A szőcei tőzegmohás láprét az Őrségi Nemzeti Park egyik leghíresebb és legjelentősebb, fokozottan védett része, ahol természetvédelmi kutatóház is működik. A 127 ha területű természetvédelmi terület legértékesebb része a völgy alján húzódó rétek láncolata.
Fotó: Dabis Balázs Silvius Joó Annamária A szőcei tőzegmohás láprét ugyan április-májusban mutatja legvirágosabb és legszínesebb arcát, de a ködös-nyirkos őszi idő se riasszon el bennünket attól, hogy ellátogassunk ide, hiszen ilyenkor is bőven van mit csodálni. Ködpamacsok a rét felett, kristálytiszta patak, hajszálerekként felbukkanó rétegforrások, puha tőzegmohapárnák, páfrányos ösvények, élettől csöpögő, dús füvű nedves lápvidék. Ezen a viszonylag kis területen mintegy tíz ritka tőzegmohafaj él Ha csak annyit jegyeznénk meg a szőcei tőzegmohás láprétről, hogy a jégkorszak végén jött létre, s így számos jégkorszaki reliktumot (maradványfajt) megőrzött az utókor számára, még nem sokat mondtunk volna, hiszen hazánk többi tőzegmohás láprétjéről is ugyanezt lehet elmondani. Ám ha azt is hozzátesszük, hogy fokozottan védett természeti terület, ahol olyan különleges növényeket láthatunk, mint a rovaremésztő kereklevelű harmatfű ( Drosera rotundifolia) vagy a zergeboglár ( Trollius europeaus), akkor már állítottunk a szőcei láprétről valamit.
A szőcei tőzegmohás láprét az Őrségi Nemzeti Park egyik leghíresebb és legjelentősebb, fokozottan védett része, ahol természetvédelmi kutatóház is működik. A 127 ha területű természetvédelmi terület legértékesebb része a völgy alján húzódó rétek láncolata. Az Őrségi Nemzeti Park egyik legjelentősebb és leghíresebb fokozottan védett része a szőcei láprét és patakvölgy. A Szőce-patak és az azt kísérő rétek, kaszálók különleges természeti értéke az évszázados hagyományos paraszti gazdálkodásnak (kaszálásra alapozott szarvasmarhatartás) köszönhetően maradt fenn. A szőcei tőzegmohás neve ma már fogalom a botanikusok körében. Ezt a különleges, ma már fokozottan védett patakvölgyet sokáig csak a helyi lakosság ismerte. Anélkül, hogy sejtették volna, milyen természeti értékeket hordoz a völgy, jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy ezek máig megmaradtak. A település ma is büszke erre, a falu címerében is tőzegmoha látható. Az egykor nagyobb vízhozamú patak és a dombok alján fakadó több mint kétszáz forrás által átitatott völgyet a helyiek "szélesvíz"-nek, vagy széles vízi rétnek hívták, és így emlegetik ma is.
A szőcei tőzegmohás láprét páratlan élővilágával és az őrségi rétek kezelésével ismerteti meg a látogatót. Kiindulópont: szőcei tőzegmohás láprét északi vége (GPS: 46. 899599, 16. 572713) Végpont: Lápok Háza (GPS: 46. 896654, 16. 573792) Parkolási lehetőség: Lápok Házánál A tanösvény hossza: 1 km Útvonal jellege: A tanösvény pallósoron halad, nedves időben is teljesíthető. Tanösvény állomásai: 1. Forrás 2. Égeres 3. A Szőce-patak 4. Rét 5. Mai kezelés 6. Harmatfüves
Ennek részeként a fűvel együtt az "aranymohának" nevezett tőzegmohát is évente kétszer kaszálták, és a mohát főleg marhaalomnak hasznosították. Az állattartás visszaszorulásával csökkent a kaszált terület, és a láprétek egy része beerdősült. Tudományos felfedezése, leírása [ szerkesztés] A völgyet és természeti értékeit először Pócs Tamás biológus, mohakutató írta le 1958-ban. Megállapította, hogy a völgy Magyarország egyetlen tőzegkákás lápja, a tőzegeper (Comarum palustre) egyetlen hazai előfordulási helye. Sajnos, a tőzegkáka azóta valószínűleg már innen is eltűnt. Értékes növényfajok, növénytársulások [ szerkesztés] Természetvédelmileg legjelentősebb növénytársulása a tőzegmohás láp (Sphagnetum). Ebben több tőzegmoha faj nő együtt, és közöttük, a mohapárnákon él az itt meglehetősen gyakori kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia). A tőzegeper a magassásos, ingólápos részeken nő. A völgyoldalban, a források mentén a hegyvidéki lápokra jellemző mohatársulások alakultak ki. A patak lassabb folyású részein telepedett meg a mocsárhúr (Callitriche polimorpha) és az apró békalencse (Lemma minor).
