A kínai Sinopharm is vizsgálja az immunitás hosszát, de még nem adtak ki eredményt. A Pfizer elnök-vezérigazgatója, Albert Bourla is arról beszélt idén áprilisban, hogy a második dózis beadásától számított 12 hónapon belül nagy valószínűség szerint szükség lesz a harmadik adag beadására. A Nemzeti Népegészségügyi Központ az ügyben azt nyilatkozta az RTL Klubnak, hogy jelenleg nincs ilyenre lehetőség, és aki ettől eltér, szabályt szeg.
Németországban is jegyeztek fel hasonló eseteket: ott több mint 800 ezer ember beoltása mellett vesztette életét hét, az oltást megkapó idős személy. Az ügyet kivizsgáló Paul Ehrlich Intézet arra jutott, hogy nem az oltás, hanem valamilyen, alapbetegség – veseelégtelenség, rák vagy Alzheimer-kór – okozta a beoltott személyek halálát. Pfizer második oltás utah beach. Emellett több ország több millió adagot oltott be a lakosainak anélkül, hogy egyetlen, a vakcinálásra nézve gyanús halálesetet feljegyeztek volna. Az allergiára oda kell figyelni Az viszont ismert, hogy a koronavírus elleni vakcina – több más, hosszabb ideje biztonságban használt vakcinához hasonlóan – komolyabb allergiás rohamot okozhat azoknál, akiknél ismert az erre való hajlam. Nagy-Britanniában például, ahol az egészségügyi dolgozókat is elkezdték az elsők között beoltani, az oltás megkezdése utáni napon azt javasolták, a súlyos allergiával küzdő személyeket egyelőre ne vakcinálják. Az ok egyszerű: anafilaktoid reakciót válthat ki az oltás – ez nem összekeverendő az akár halált is okozó anafilaxiás sokkal –, ami bőrirritációt, légzési nehézséget és néha alacsony vérnyomást okozhat.
Az előbbi csoport tagjait többnyire nem viseli meg komolyabban a védőoltás – bár nem múlik el nyomtalanul náluk sem a vakcinálás –, utóbbiaknál viszont komolyabb egészségügyi panaszok nehezítik a tisztánlátást a vakcina mellékhatása ügyében. És mivel ezt a társadalmi csoportot a világ legtöbb helyén az elsők között kezdik beoltani, felhangosíthatják a megalapozatlan gyanúkat. Elég csak a Pfizer–BioNTech vakcinájának norvégiai esetére gondolni. Ott január közepéig 42 ezer beoltott közül meghalt 33, 75 év feletti krónikus beteg. Telex: A második oltás a keményebb, de azért simán kiheverhető. A hír bejárta a világsajtót, a norvég egészségügyi hatóságok pedig azonnali, gyors vizsgálatot tartottak, hogy kiderüljön, van-e összefüggés az oltás és a halálesetek között. Végül arra jutottak, hogy "ezek a páciensek mind súlyos alapbetegségekben szenvedtek. Nem mondhatjuk, hogy belehaltak az oltásba. Azt azonban mondhatjuk, hogy ez a véletlen műve volt. Nehéz bebizonyítani, hogy közvetlenül a vakcina áll a halálesetek hátterében. " A norvég gyógyszerügynökség orvosi vezetője, Steiner Madsen ugyanakkor hozzátette, hogy nem lehet kizárni annak az előfordulását, hogy az immunizálás mellékhatásai egyes esetekben felerősítik az alapbetegség súlyosabb tüneteit, ezért plusz mérlegelést javasoltak az idősebb, ismert betegséggel rendelkező emberek esetében.
Ahogy emberek milliói, idővel százmilliói kapják meg a koronavírus elleni védőoltásukat, úgy kerülhetnek majd elő – pusztán a nagy számok törvénye alapján – ritka, keveseket érintő, de egyes esetekben súlyosabb mellékhatások. A beoltottak számának növekedésével viszont olyan véletlenszerű esetekről is egyre többet lehet hallani, ahol az oltás beadása, illetve egy váratlan egészségügyi panasz között valójában semmilyen kapcsolat nincs, de pusztán az újfajta vakcina beadása miatt mégis úgy tűnhet, hogy van összefüggés. Tegyük fel, hogy az ember pénteken vesz egy új cipőt, szombaton pedig telitalálata lesz a lottón, amivel milliárdokat kaszál. Keres összefüggést a cipővásárlás és a szerencsésen kitöltött szelvény között? Aligha. A szívroham leggyakrabban reggel fordul elő, mégsem hibáztatja ezért senki a reggeli zabkása vagy a kakaskukorékolás intézményét. Egyre biztosabb: eddig védhet a Pfizer-vakcina a második oltás után - Napi.hu. Ha viszont valaki egy újfajta vakcina beoltása után kap szívrohamot, egészen más a helyzet. Ahány ország, annyiféle oltási sorrend és eljárás, összességében viszont annyi megállapítható, hogy a legtöbb helyen az oltóanyag elérhetővé válása után vagy az egészségügyi dolgozókat, vagy az idősebb, krónikus betegeket, vagy egyszerre ezt a két réteget kezdték beoltani.