Igen, igen, ő az a magyar írónk, aki kétszer vette el ugyanazt a nőt feleségül, de vajon ennyi elég is nekünk? Azt szokták mondani, hogy halottakról vagy jót vagy semmit - engem akkor sem hagyott nyugodni a gondolat. Főként, miután nagymamám családfájára valahogy felkúszott az ő neve is. Mikszáth Kálmánban sokkal több van, mint elsőre hinnétek. Egyszer egy nagy családi ebéden ültünk, ahol a megszokott anekdotázások folytak éppen és felfigyeltem nagybácsikáim párbeszédére. Egyikük évről-évre szorgosan rendezgette a családfánkat és bővítette az aprónép névsoraival. Apai nagymamámról beszélgettek, amikor is elhangzott Mikszáth neve. Emlékszem, zene volt füleimnek, úgy csengett, mint valami karácsonyi dallam. Előbb eldobta, majd újra elvette feleségét Mikszáth Kálmán | nlc. Nagymamámat amúgy is nagyon szerettem és az írótól is olvastam egy-két kötelezőt, de itt már erősen elkezdtem gondolkodni, hogy lehet e valami összefüggés a költői párhuzamok között. Innentől kezdve erős kutakodásba kezdtem Mikszáth Kálmán életművét illetően. Azontúl, hogy rendkívül szaftos kis sztorikba bocsátkozott az uraság-cselédség témakörében és a pajzán elemek sem álltak tőle messze a novelláiban.
Élete utolsó évtizedében egyre inkább elkomorult. Pesszimizmusa, enyhe cinizmusa művészetében is megjelent. Népszerűsége az eltelt évtizedek alatt semmit sem kopott, negyvenéves írói jubileumán, 1910-ben az egész ország ünnepelte. 1910. május28-án, nem sokkal választási körútja lezárása után, szívgyengeségben halt meg Pesten. Tiszai árvíz: A várost 1879-ben majdnem teljesen elpusztította az áradás, egész Európában gyűjtés indult az újjáépítésre; a híres szegedi dóm is ennek emlékére épült fogadalmi templom. Kertész Erzsébet: Titkos házasság, Holnap, Bp., 2001 Németh G. Négyéves kisfiával együtt temették el, és Roosevelt is rajongott érte – 111 éve hunyt el Mikszáth Kálmán | Híradó. Béla: Az eszmélkedő, kései Mikszáth In: Századutóról - századelőről, Magvető, Bp., 1985 Fábri Anna: Mikszáth Kálmán alkotásai és vallomásai tükrében, Szépirodalmi Kiadó, Bp., 1983 Szalay Károly: Humor és szatíra Mikszáth korában, Magvető Könyvkiadó, Bp., 1977 szerk. Apró Ferenc: Mikszáth szegediekről - szegediek Mikszáthról, Dugonics Társaság, Szeged, 1997 szerk. Fábri Anna: Mikszáth-emlékkönyv, Mikszáth Kiadói Kft., Horpács, 1997 Praznovszky Mihály: Az öreg batár utasai, Mikszáth Kiadói Kft, Horpács, 1997 összeáll.
Kiscsoltói Mikszáth Kálmán (1847. Január 16. – 1910. Május 28. ) jelentős magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő. Életrajza Mikszáth Kálmán a mai Szlovákia területéhez tartozó Szklabonyában (később Mikszáth Kálmán tiszteletére Mikszáthfalva) született, egy kisnemesi családban. Édesapja Mikszáth János jómódú kisnemes, édesanyja Veres Mária. Rejtvénylexikon keresés: Mikszáth Kálmán felesége - Segitség rejtvényfejtéshez. 1866-1869-ig jogot tanult a budapesti egyetemen, bár diplomát nem szerzett belőle. Megpróbálkozott az újságírással is, számos magyar újság, köztük a Pesti Hírlap is közölte cikkeit. Korai novellái alapjául a parasztok, iparosok élete szolgált, melyek demonstrálták Mikszáth Kálmán hozzáértését a ravaszkodó, humoros anekdotákhoz, melyek megmutatkoznak a későbbi sokkal népszerűbb műveiben is. Számos novellája társadalmi kommentárt és szatírát tartalmazott, és az élete vége felé egyre inkább kritikus hangvétellel fordult az arisztokrácia és a kivetett terhek ellen. Theodore Roosevelt annyira élvezte a Szent Péter esernyője című regényét, hogy az 1910-es európai körútja alatt elment meglátogatni Mikszáth Kálmánt, hogy kifejezze csodálatát.
