MT. célja – területi egység létrehozása – ország fejlesztése – társadalmi-politikai modernizálás – nem a felvilágosodás híve, de intézkedései modernizációs reformtörekvések 3. törvényei – 1754. : vámrendelet ® Mo. nagyobb mértékben viseli vámokat. Mezőgazdasági cikkeket exportálni, iparcikkeket importálni éri meg ® Mo. mezőgazdasági országgá válik – 1777. Magyarország újranépesítése a 18. században | Pécsi Tibor - YouTube. : Ratio Educationis ® oktatásról szóló tv. : népoktatás bevezetése 4. Urbárium – úrbérrendezés – jobbágyok földesúri terhei nőnek ® állami adó nehezen behajtható ® MT. rendeleti úton szabályozza az úrbéri viszonyokat: jobbágytelek, haszonvétel, szolgáltatások rögzítése (jobbágyterhek egységesítése) ® földesúr korlátlan joga megszűnik (tartalma hiányzik!!! ) – jobbágyok helyzete javul: dunántúli majorsági körzetek romlik: egykori hódoltsági területek (ott enyhébbek voltak a kötelezettségek) 1. Bev. – központi akaratot akarja érvényre juttatni a rendi jogokkal szemben – felvilágosult abszolutizmus elvei; cél: egységes monarchia – "kalapos király": nem koronáztatja meg magát a magyar koronával ® nem kell a magyar alkotmányra felesküdnie; nem köti kezét a nemesi adómentesség – 1784. : magyar királyi koronázó ékszereket Bécsbe viszi 2.
A szabadságharcban több német légió harcolt a magyarok mellett, és sok szlovák katona. A tábornokok közül például Klapka György és a hét aradi vértanú is nemzetiségi származású volt. A 19. és 20. századi magyar kultúra elképzelhetetlen tehát a hazai nemzetiségiek nélkül. Ugyanakkor Magyarországról, a magyar kultúra hatására indult meg a szerb és román nemzeti ébredés a századfordulón. A különböző népek együttélését helyenként kezdettől zavarta a bizalmatlanság, az elzárkózás. században pedig a nemzeti "ébredés", a nacionalizmus tragikus módon fordítja majd egymás ellen a magyarokat és a nemzetiségieket (a németek kivételével). (Az országban a középkor óta éltek elszórtan cigányok és zsidók, utóbbiak száma a 18. Magyarország a 18 században 18. században jelentősen megnövekedett. E népek helyzete azonban sokban eltért a többiétől. ) Fogadó a 19. századi Magyarországon Az ipar és mezőgazdaság Magyarországon a 18. században Magyarországnak a mezőgazdasághoz egyedülállóan jó természeti adottságai (éghajlat, termőföld) voltak.
Intézkedései – magyar rendek félnek török függéstől és Bethlen abszolutizmusba hajló politikájától (rendeknek nem enged beleszólást a politikába) – merkantilista; kereskedelemfejlesztő, ipartelepítő gazdaságpolitika (kézművesek, iparosok támogatása) – 30 nemesnek visszaadja birtokait ® maga mellé állítja őket – zavaros időkben született birtokadományok felülvizsgálata – nemesfém-, só-, viaszkivitel joga – jövedelmek következetes behajtása – hadseregfejlesztés – tudomány, művészet támogatása – Erdélyt gazdaságilag felvirágoztatja ® Erdély aranykora 1. Bev. – szül. 1620. Magyarország a XVI–XVIII. században. máj. 1. – 6 éves: szülei meghalnak ® Pázmány Péter neveli – családjának birtokai török betörések állandó célpontjai – 30 éves háborúban császár oldalán harcol; reméli, hogy a háború után a Habsburg-ház a törökök ellen fordul ® elkeseríti Bécs újabb fegyvernyugvása a törökkel – Horvátország, Szlavónia bánja – II. Rákóczi Györgyben látja az országegyesítő erőt – fejedelem lengyelországi hadjárata összeomlik ® törökök megtorlásként elözönlik Erdélyt 2 Erdély támadása; Újzrínyivár – törökök feldúlják Erdélyt ® Habsburgok lépnek – 1661-es hadjárat: eredménytelen – 1662. ogy.