikai munkavállaló közreműködésével végezte el legújabb kutatását, melyben a munkahelyi zaklatást vizsgálta.
A kiosztott feladatok teljesítését távolról, online eszközökkel, vagy a távmunkavégzés helyszínén személyesen megjelenve ellenőrizheti. A munkavégzés módjának rendszeres, részletekbe menő ellenőrzése, vagyis a mikromenedzsment lehetősége tehát gyakorlatilag kizárt. Fontos változás, hogy míg az Mt. szabályai szerint távmunka esetén a kötetlen munkarend lenne az alapértelmezett, addig a Kormányrendelet fordított logikával működik. Ha a felek másképp nem állapodtak meg, akkor a munkavállaló az otthoni és a munkahelyi munkanapokon is változatlanul az eredeti, "munkahelyi" munkaidő-beosztása szerint köteles dolgozni. Mi a helyzet a munkavédelem terén? A jogszabály távmunka esetén a veszélyhelyzet idejére – a fentiekhez hasonlóan – a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. (röviden: "Mvt. ") munkavédelmi előírásai helyett is a Kormányrendelet ideiglenes szabályait rendeli alkalmazni. A Kormányrendelet szerint a távmunkavégzés a munkavállaló saját munkaeszközeivel is történhet. Ezzel kapcsolatban követelmény, hogy a munkáltató előzetes kockázatértékelés útján győződjön meg az eszköz biztonságos, egészséget nem veszélyeztető állapotáról – amely állapot fenntartása ezek után viszont már a dolgozó feladata és önálló felelőssége lesz.