A mostani kóruskorlát helyén deszkafallal elzárták a régi templomot. A megmaradt templomrészben tovább tartották az istentiszteleteket. A templomépítés sok nehézséggel ment előre, mert sokszor még szöget és drótot is alig lehetett beszerezni. 1942 tavaszán a munkálatok már annyira előrehaladtak, hogy a templom új részében a Jézus Szíve vasárnapon megkezdték a vasárnaponkénti misézést. 1942. Felső templom 1 Nagykanizsa.jpg - nagyKAR. november 8-án gyönyörű időben szentelte föl a templomot Dr. Simon György veszprémi nagyprépost és püspöki helynök - aki valamikor szintén kanizsai diák volt. Most már az eredetinél jóval nagyobb alapterületű, kereszthajós, modern temploma lett a kanizsaiaknak. A templomszentelés alkalmával az ünnepi szentbeszédet Dr. Langmár Lipót veszprémi kanonok mondta. Az új templom plébánosa Vajay József esperes volt, aki akkor így imádkozott: "Gyermeki alázattal borulunk az isteni Gondviselés jósága előtt, hogy a második világháború borzalmai között nekünk megengedte, hogy templomot építhessünk Jézus Szentséges Szívének!
Ünnepi hangverseny
Az akkori plébános, Dr. Bendi István kanonok elhatározta, hogy a 33, 5 méter magas műemlék tornyot is rendbe hozatja. Ugyanis a torony bádogsisakja igen rozsdás lett, és félő volt, hogy beszakad. Az óra számlapja is alig olvasható, valamint villámhárító sem volt rajta. 1962. július 5-én kezdte meg a javítást Vlasits István pécsi vállalkozó négy társával. A munkálatok szeptemberre be is fejeződtek. Nagykanizsa, Felső templom. (meghosszabbítva: 3150358985) - Vatera.hu. 2000-ben - a Szentévben - a Jézus Szíve templom teljes belső felújítást kapott. Így a Szentév még jelentősebb lelki megújulást eredményezett: egész évben lehetőség volt templomunkban a teljes búcsú elnyerésére; lehetővé tettük az állandó szentségimádást; óvodás-családos szentmisék kezdődtek vasárnap délutánonként a Napsugár ének és zenekar közreműködésével. Az ima-, éneklő- és zenélő közösségek életét Fliszár Károly atya figyelemmel kíséri. 2001-ben "Örvendj, Világ! " címmel CD-t és kazettát jelentetett meg egyházközségünk a templomi énekkarok és zenekarok közreműködéséval. A templom vonzáskörének lélekszáma 30 000 fő.
Tökéletes állapotban lév ő használt DVD, karcmentes lemez! Hang (borító alapján): magyar Felirat (borító alapján): - Az ember tragédiája (1969) (-) Rendező: Szinetár Miklós Szereplők: Huszti Péter, Mensáros László, Moór Marianna, Bessenyei Ferenc, Básti Lajos Leírás: Megy-é előbbre majdan fajzatomNemesbedvén, hogy trónodhoz közelegjen, Vagy mint malomnak barma, holtra fárad, S a körből, melyben jár, nem bír kitörni? ( Madách: Az ember tragédiája) Az ember tragédiája – Katona József Bánk Bán ja mellett – nemzeti irodalmunk legnagyobb drámai alkotása. Külföldön is az egyik legismertebb magyar klasszikus. Eddig mintegy 14 nyelven jelent meg, s az 1892-es hamburgi, bécsi és prágai bemutató óta Európa számos színpadán aratott megérdemelt sikert. Madách nem színpadra szánta művét, s bemutatásra is csak 1882-ben került sor a Nemzeti Színházban. Az első előadást Paulay Ede rendezte. Ádámot Nagy Imre, Évát Jászai Mari, Lucifert Gyenes László alakította. Extrák: lásd a mellékelt képeket. Személyes átvételre szinte minden nap, reggel 08.
színes, magyar tévéfilm, 151 perc Madách Imre klasszikusának tv-változata. Az Úr kiűzi Ádámot és Évát a paradicsomból. A racionális, kiábrándult Lucifer végigvezeti a minden újban hinni akaró Ádámot az emberiség történelmén. rendező: Szinetár Miklós szereplők: Huszti Péter Moór Marianna Mensáros László Bessenyei Ferenc Básti Lajos Ronyecz Mária Bálint András
Jankovics a kabbalisztikus Adam Kadmonját és Adam Beiggalját, a jó és rossz ősszellemét ütközteti Ádám és Lucifer alakjában, akik a film egyes részein hol körvonalként, hol elmosódott, átlátszó alakként szemlélik a történéseket. A rajzfolyam fokozatosan töltődik fel szimbólumokkal. A Jégkorszak ban (1997) a korai ősanya motívumok, a Kő és homok ban (1992) az egyiptomi művészet frontális ábrázolásai, a Démonkráciá ban (2003) a vörös és fehér görög vázafestészet jelzik a társadalmi-hierarchiát. Míg az athéni szín a mai demokrácia egyértelmű kritikáját adja, addig a Herkules a válaszúton (2000) római epizódja inkább csak Fellininek (neki ajánlja a filmet) és Eizensteinnek állít emléket. E szín látványához nagyban hozzájárult a 3D-s technika használata is. A Satyricon (1969) (Trimalchio lakomája) és a Jégmezők lovagjá nak (1938) megidézésével (Prokofjev zenéjére vonulnak a harcosok) szinte átlovagolunk a római szobor -és mozaikművészetből a középkori krónikák miniatúrafestészetéhez. Az Egy jottányit sem (2006) konstantinápolyi színében otthonosan mozog a rendező, aki a Mondák a magyar történelemből című sorozatának stílusát vitte itt tovább.