Most azonban, hogy belebotlottam Mikszáth Kálmán és Mauks Ilona házasságának történetébe, kiderült, hogy nagyszüleim históriája nem is annyira egyedülálló, sőt akad kalandosabb házasság is annál. Mikszáth jogot tanult Pesten, de tanulmányait nem fejezte be. Balassagyarmaton helyezkedett el, Mauks Mátyás szolgabírónál. Ekkor már írói ambíciókat táplált, ügyvédbojtárkodás mellett újságírásba kezdett. Cikkeit több lap is közölte, de nem látszott fényes pályájának íve. Mikszath kálmán felesége . Munkája során megismerte Mauks Ilonát, főnöke lányát, aki iránt azonnal szerelemre lobban. Így kezdődött kettőjük története. Már a lánykérés sem volt mindennapi. Mikszáth nagy csínytevő hírében állt, akárcsak nagyapám, így a lány apjával igencsak furfangos módon tudatta házasodási szándékát. Egy nap bevitte főnökéhez az aláírni való aktákat, amiket az idős Mauks lendületből, átolvasás nélkül szokott aláírni. Mikszáthnak azonban nem volt szerencséje, leendő apósa kiszúrta az aktacsomóba csempészett papírt, melyen ez állt: "ulírott kötelezem magam, hogy lányom Mikszáth urat szeresse és egy esztendőn belül hozzáadom. "
1873. Július 13. -án feleségül vette Mauks Ilona Máriát, majd 1878-ban elváltak. 1882-ben ismét elvette volt feleségét, mely házasságból három gyermek született. 1887-től élete végéig országgyűlési képviselő volt, előbb az erdélyi Illyefalva, majd Fogaras, végül pedig Máramarossziget mandátumával. 1896-ban a budapesti újságírók egyesületének elnökévé választották, melynek tisztségéről 1899-ben lemondott. Tagja volt a Petőfi Társaságnak, a Kisfaludy Társaságnak, a Belvárosi Takarékpénztár Részvénytársaság Igazgatóságának, a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Igazgatóságának, valamint 1889 tavaszától a Magyar Tudományos Akadémia levelező, és tiszteletbeli tagja volt. Legismertebb művei A tót atyafiak (1881) A jó palóczok. 15 apró történet (1882) A beszélő köntös (1889) Szent Péter esernyője (1895) Besztercze ostroma. Egy különcz ember története (1895) A gavallérok. Ne okoskodj Pista (1897) Új Zrinyiász (1898) Különös házasság (1900) Akli Miklós (1903) A Noszty fiú esete Tóth Marival (1906) A fekete város (1908) A néhai bárány
Soha semmi sem tudná a fényét és édes emlékét elhomályosítani lelkemben... pedig tökéletesen mégsem voltam boldog, mindig fájt, hogy nem részesíthettem abban a kényelemben, amelyhez hazulról szokva volt, és ha nélkülözni láttam, mennél bátrabban, türelmesebben vitte nehéz keresztjét, édes Ilonkám, annál inkább szenvedtem, és nem volt módomban változtatni rajta. (.. ) A végzet nem akarta... hát nem tehetünk ellene. (…) Sokáig küzdöttem lelkemben, meg lehet róla győződve, hogy nagy fájdalommal mondok le magáról, de becsületes ember vagyok, hát ennek meg kell lenni. Ki kell mondani a nagy szót: »váljunk el«. A szülei, tudom, örülni fognak, kérje meg édesapját, hogy adja be ellenem a válópert, bármi okot mondanak, én mindenbe beleegyezem, egy szóval sem fogok ellenkezni... " Budapest, 1875. november Az asszony szerelme azonban töretlen volt, ki akart tartani férje mellett, nem akart válni, így válaszolt: "Lehetetlen az, hogy azért, mert szegények vagyunk, el kelljen szakadnunk egymástól. Nem így fogadtuk azt az oltár előtt.
Azért jöttem Magyarországra, hogy megismerjem azt az országot, melyet ön úgy írt le, hogy a szívemet örökre megfogta – mondta Theodore Roosevelt Mikszáthnak. Bár élete végéig képviselő volt, Mikszáth a politikáról, a politikusokról és az urambátyám országról vallott nézeteit akkor is egyértelműen megfogalmazta, mint ahogyan az A fekete városban is elhangzik. Mindegy, azért a hatalom mégis hatalom, s úgy van vele az ember, mint a morfinista, mindig nagyobb adagot akar a morfinból. Hiszen végre is csak fölfelé volt kényelmetlen, lefelé mindig kényelmes a hatalom. Neki külön ételt alkotott Gundel Mikszáth szeretett enni, és ez meg is látszott rajta, amikor már anyagi jólétben élt, nagy pocakot növesztett, jellegzetes bajusza és elmaradhatatlan szivarja vagy pipája a korabeli karikatúrák célpontja lett. Mikszáth az 1894-ben megnyílt városligeti Gundel étterem törzsvendége volt, Gundel János külön neki alkotta meg a palóclevest, amikor az író azt kérte tőle, hogy egy teljesen új levessel lepje meg, amit még biztosan sehol nem evett.
Értékelés: 114 szavazatból A műsor ismertetése: Dokumentumfilm rovatunk a hét minden napján jelentkezik délelőtt 11 órától és hajnali egy órától. Magyar alkotók magyar vonatkozású dokumentumfilmjeit tűzzük műsorra, melyek között megtalálható portréfilm ( Polgár Judit 40 c. film), életrajzi film ( Bartók c. film) történelmi témájú ( Négy nap - Kádár János árulása c. film. ), aktuális eseményeket feldolgozó ( Tiltott kastélyok - Marosvécsi kemények c. film) alkotás egyaránt. Együttműködünk a Magyar Média Mecenatúra programban résztvevő filmesekkel, sok - a program támogatásával készülő - film nálunk megy először adásba. KEMMA - Ellenállhatatlan volt a Tatabánya. Állandó partnereink: Papp-Gábor Zsigmond, Katona Zsuzsa és Nyeste Péter, Skrabski Fruzsina, Halász Glória, Csukás Sándor - Oláh Kata, Zsigmond Dezső, Széles Tamás. Egyéb epizódok: április 7. - csütörtök április 14. - csütörtök
Gyüszi László: "Muzeális érdekességek könyvtárunkban" (kiállítás megnyitója) 13-15. oldal Egyesületi élet Kissné Anda Klára (Tatabánya): Tudósítás az MKE áprilisi tanácsüléséről, 16-20. oldal Határok nélkül Világi Orsolya (Tatabánya): Útinapló Erdély – 2012. április 18-22.
Magamról Itt írhatnék bá meg. Szeretnék megismerkedni egy 50 és 62 év közötti nővel. Adataim Nem: Férfi Életkor: 61 Névnap: március 19.
Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre