Angol–magyar munkahelyi szótár és a Mozsárné Magay Eszter – P. Magyar–angol munkahelyi szótár. Szeged: Grimm Kiadó
40. Szoba: 5 A weboldalon "cookie"-kat ("sütiket") használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie-beállítások bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban. További információ Elfogadom
felvonás polkáját táncolja: Markovics Vera, Mikola Pál és a tánckar. Az elemzést készítette: Kiss Gabriella
Ha hivatkozni szeretnél valahol erre az adatlapra, akkor ezt a linket használd: szinkronrendező Egy nap (Ein Tag - Bericht aus einem deutschen Konzentrationslager 1939) [1965] - r. : Egon Monk szinkronrendező
Grimm Kiadó – Szeged Könyvismertetés 2018: P. Márkus Katalin – Magay Tamás: Bibliai eredetű kifejezések, közmondások, bölcsességek magyarul és angolul. MODERN NYELVOKTATÁS 24: 4 pp. 76-80., 5 p. 2004: P Márkus Katalin – Magay Tamás: PASSWORD – az új szótártípus. ISKOLAKULTÚRA: PEDAGÓGUSOK SZAKMAI-TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA 14: 6–7 pp. 212-217., 6 p. 2002: Márkus Éva, Márkus Katalin – A Magay-Országh és a Varga-Lázár féle magyar-angol középszótárak összehasonlítása. ISKOLAKULTÚRA: PEDAGÓGUSOK SZAKMAI-TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA 12: 5 pp. 95-99., 5 p. Tankönyv 2021: P. Márkus Katalin – Szótárhasználati munkafüzet – Angol gyerekszótár. Márkus Katalin – Szótárhasználati munkafüzet – Angol tanulószótár. Maxim Könyvkiadó – Szeged Az MTA Kiváló Magyar Szótár Díját 2007-ben elnyerte: Mozsárné Magay Eszter – P. Márkus Katalin 2006. Angol–magyar magyar–angol tanulószótár. Dr. Márkus Eszter – Swimathon 2018. Szeged: Grimm Kiadó A Magyar Termék Nagydíjat 2009-ben elnyerte: Mozsárné Magay Eszter – P. Szeged: Grimm Kiadó Az MTA Kiváló Magyar Szótár Díját 2012-ben elnyerte: Mozsárné Magay Eszter – P. Márkus Katalin 2011.
Vélemény: Üdv. Mindenkinek! Én ma végeztem a teljes fog. Dr. Márkus Éva - munkásság - ISzDb. kezelésemmel, töméseim rendben, fogkő leszedve, a pótlásom tökéletes. Bár minden orvosom ilyen korrekt, normális lenne mint a Doktornő. Könnyen tudtam időpontot kérni, minden alkalommal történt kezelés, számlát, nyugtát adtak, gyorsak voltak, én elégedett voltam velü asszisztensnő elég hangulat emberke, de szerintem sok mindent csinál és meg van terhelve. Ajánlam, ha valaki szeretne egy normális fogorvost! Tovább
Az országgyűlés közfelkiáltással fogadta el Kossuth javaslatát a Habsburg-ház trónfosztásáról 1849. április 14-én. A Habsburgok pár év híján négy évszázadig ültek a magyar trónon, ezalatt a "rebellis" magyarok négyszer nyilvánították ki, hogy nem kérnek belőlük többé. Valójában százévente volt egy-egy trónfosztás. Eb ura fakó! Az első 1620-ban, miután Bethlen Gábor erdélyi fejedelem a 30 éves háborút kihasználva egyesítette az országot az osztrákok ellenében: a besztercebányai országos gyűlés augusztus 25-i határozata kimondta a Habsburgok trónfosztását és Bethlen királlyá választását. Az ország a támogatta, a Szent Korona a birtokában volt, ám a török nem járult hozzá a királyi országrész és Erdély egyesüléséhez, végül a következő évben a fejedelem békét kötött Habsburg II. Ferdinánddal, visszaadta a koronát és lemondott a királyi címről is. Nem telt el száz év, a Rákóczi szabadságharc idején, az 1707-es ónodi országgyűlésen Bercsényi Miklós főgenerális kijelentette: Eb ura fakó, maji napságtul fogvást Joseph nem királyunk, …, az ország pedig mondassék interregnumnak mind addig, meglen más országgyűlés alatt királyt nem választunk!
Az uralkodó felismerte a pillanatot, és úgy döntött, érdemes kihasználnia az 1618-ban kirobbant harmincéves háború zavaros időszakát, a csehek Habsburg-ellenes felkelése ugyanis alkalmat adott arra, hogy bővítse országa határait a Habsburgok által kormányzott Magyar Királyság felé. A tervhez - tekintve, hogy az Erdélyi Fejedelemség az Oszmán Birodalom vazallusa volt - a törökök hozzájárulását is sikerült megszereznie, így semmi nem álhatott annak útjába, hogy mintegy 18 ezer fős hadsereggel csatlakozzon a Habsburg-ellenes erőkhöz. II. Ferdinándtól - aki idővel a magyar és a cseh királyi, valamint a német-római császári címet is megszerezte - nem sok jót várhattak birodalmának protestáns lakói, erőszakos ellenreformációt folytató politikája nem nyerte el a reformált vallású csehek tetszését. Felkelésük kezdete - ami a harmincéves háború nyitánya is volt egyben - a második prágai defenesztrációban nyilvánult meg: a lázadók kidobtak a prágai Hradzsin ablakán két királyhű grófot és egy titkárt (a mintegy 18 méteres zuhanás szerencsés módon egy trágyadombon ért véget, a három férfi így túlélte az esést).
Miután a bécsi udvarba menesztett követ azt jelentette I. Ferenc József császárnak, hogy a magyar seregeket szinte teljesen szétverték, a császár szentül hitte, hogy ezzel a szabadságharc véget ért. Ideje volt hozzálátni az új állami keretek kialakításához. Az 1849. március 4-én magyarokra ráerőszakolt ("oktrojált") alkotmány volt hivatott biztosítani az új állami lét garanciáit (elviekben leválasztották volna Erdélyt, a Határőrvidéket, és a Vajdaságot Magyarország területéről), valamint egy részben parlamentáris-alkotmányos intézményrendszert teremtett volna az országban, ám az uralkodó emellett abszolutista módon kormányozhatta volna birodalmát. A magyar rendek kénytelenek voltak elfogadni ezt a rendelkezést, amelyet Olmützben aztán alá is írtak. Klapka György tábornok azonban ezt követően egy új támadási tervet készített, és az ez alapján meginduló tavaszi hadjárat sorozatos győzelmeket hozott a magyarok számára ( Hatvan, Tápióbicske, Isaszeg, Vác). A sikerek hatására a Debrecenben ülésező magyar Országos Honvédelmi Bizottmány Kossuth Lajos vezetésével kiadta a Függetlenségi Nyilatkozatot, majd április 14-én kimondták a Habsburg-ház trónfosztását.