Madarász Isti a film első percétől jó tempóban adagolja a képet és a szöveget, jó helyre teszi a kamerát, és tiszteli a kollégáit, ami mindenben megnyilvánul: az igényes díszletben, jelmezben, a szemet gyönyörködtető, giccsmentes képi világban, a finoman kimunkált trükkökben és a tökéletes zenei aláfestésben. Válogatott csapatot toborzott, mindenki érti a dolgát, nincs köztük gyenge láncszem. Radnay Csilla és Szervét Tibor A fekete múmia átka című filmben Fotó: Sebestyén Gábor - Film Positive Egyedül a színészek között érezhető némi színvonal-ingadozás, mintha nem mindenki érezne rá a műfaj ízére, vagy nem mindenkinek állna jól. Haumann Péter például kissé túltolja a harsányságot, váltásai esetlegesnek tűnnek. Olyan érzést kelt, mint egy elszabaduló ló, akit a gazdája nem tudott kordában tartani. Kovács Lajos az ellenkezője: annyira visszafogott és eszköztelen, hogy ez meg túl kevésnek hat a hangzavaros, enyhe ripacsériát elviselő műsorban. (Egyáltalán, a három írót tömörítő törzsasztal valamiért nem áll össze egységgé, mindenki egymagában küzd a szerepével. )
Mert a film legvégén megnyugodhatsz, hogy a castingolt csótánynak nem lett bántódása (bár a rózsának valószínűleg igen), mert a légiós és western-jeleneteket végül mindenki megússza ép bőrrel, és mert természetesen a szerelem győz mindenekfelett, és az is kiderül, hogy még egy hazudozós őstehetséget (Schmied Zoltán) is lehet tisztán és valószínűtlenül önzetlenül szeretni (Radnay Csilla jóvoltából). [cikk=36572] És a titok Legkésőbb a történet végén megtudod, melyik szereplő is volt ebben a filmben Rejtő Jenő. De már az elején majdnem találkozhatsz Kosztolányival. És az egyetlen szomorú pillanat az lesz, amikor Rejtő Jenő valódi arcával is szembenézhetsz, és megtudhatod, miért is szenvedett fagyhalált. És akkor talán eszedbe jut Szerb Antal is. Meg Radnóti. Most pedig nézd meg az előzetest! A Fekete Múmia Átka trailer from Madarász Isti on Vimeo. A fekete múmia átka Mikor vetítik: 2015. szeptember 19-én, 19. 30-kor vetítik a Duna Televízión Rendező: Madarász István Forgatókönyvíró: Hegedűs Bálint Színészek: Hajduk Károly, Józsa Imre, Szervét Tibor, Haumann Péter, Radnay Csilla, Tamási Zoltán, Hegedűs D. Géza, Schmied Zoltán, Vásári József, Kovács Lajos
A fekete múmia átka előzetes - YouTube
Haumannra, aki úgy köp rá és sikálja tisztára a leesett péksüteményt, mint egy koszos poharat, vagy Plackra, aki mintha a talajon lebegve csúszna vissza az uzsoráshoz, mikor meggondolja az ajánlatát. De az is tetszetős húzás, ahogy gyorsmontázzsal pergetik a tempót, amint Plack, a kávéházi regényírás nem hivatalos rekordere nekigyürkőzik a tízperces detektívregényírásnak. Ezekből lehetett volna több a filmben, és kevesebb az egyéniséget nélkülöző burleszkpoénokból, mert – fogjuk a büdzsére – a pofon itt sem lett hatméteres, rejtői pofon, csak némafilmes színészreptetés. A rendező, Madarász Isti a hangulatra, a miliőre érzett rá, szinte vágni lehet a kávészagot, és tapintani a küszködő regényírók izzadtságát. Jók a kosztümök, beszélnek az arcok, és létrejön ennek a világnak az elemelt rejtői valósága. A zsánerelemekkel is magabiztosabban bánik a rendező, mint A legyőzhetetlenek című kalandraftingfilmben, érződik a tapasztalat, ami talán a következő, Hurok című időutazós thrillerére fog igazán beérni.
De akkor mit nyújthat egy film, ami mégiscsak Rejtő alakját szeretné valahogy, indirekt módon megidézni? Bemutathat egy világot, amiben ez az író megszülethetett és kifejlődhetett, amiben azzá válhatott, akinek ma ismerjük, és ami a halálba küldte, hogy aztán maga is örökre felszámolódjon. Erre vállalkozott Hegedűs és Madarász, és mivel a felkészültségük és tudásuk megvolt hozzá, ezt viszont meg tudták mutatni. Egy kávéházban vagyunk, az első perctől az utolsóig. De nem a New Yorkban, a Japánban vagy a Hadikban, ahová az igazi nagy írók jártak a harmincas években, hanem egy ismeretlen, félreeső helyen, a B kategóriás ponyvaírók törzshelyén. Ez leginkább nekik számít persze, a méltatlanul mellőzötteknek, akik - hitük szerint - éppolyan fontos munkát végeznek, és éppolyan elkötelezettséggel, mint Kosztolányi vagy Móricz. A ponyva mellett verset írnak, és azt tartják valódi művészetüknek. Sértettek és gőgösek, ahogy minden másodvonalbeli, de nem lehet rájuk haragudni ezért. Még náluk is lényegesen nagyobb primadonna a kávéház tulajdonosa (Haumann Péter), aki örmény jelmezben játssza az élet-halál urát a nyakán élősködő írók felett.