Ezt a közel 35 fokban azért elég nehéz volt elképzelni. A természeti adottságok mellett a láprétek fennmaradásához az emberi tevékenység, vagyis a láprétek megfelelő kezelése is hozzájárult. A környékbeli gazdák itt évszázadokon át a rendszeresen kaszáltak és legeltettek, a nemzetipark-igazgatóság szakemberei pedig tovább folytatják ezt a gyakorlatot, hogy továbbra is fenntartsák a láprét jellegzetes képét, és elejét vegyék a fás szárú növényzet térhódításának. 5 / 15 Fotó: Tóth Judit Tőzegmoha, tőzegeper és egyéb ritkaságok A szőcei láprétek uralkodó növényfajai a kékperje, a szőrfű és a sásfélék, de számos olyan ritka növényfaj is megmaradt itt, amelyek az utolsó jégkorszak után voltak jellemzőek. A Szőce-patakot kísérő lépréteken 34 védett növényfaj él, köztük 10 tőzegmoha-faj, de van itt tőzegeper, keskenylevelű gyapjúsás és a sárga virágú európai zergeboglár is. A láprét április-májusban, a virágzás fő időszakában a leglátványosabb. Így nyár második felében már jóval kevesebb virág van, de például a szintén védett kenyérbél cickafark épp most virágzik.
Önálló agrár üzletágat hoztunk létre, amely a hagyományos és dedikált banki termékeken túl komoly szaktanácsadói és edukációs szolgáltatásokat is nyújt a hazai agrár vállalkozások észére, ezáltal segítve a magyar mezőgazdaság korszerűsítését, valamint versenyképességének erősítését. Stratégiai együttműködésre lépett az MTB, MKB Bank és Budapest Bank 2020 májusában Stratégiai együttműködés jött létre a 3 bankcsoport között 2020 májusában, egy közös pénzügyi holdingtársaság (Magyar Bankholding Zrt. ) létrehozására vonatkozó szándéknyilatkozat aláírásával Az együttműködés pontos formája és ütemterve még vizsgálat alatt áll, várhatóan 2021 év első felében kerül kidolgozásra. Az 5 800 Mrd Ft-os együttes mérlegfőösszeg alapján messze az ország második legnagyobb bankcsoportja jöhet létre. Az érintett felek jelenleg továbbra is önállóan működnek, az együttműködés nem befolyásolja meglévő aktivitásaikat. Szervezeti ábra (orgvízió) | EffectSYS. Egy mélyebb együttműködés, egy lehetséges részleges vagy teljes egyesülés az ügyfelek és a tulajdonosok érdekeit szolgálja, valamint megfelel a globális trendeknek és az MNB konszolidációs elvárásainak.
A zöldkötvény-portfólióval az MNB aktív szereplője a fenntartható növekedést támogató piaci szegmensnek, miközben a tartalékkezelés elsődleges feladatait (likviditás, biztonság, hozam) is maximálisan szem előtt tartja. 2022. 03. 24 | Szerző: Paulik Éva - Tapaszti Attila Az Magyar Nemzeti Bank 2019-ben kezdte meg dedikált zöldkötvény-portfóliójának kiépítését, ezzel az első jegybankok egyike volt, amely tartalékkezelésében is megjelenítette a környezeti fenntarthatósági szempontokat. A portfólió kiépítésén felül kulcsfontosságú a befektetésekkel generált pozitív környezeti hatások nyomon követése is. Ezt szem előtt tartva az MNB a hagyományos pénzügyi teljesítmény mellett a zöldkötvény-befektetések éves pozitív környezeti hatását is monitorozza és a transzparencia, a jó példamutatás céljával publikálja azt. 2021-ben ez a hatás 94 ezer tonna CO2 elkerülés volt, amely hozzávetőlegesen egy 19 ezer fős magyar település karbonlábnyomának felel meg évente. Mnb szervezeti abra. Az előző évben kimutatott mintegy 55 ezer tonnányi CO2 elkerüléshez képest tapasztalt jelentős emelkedés főként az egyes kibocsátók hatáselemzésének pozitív irányú változásából és a zöldkötvény-portfólión belüli kötvények közötti átrendeződésből fakad.
Állami szinten a 2010 utáni sikeres gazdasági reformok és a növekedési fordulat számottevően növelték a foglalkoztatást, és csökkentették a munkanélküliségi rátát. Budapest a növekedés egyik motorja volt az országon belül, így természetes, hogy a munkanélküliség itt is rendkívül alacsony szintre süllyedt, a legutóbbi 2017-es adat szerint 2, 7 százalékra (5. Mnb szervezeti abraham lincoln. Ez az érték nemcsak EU-s viszonylatban, hanem a visegrádi országok átlagához képest is kedvezőnek tekinthető. A sorozat korábbi cikkeiben, országos szinten bemutatott trendek is visszaköszönnek a lenti ábrán: mialatt a budapesti munkanélküliségi ráta jelentősen esett, a ClubMed országok fővárosaiban az utolsó években mutatkozó csökkenés ellenére még mindig kedvezőtlenül alakult ez a mutató az uniós átlaghoz viszonyítva. A gazdaság élénkülését és jó teljesítményét mutatja a budapesti irodapiaci kereslet nagysága is nemzetközi összehasonlításban. Az új bérbeadásokat, a bővüléseket és az előbérleteket, vagyis összeségében az irodapiacon realizálódó újonnan felmerülő igényeket mérő – és így a bérleti szerződések megújítását magában nem foglaló – nettó bérbeadás kimagaslóan magas jelenleg Budapesten (az állomány százalékában) a többi EU-s fővároshoz viszonyítva (6. ábra).
Murányi Tibor Területi Szerviz technikus Jenei László Raktári vevőszolgálatos és szerviz ellátó Vitál Norbert Területi Szerviz technikus Szente Varga István Területi Szerviz technikus Kogyila Zoltán Szerviz mérnök Termékfelelős Kállai Péter Területi Szerviz technikus TERÜLETI SZERVIZ CSAPAT TÁMOGATÓ CSAPAT
A szerzők az MNB kockázatelemzője és vezető portfóliókezelője.