Ennek során ismét közel kerül a természethez, a zenében nyíltan, és nagy dinamikával lép elő a bevezető C-dúr akkord és a hatalmas természet téma. Zarathustra felülemelkedik a földi gondokon, mintegy kineveti azokat. Táncra perdül, mégpedig a hegedű által indított keringő zenére. A mámor fokozódik, Zarathustra szerelmes álomba zuhan, kozmikus méretű imádata az emberiség iránt nyilvánul meg, az emberfeletti ember boldogan oldódik fel a világegyetemben. Csodálatos, megnyugtató, igen halk motívumsorral zárul a darab. Imigyen szóla zarathustra idézetek a barátságról. [4] [5] A darab előadása általában 30–35 percet vesz igénybe. A zene megjelenése filmekben Az Imígyen szóla Zarathustra legnevezetesebb "filmszerepe" Stanley Kubrick " 2001: Űrodüsszeia " című filmjében volt, ahol a zenemű híres napkelte motívuma hangzik fel. Ezt követően további filmek is felhasználták Strauss zenéjét, de többnyire Kubrick filmjére utalva. Néhány film ezek közül: " A 22-es csapdája ", "2010: A kapcsolat éve" (a Kubrick-film folytatása), "Toy Story 2", "Magnólia", "Ember a Holdon", "Zoolander", "Charlie és a csokigyár", "Simpson család – A film", " WALL·E ".
Ez a rendkívül erőteljes bevezetés, egy csodálatos napfelkelte víziója az egész mű magva, kiindulása: itt exponálják a trombiták az alaphangból és kvintből álló, végtelenül egyszerű "ősmotívumot", illetve a természetet szimbolizáló C moll/dúr hangnemet, s már itt teljes pompájában szólal meg a zenekar, amely az igen nagy létszámú vonós- és fúvóskar mellett egy hárfát, orgonát és különféle ütőhangszereket is tartalmaz. Imigyen szóla zarathustra idézetek gyerekeknek. Ám a fények hamar kialszanak, Zarathustra alászáll a földre, s máris az emberi vágyakozás izgatottan felfelé törő motívumát halljuk, amelynek H alapú hangneme mindvégig az emberi szellemet jelképezi. Finom utalások (a gregorián Credo illetve a Magnificat kezdőhangjai) jelzik "A túlvilágiaskodókról" felirattal ellátott, sok szólamra osztott vonóskari szakasz formahatárait. "A tudományról" szóló résznek az ősmotívumra épülő fúgatémája (a fúga a "legtudósabb" zenei forma) tartalmazza a C-dúr és a H-dúr akkordot is. A szólóhegedűn megszülető, megint csak az ősmotívumra épített "Táncdal" a bécsi keringő apoteózisa.
"Ha igazat beszélsz", mondotta aztán, "semmit sem veszítek, ha elvesztem az életet. Alig vagyok több, mint az állat, akit veréssel és sovány falatokkal táncolni tanítottak. " Ezt a kötéltáncos mondja, mielőtt megszorítja Zarathustra kezét és meghal. Mikor olvastam, rádöbbentem, hogy igazat beszél, velem kapcsolatban is: én is alig vagyok több, mint egy cirkuszi elefánt, ami megtanult egy-két kunsztot. A cirkuszi állatot kölyökkorától kezdve kiképezték. Ha jól dolgozott, enni kapott, ha rosszul vagy makrancoskodott, verést. Ilyen egyszerű ez, gyakorlatilag ebből áll az, amit idomításnak hívunk: ha a kiskutya a szőnyegre piszkít, az orrára koppintanak, ebből megtanulja, hogy ne tegyen többé ilyet. A hatásmechanizmus pofonegyszerű: ha tett valamit és jutalmat kapott, a jövőben gyakrabban teszi újra, ha verést, kevésbé. A verés sokkal hatékonyabb, mint a jutalom, elég megkérdezni bárkit, akinek valaha kutyája volt. Im-ígyen szóla Zarathustra · Friedrich Nietzsche · Könyv · Moly. Én mitől vagyok több az állatnál? Kondícionálható vagyok, mint Pavlov kutyája.